Újabb védőoltásügyek Magyarországon - "Még élvezné is"

  • Varró Szilvia
  • 2008. május 22.

Belpol

Börtönbe kerülhet egy házaspár, mert nem adattak be néhány kötelező védőoltást a gyermeküknek. Egy másik család gyermekét a gyámügyes rendőrökkel vitetné a rendelőbe, vagy átmenetileg intézetbe rakná, hogy beoltassa. Habár Európa legtöbb országában csak ajánlják, Magyarországon még a máshol bevont oltás is kötelező.
Börtönbe kerülhet egy házaspár, mert nem adattak be néhány kötelező védőoltást a gyermeküknek. Egy másik család gyermekét a gyámügyes rendőrökkel vitetné a rendelőbe, vagy átmenetileg intézetbe rakná, hogy beoltassa. Habár Európa legtöbb országában csak ajánlják, Magyarországon még a máshol bevont oltás is kötelező.

Kiskorú veszélyeztetése miatt egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt a Szolnoki Városi Bíróság egy apát, a feleségét pedig tíz hónapra, mert három kötelező védőoltást nem adattak be gyermeküknek. A gyermek öt hónapos koráig megkapta az előírt oltásokat, közvetlenül az utolsó után azonban súlyosan megbetegedett. A szülők ekkor kezdtek olvasni az oltási szövődményekről, és úgy döntöttek: nem oltatják többet a gyereket.

Elvisz a rendőr bácsi

Kevesebbel úszta meg a J. család, ahol a szülőket szintén kiskorú veszélyeztetése miatt ítéltek pénzbüntetésre, mert elmulasztottak néhány oltást. "Konzultáltunk orvosokkal, külföldi szakirodalmat olvastunk, és megdöbbenve jöttünk rá, hogy számos oltás hatékonyságáról, illetve mellékhatásairól világszerte heves viták folynak. Úgy gondoltuk, hogy a fiunk egészségét azzal óvjuk a legjobban, ha néhány oltást nem adatunk be neki" - mondta a Narancsnak az apuka. J.-ék egyezkedni próbáltak az ÁNTSZ-szel: egyéni oltásrendet kértek, hogy saját meggyőződésüknek megfelelő időben oltassanak. Az ÁNTSZ évekig békén hagyta a családot. Amikor azonban a kisfiú betöltötte a harmadik évét, újra beindultak a hatóságok, és a gyereket a Heves megyei gyámügy védelembe vette. Közben a család Dunakeszire költözött, ahol a gyermekjólétisek megszüntették a védelembe vételt, mondván, hogy J.-ék példásan nevelik gyermeküket. Újra visszaköltöztek korábbi lakóhelyükre, ahol a hatóságok már kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt jelentették föl őket.

"Ez nonszensz. A szülők tisztában voltak azzal, hogy egészségügyi szabálysértést követnek el, ami pénzbüntetéssel jár. Ám a Btk.-ban nincs olyan tényállás, hogy oltás elmulasztása. Ha valaki ezt kiskorú veszélyeztetésének tartja, akkor bizonyítsa be. A veszélyeztetés nem valami elvont fogalom, hanem konkrétnak és közvetlennek kell lennie. Márpedig a kisfiú egészséges, járványveszély nincs, a lakosság átoltottsága 97 százalékos. Hol itt a veszélyeztetés?" - mondta el J.-ék védője. Vajna Virág szerint a tárgyaláson még az ÁNTSZ orvosa sem állította, hogy a szülők veszélyeztetnék a gyermeket. Két, a védelem által beidézett doktor pedig egyenesen úgy vélte: a szülők felelősen gondolkodnak, amikor bizonyos oltások hatékonyságát megkérdőjelezik. A család nem fellebbezett a kiszabott pénzbírság ellen. Most újra az ÁNTSZ-nél a labda: annyiszor bírságolhatják meg őket, ahányszor csak akarják.

És ez még csak J.-ék kisebbik baja.

Az ügyükben eljáró települési gyámügyi főtanácsos ugyanis mindenáron megoldaná az ügyet. Szerinte, ha az ÁNTSZ nem intézkedik, "ideiglenes hatállyal kiemeljük a gyereket a családból, az egri befogadó otthonba visszük, ahonnan majd elviszik beoltani". A gyámügyes ezt nagyon sajnálná, mert a gyermek számára az lenne a jobb, ha az ÁNTSZ egy rendőrautóba ültetné, és elvinné a néhány utcával odébb levő rendelőbe beoltatni ("még élvezné is, hisz nem ült még rendőrautóban"). Ha azonban az ÁNTSZ nem lép, ki kell emelni a gyereket - a törvény szerint azonban akkor csak leghamarabb egy hónapon belül kerülhet vissza a családjába. Szerinte J.-ék különben rendezett körülmények között élő, értelmes szülők, de nem értik meg, hogy a magyar törvények mindenkire vonatkoznak. A gyámügyes tisztában van vele, hogy az ideiglenes hatályú elhelyezést nem ilyen esetekre találták ki, de nincs más választásuk.

