Az OVB büntetőfeljelentése nyomán a területileg illetékes Békés Megyei Rendőr-főkapitányság folytatja a nyomozást (részletesen lásd: A háló csapdája, Magyar Narancs, 2006. március 30.). Több mint fél év után még mindig nincs gyanúsítottja az ügynek. A viharsarki rendőrök korábban azt közölték a Naranccsal, hogy a "jogosulatlan adatkezelés bűntett gyanúja csak akkor állhat meg, ha sikerül bizonyítani a jelentős érdeksérelmet" (lásd: Perek szárnyán, Magyar Narancs, 2006. május 25.). Emlékeztetőül: Békés megye 2. számú választókerületében 8300 névből álló adatbázist találtak egy elbocsátott gyulai kistérségi menedzser számítógépén. A listán szereplő embereket vélelmezett politikai szimpátiájuk alapján "E" (ellenség), "B"(bizonytalan) és "Sz" (szimpatizáns) megjegyzésekkel "kategorizálták". (Az esetről annak idején a Hírszerző tudósított először.)
A rendőrök hónapokkal ezelőtt kihallgatták az eset minden szereplőjét, és nem megerősített, de nem is cáfolt értesülésünk szerint az ügyben elvi állásfoglalást kértek a Legfőbb Ügyészségtől. Úgy tudjuk, a vádhatóságtól megérkezett a válasz, ám erről a folyamatban lévő nyomozás miatt nem volt hajlandó semmit mondani a megyei főügyészség sajtószóvivője. Más források viszont sejteni engedték, hogy megállhat a gyanúsítás néhány szereplő, elsőrendűen F. László ellen, aki az adatbázis kezelője volt. A történtek miatt még a nyáron megkerestük Péterfalvi Attila adatvédelmi biztost, aki akkor a Narancsnak elmondta, hogy nem indított vizsgálatot az ügyben, mivel hivatalának, szemben a rendőrséggel, nincs nyomozati jogköre.
Az adatbázissal összefüggő polgári perben viszont már a második tárgyalást is megtartották - a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon. A felperes Tóth Imre azzal érvelve jelentett be ugyanis elfogultságot, hogy nyolc évig parlamenti képviselő volt. Hiába nyilatkozott úgy a Békés Megyei Bíróság összes polgári peres bírája, hogy nem elfogult a politikussal szemben, a Szegedi Ítélőtábla kivitte az ügy tárgyalását Békésből.
Tóth jogi képviselője, a korábban ugyancsak országgyűlési képviselő Varga István a keresetben és annak kiegészítésében kifejtette: a szocialisták volt gyulai elnöke, Tóth Sándor és a kistérség vezetője, Lebenszky Attila összefüggésbe hozta az üggyel Tóth Imrét, noha neki semmi köze nem volt az adatbázis-készítéshez, nem is tudott róla. Az alperes és ügyvédje szerint mindez, kiegészülve a "szenzációhajhász" és "elfogult sajtóval", döntő szerepet játszott abban, hogy tavasszal nyolc év után megint szocialista jelölt nyert a gyulai választókerületben. "Ezzel súlyos egzisztenciális és politikai törés következett be Tóth Imre életében" - nyomatékosított Varga István. (A kijelentések dacára Tóth Imre egyetlen sajtótermék ellen sem kezdeményezett pert. Tóth amúgy hosszú évekre visszamenőleg Békés megye egyik legjobban fizetett polgármestere, és négy év kihagyás után újból a megyegyűlés tanácsnoka.)
Az alperes hangsúlyozta: egyetlen hamis tényállítást sem tett, így nem sérült senkinek a személyiségi joga. Nem mondta, hogy F. munkatársa lett volna Tóth Imrének, de azt megerősítette: Tóth közvetlen munkatársainak és magának Tóth Imrének is írt az üggyel kapcsolatban elektronikus leveleket F. A választási eredményekről Tóth Sándor megjegyezte: az első fordulót Tóth Imre nyerte, a másodikban pedig annak köszönhetően tudott fordítani a szocialista Perjési Klára, hogy a harmadik helyen végzett liberális jelölt visszalépett a javára - azaz nincs ok-okozati összefüggés az adatbázisügy és Tóth Imre veresége között.
Tóth Imre cáfolta a tárgyaláson, hogy "rendszeres kapcsolatban" állt volna az adatbázisügy főszereplőjével. Csak F. írt neki, mint ahogyan sok más önkormányzati tisztviselő, de ő sosem válaszolt. Azt már nem tette hozzá, hogy F. egy nappal a felmentése előtt közszolgaként, "sokat gondolkodtam azon" kezdetű levelében az ajánlószelvények leadásának lehetséges stratégiájáról elmélkedett a címzett Tóth Imrének.
Tóth Imre közvetlen munkatársai - Gulyás Imre, a sarkadi kistérség osztályvezetője és Mokán István városmenedzser, a történtek idején Tóth kampányfőnöke - kapcsolatban álltak az adatbázis szerkesztőjével. F. 2006. február 17-én délelőtt azt írta Mokánnak, hogy "a településekről most kellenek igazán pontos adatok, elsősorban saját magunknak, és nem a budapesti központnak". A "központ" szó ide vonatkozó jelentését eddig nem sikerült megfejteni. Közben Mokán még inkább bizalmi ember lett és előrelépett, hiszen az őszi önkormányzati választások után Tóth Imre javaslatára a sarkadi képviselők alpolgármesterré választották.
Meg nem erősített infomációink szerint a 8300 névből álló adatbázis Excel táblázata a személyek azonosításánál többek között olyan rubrikákat tartalmaz, amelyek tisztázni próbálják, hogy az adott választó polgári körös-e, és aláírta-e a Nemzeti Petíciót. Ez - a választókerületi szavazók adatainak összegyűjtése mellett - arra enged következtetni, hogy nem csak ezek segítettek sorvezetőként az adatbázis összeállításánál.
