Újabb merénylet a budapesti fák ellen: most az Etele utat csinálnák ki

  • Gera Márton
  • 2017. május 6.

Belpol

Jön a villamos, a fák viszont eltűnnek. Május 15-én újra felbőghetnek a láncfűrészek.

„Ezeket fogják kivágni, végig, egészen odáig. Mert jó dolgukban már nem tudnak mit csinálni, fákat vágnak ki” – mondja az Etele út vége felé mutatva egy idősebb nő, amikor arról kérdezzük a Fehérvári és az Etele út sarkán, hogy tudja-e, milyen fák fognak innen nemsokára eltűnni. Az Etele úti középső fasor 175 fáját ugyanis hamarosan kivágják – egy Fidesz-gyűlésről kiszivárgott, nem hivatalos információ szerint május 15-én kezdődnek a munkálatok.

Látvány

Látvány

 

Tömegével vágják a fákat

A fakivágás az elmúlt években majdhogynem mindennapossá vált Budapesten: az Orczy parkból és a Városligetből több száz, a József nádor térről, a Bocskai útról, a Dráva és a Benczúr utcából pedig több mint 120 fa tűnt el, és a sort még lehetne folytatni. Az Etele úti tízemeletes házak melletti fákat az 1-es villamos kelenföldi meghosszabbítása miatt fogják kivágni, a szerelvények jelenleg ugyanis a Fehérvári út és az Etele út kereszteződéséig járnak, de a tervek szerint idén megkezdődik a vonal további kiépítése. A hivatalos fakivágási engedélyt 2015. március 24-én adta meg az illetékes önkormányzat jegyzője a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. (BKK) számára, a tervekre rábólintott az akkor még létező Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség is.

Korábban az Etele úti fasor védett zöld felületnek minősült,

de ez aligha számított, mivel a villamosvonal fejlesztését nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánították. Idén januárban viszont már arról lehetett olvasni, hogy 2016 decemberében lejárt ugyan az Etele útra vonatkozó fakivágási engedély, ám a beruházó kérésére azt 2018 közepéig meghosszabbították, vagyis a fakivágási szándéktól továbbra sem állt el a BKK.

Lett volna más megoldás

Maga a történet nem új, egészen 2014-ig nyúlik vissza, amikor a nyilvánosság is értesült arról, hogy a 1-es villamos vonalának meghosszabbítása miatt az Etele úti fák árnyékát már nem sokáig lehet élvezni. Akkor több civil szervezet, köztük a Védegylet és a Levegő Munkacsoport is levélben fordult a BKK azóta leváltott vezérigazgatójához, Vitézy Dávidhoz, és azt kérték, hogy ne kelljen fákat kivágni az Etele úton. Szerintük lett volna más megoldás, ugyanis a villamost a középső fasor oldalainál is el lehetett volna vezetni, a mostani, parkolásra használt sávot pedig közútként használhatták volna tovább az autósok. A Népszava akkori információja szerint a szervezetek semmilyen érdemi választ nem kaptak felvetésükre.

Látványterv

Látványterv

Fotó: bkk.hu

Az Etele úti FÁK nevű, a fasorért küzdő csoport most azt mondta a magyarnarancs.hu-nak, hogy bár tavaly ősszel is volt egy lakossági fórum – ezt a kerület szervezte, a beruházó azonban maga a BKK – a témában, szerintük annak igyekeztek minél kisebb hírverést csinálni a szervezők. Sőt, az Etele úti fákért kiálló csoport is azt mondja, már a két évvel ezelőtti lakossági fórumra is „engedélyes tervekkel” érkezett Vitézy Dávid, így szerintük nem volt miről érdemben beszélni, a fasor megkerüléséről már nem lehetett szó. A csoport azt is aggasztónak tartja, hogy az Etele út páratlan oldalán, a 29–49. számú házak előtt parkolókat alakítanak ki majd az ottani fák tövénél, aminek során szinte az összes gyökeret el fogják vágni.

„Ha akarták volna, meg tudták volna oldani a kivitelezést a középső fasor kivágása nélkül” – véli a Levegő Munkacsoport szakértője. Vargha Márton azt mondta portálunknak, a megvalósítás a Balázs Mór-tervvel is szembemegy, hiszen a Budapesti Városi Villamosvasút Társaság alapítójáról elnevezett, a főváros 2014–2030 közötti időszakra vonatkozó közlekedésfejlesztési stratégiája fenntartható, élhető városról beszél, és nem fakivágásokról.

A BKK kitart

Megkerestük a BKK-t az ügyben, ám választ egyelőre nem kaptunk, így a vállalat korábbi nyilatkozataira tudunk csak támaszkodni. A Népszavának anno azt mondták, ha a villamos a házakhoz közelebb, tehát a középső fasor oldalainál épülne meg, akkor nőne az otthonok zajterhelése. Ez az érvelés azért is furcsa, mert a zajterhelés vélhetőleg így is nőni fog, hiszen a középső fasor, ahol a szerelvények majd közlekedni fognak, most sincs messze a lakóházaktól. Különös, de nem túl meglepő, hogy a Magyar Idők a tavalyi év végén már arról írt, „politikai kérdéssé vált az Etele úti fák sorsa”, mindezt csupán arra alapozva, hogy a témában megszólalt a Párbeszéd egyik képviselője, s a Demokratikus Koalíció (DK) egy kisebb demonstrációt szervezett a helyszínre. A kormánypárti lapnak a BKK mindenesetre azt mondta, „a műszaki érvek és a tervezői javaslatok a középen vezetett villamosvágány kiépítése mellett szóltak”.

Az Etele úti FÁK csoport azt mondja, a BKK eddig nem verte nagydobra az ügyet, de talán most, hogy kiderült, napokon belül vélhetőleg elkezdődnek a munkálatok, elindulhat valami, ők is gondolkodnak különböző lépésekben. A csoport is megkereste a BKK-t, hogy valóban igaz-e a hozzájuk eljutott információ, miszerint május 15-én megkezdik a fák kivágását. Az e-mailre hat nap után kaptak választ: ebben a BKK jelezte, hogy megkapták a levelet, és további szíves türelmet kérnek.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.