Újabb merénylet a budapesti fák ellen: most az Etele utat csinálnák ki

  • Gera Márton
  • 2017. május 6.

Belpol

Jön a villamos, a fák viszont eltűnnek. Május 15-én újra felbőghetnek a láncfűrészek.

„Ezeket fogják kivágni, végig, egészen odáig. Mert jó dolgukban már nem tudnak mit csinálni, fákat vágnak ki” – mondja az Etele út vége felé mutatva egy idősebb nő, amikor arról kérdezzük a Fehérvári és az Etele út sarkán, hogy tudja-e, milyen fák fognak innen nemsokára eltűnni. Az Etele úti középső fasor 175 fáját ugyanis hamarosan kivágják – egy Fidesz-gyűlésről kiszivárgott, nem hivatalos információ szerint május 15-én kezdődnek a munkálatok.

Látvány

Látvány

 

Tömegével vágják a fákat

A fakivágás az elmúlt években majdhogynem mindennapossá vált Budapesten: az Orczy parkból és a Városligetből több száz, a József nádor térről, a Bocskai útról, a Dráva és a Benczúr utcából pedig több mint 120 fa tűnt el, és a sort még lehetne folytatni. Az Etele úti tízemeletes házak melletti fákat az 1-es villamos kelenföldi meghosszabbítása miatt fogják kivágni, a szerelvények jelenleg ugyanis a Fehérvári út és az Etele út kereszteződéséig járnak, de a tervek szerint idén megkezdődik a vonal további kiépítése. A hivatalos fakivágási engedélyt 2015. március 24-én adta meg az illetékes önkormányzat jegyzője a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. (BKK) számára, a tervekre rábólintott az akkor még létező Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség is.

Korábban az Etele úti fasor védett zöld felületnek minősült,

de ez aligha számított, mivel a villamosvonal fejlesztését nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánították. Idén januárban viszont már arról lehetett olvasni, hogy 2016 decemberében lejárt ugyan az Etele útra vonatkozó fakivágási engedély, ám a beruházó kérésére azt 2018 közepéig meghosszabbították, vagyis a fakivágási szándéktól továbbra sem állt el a BKK.

Lett volna más megoldás

Maga a történet nem új, egészen 2014-ig nyúlik vissza, amikor a nyilvánosság is értesült arról, hogy a 1-es villamos vonalának meghosszabbítása miatt az Etele úti fák árnyékát már nem sokáig lehet élvezni. Akkor több civil szervezet, köztük a Védegylet és a Levegő Munkacsoport is levélben fordult a BKK azóta leváltott vezérigazgatójához, Vitézy Dávidhoz, és azt kérték, hogy ne kelljen fákat kivágni az Etele úton. Szerintük lett volna más megoldás, ugyanis a villamost a középső fasor oldalainál is el lehetett volna vezetni, a mostani, parkolásra használt sávot pedig közútként használhatták volna tovább az autósok. A Népszava akkori információja szerint a szervezetek semmilyen érdemi választ nem kaptak felvetésükre.

Látványterv

Látványterv

Fotó: bkk.hu

Az Etele úti FÁK nevű, a fasorért küzdő csoport most azt mondta a magyarnarancs.hu-nak, hogy bár tavaly ősszel is volt egy lakossági fórum – ezt a kerület szervezte, a beruházó azonban maga a BKK – a témában, szerintük annak igyekeztek minél kisebb hírverést csinálni a szervezők. Sőt, az Etele úti fákért kiálló csoport is azt mondja, már a két évvel ezelőtti lakossági fórumra is „engedélyes tervekkel” érkezett Vitézy Dávid, így szerintük nem volt miről érdemben beszélni, a fasor megkerüléséről már nem lehetett szó. A csoport azt is aggasztónak tartja, hogy az Etele út páratlan oldalán, a 29–49. számú házak előtt parkolókat alakítanak ki majd az ottani fák tövénél, aminek során szinte az összes gyökeret el fogják vágni.

„Ha akarták volna, meg tudták volna oldani a kivitelezést a középső fasor kivágása nélkül” – véli a Levegő Munkacsoport szakértője. Vargha Márton azt mondta portálunknak, a megvalósítás a Balázs Mór-tervvel is szembemegy, hiszen a Budapesti Városi Villamosvasút Társaság alapítójáról elnevezett, a főváros 2014–2030 közötti időszakra vonatkozó közlekedésfejlesztési stratégiája fenntartható, élhető városról beszél, és nem fakivágásokról.

A BKK kitart

Megkerestük a BKK-t az ügyben, ám választ egyelőre nem kaptunk, így a vállalat korábbi nyilatkozataira tudunk csak támaszkodni. A Népszavának anno azt mondták, ha a villamos a házakhoz közelebb, tehát a középső fasor oldalainál épülne meg, akkor nőne az otthonok zajterhelése. Ez az érvelés azért is furcsa, mert a zajterhelés vélhetőleg így is nőni fog, hiszen a középső fasor, ahol a szerelvények majd közlekedni fognak, most sincs messze a lakóházaktól. Különös, de nem túl meglepő, hogy a Magyar Idők a tavalyi év végén már arról írt, „politikai kérdéssé vált az Etele úti fák sorsa”, mindezt csupán arra alapozva, hogy a témában megszólalt a Párbeszéd egyik képviselője, s a Demokratikus Koalíció (DK) egy kisebb demonstrációt szervezett a helyszínre. A kormánypárti lapnak a BKK mindenesetre azt mondta, „a műszaki érvek és a tervezői javaslatok a középen vezetett villamosvágány kiépítése mellett szóltak”.

Az Etele úti FÁK csoport azt mondja, a BKK eddig nem verte nagydobra az ügyet, de talán most, hogy kiderült, napokon belül vélhetőleg elkezdődnek a munkálatok, elindulhat valami, ők is gondolkodnak különböző lépésekben. A csoport is megkereste a BKK-t, hogy valóban igaz-e a hozzájuk eljutott információ, miszerint május 15-én megkezdik a fák kivágását. Az e-mailre hat nap után kaptak választ: ebben a BKK jelezte, hogy megkapták a levelet, és további szíves türelmet kérnek.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.