J.-ék védője megdöbbenve hallgatta tolmácsolásunkban a gyámügyes érveit. Vajna szerint a tisztviselő súlyos szereptévesztésben van: a családból csak a kirívóan súlyos esetekben emelnek ki gyereket. Az ideiglenes elhelyezésre tipikusan fizikailag, szexuálisan súlyosan bántalmazott vagy tartósan elhanyagolt gyerekek esetében van lehetőség. Néhány oltás be nem adása ezt távolról sem indokolja.

Hiányok

A magyar oltási rendszer a nyugati országokhoz képest túl szigorú: Európa legtöbb országában csak ajánlják a védőoltásokat, ahol pedig vannak kötelező oltások, ott jóval kevesebb, mint nálunk (Belgiumban egy, Olaszországban és Franciaországban négy-négy). Egy magyar gyermek kétéves koráig tízféle (szeptembertől tizenegyféle) oltásban részesül - az oltási rend 2006-os korszerűsítése előtt ez még több volt. Az oltásügyben világszerte folyó vitákról magyarul alig lehet olvasni. Míg az illetékes német vagy amerikai hatóság honlapján számba veszik az oltásokkal és esetleges mellékhatásukkal kapcsolatos tényeket és tévhiteket, a magyar ÁNTSZ honlapján csak egy, a rendszerváltás előtti Népszabadság stílusát idéző írást találtunk a magas átoltottságról, amelyet mindenki irigyel tőlünk.

A Magyarországon nem létezőnek tekintett oltásvita áprilisban az amerikai elnökválasztási kampányt is elérte, amikor a republikánus elnökjelölt az egyik oltás feltételezett mellékhatásairól beszélt. Tény, hogy a védőoltások hatására számos, korábban gyermekek sokaságának halálát okozó betegséget sikerült kiszorítani. De az oltásügy gazdasági kérdés is: költség/haszon elméletek azt támasztják alá, hogy egy államnak jobban megéri beoltatnia polgárait, mint a kialakuló betegségeket kezelni. Az orvosok, kormányok, nemzetközi szervezetek (és persze a vakcinagyártók) többsége azt hangsúlyozza: ha vannak is az oltásoknak szövődményeik, ezek elenyészőek ahhoz a bajhoz képest, amit beoltatlan populáció esetén egy-egy súlyosabb járvány okozhat. Az elmaradt védőoltások pedig jelentős kockázatot jelentenek a gyerek egészségére. Az Egészségügyi Világszervezet különösen veszélyesnek tartja a fejlődő országok alacsony átoltottságát.

Az oltásvita nem is ezekben az országokban zajlik; Nyugaton egyre több szülő gondolja úgy, hogy szeretne többet tudni az oltóanyagokról, az oltások hasznáról és mellékhatásairól. Úgy gondolják, joguk van eldönteni, hogy milyen idegenanyag-bevitelt engednek gyermekük testébe. Az oltásszkeptikusok szerint a betegségek egy része nem az oltások, hanem az általános higiénés feltételek javulása és a gazdasági jólét következtében tűnt el. Az orvosok túl kevés információt adnak a szülőknek az oltásokról, és a szövődményeket sem mindig jelentik a hatóságoknak - mert gyakran maguk sem kötik össze a kettőt.

"Az oltási károsodásoknak van akut és krónikus típusuk: láz, görcsök, figyelemzavar, megfázások, szamárköhögés-szerű tünetek, velőtrázó, éles sikítás, ájulás, alvászavarok, növekedési zavarok, fejlődési és viselkedészavarok, tüdőgyulladás, de akár halál is" - mondta a Magyar Homeopata Orvosi Egyesület meghívására Magyarországon előadást tartó Tinus Smith.

Az oltásszkeptikusok szerint kevés olyan tanulmány van, amely az oltások következményeit hosszú távon (akár évtizedeken át) figyelemmel kíséri, és kevés kutatás hasonlítja össze az oltott és oltatlan populációt. A kritikusok nem általában az oltásokat utasítják el, hanem arról akarnak vitát, hogy milyen pozitív és negatív hatásai vannak az egyes vakcináknak, és mikor érdemes beadni őket. Martin Hirte Védőoltások - pró és kontra című könyvében például nem javasolja a csecsemőknek nagy mennyiségben adott oltásokat: ekkor még éretlen az immun- és idegrendszer, az ekkor kialakuló idült károsodások évekig rejtve maradhatnak. Kevesebb oltást, később, egyéniesítve, korrekt tájékoztatás mellett - a Magyar Homeopata Orvosi Egyesület gyermekorvosai szerint ezzel kerülhetők el az oltási szövődmények.

A kicsi Blair megúszta

Európában a volt kommunista országokon kívül kevés helyen kötelezőek a védőoltások. Magyarországon azonban még olyan vakcina is kötelező, amelyet máshol kifejezetten nem ajánlanak. Ilyen a BCG-oltás, amelyet a nyugati országokban tíz-tizenöt éve töröltek az oltási naptárakból; ezt nálunk közvetlenül a szülés után adják be a babáknak. Egy 1979-ben publikált átfogó kutatás eredményei azt mutatták, hogy a tuberkulózis ellen adott oltás a legjobb esetben is csak a betegség két fajtája ellen véd, de nem ad immunitást a felnőttkori tbc-re, a szövődményei viszont súlyosak lehetnek. Magyarországon volt ugyan vita arról, hogy ha tovább csökken a tbc-s eredetű megbetegedések aránya (most évi húsz alatt van), el lehetne törölni - de ez még harminc évvel az idézett tanulmány után sincs napirenden.

Kevesen vitatják, hogy a tetanusz, a diftéria vagy a gyermekbénulás ellen be kell oltatni a gyerekeket - de a korábban hétköznapi gyerekbetegségek (mumpsz, szamárköhögés) elleni oltások ügyében már megosztottabb a nyugati közvélemény. Míg a kormányok azt hangsúlyozzák, hogy ezek súlyos, esetenként halálos kimenetelűek is lehetnek, az ellenvélemény szerint a legbiztosabb védettséget úgy szerzi meg a gyermek, ha átesik ezeken a gyerekeknél ártalmatlan betegségeken. A legvitatottabb oltás a 15 hónaposan beadandó MMR (kanyaró, mumpsz, rubeóla). 1998-ban A. J. Wakefield publikálta kutatását az MMR és az autizmus összefüggéseiről. Mivel a fejlett világban az elmúlt évtizedekben ugrásszerűen megnőtt az autizmusban érintett gyermekek száma, a közvélemény ráugrott az eredményre: Angliában jelentősen visszaesett az ezt az oltást beadató szülők aránya. A New York Times szerint Cherie Blair sem adatta be gyerekének, bár férje kitért a riporterek ez irányú kérdezősködése elől. Wakefield szerzőtársainak többsége pár éve visszavonta állítását; az amerikai betegség-ellenőrzési és -megelőzési központ (CDC) szerint pedig a jelenlegi tudományos eredmények nem támasztják alá, hogy a vakcina autizmust okozna. Az oltásszkeptikusok erre azt mondják: a kutatásokat a vakcinagyártók szponzorálják.

Az MMR oltóanyaga mellett folyamatos kritika érte az oltásokat tartósító adalékanyagokat: az alumíniumot és a higanytartalmú thiomersalt. Az amerikai hivatalos szervek 1979-ben mondták ki először, hogy a kisbabák szervezetét a thiomersal következtében elfogadhatatlan mértékű higanyterhelés éri. Habár a kormányok tagadták, hogy a beoltott gyermekeknél szellemi fejlődési rendellenességek, a beszédkészség késlekedése vagy autizmus fordulna elő, 1999-ben az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia és az egészségügyi tárca közös nyilatkozatban sürgette a vakcinagyártókat, hogy azonnal vonják ki a thiomersalt az oltóanyagokból.

Trükköző tárca

Heteken belül a parlament elé kerül az a törvényjavaslat, amelyet egy tavalyi alkotmánybírósági döntés nyomán készített elő a minisztérium. Az AB úgy vélte: alkotmányellenes, hogy ha valaki megtagadja az oltást, hiába fellebbez, kötelezően be kell azt adni neki. A döntés szerint, ha valaki nem akarja oltatni a gyermekét, a jövőben végigjárhatja a jogorvoslati utakat. A parlament honlapján olvasható, az érintett civilekkel nem egyeztetett törvénytervezet értelmében amennyiben az oltás késedelme mások életét vagy testi épségét tömegesen, közvetlenül és súlyosan veszélyezteti, ugyanúgy kötelező a végrehajtás, mint eddig. Azaz: ha a nem oltott gyerekemet óvodába viszem, az ÁNTSZ máris kötelezhet az oltásra - jogorvoslat ide vagy oda. Az AB ugyanakkor nem találta alkotmányellenesnek a kötelező védőoltási rendszert; az államnak "akár a szülőkkel szemben is" védelmezniük kell a gyermeket.

Egy az oltás

"A kötelező védőoltási rendben a lakosság 99 százaléka megkapja az oltást. Ennek következtében az utolsó kanyarót 2001-ben, a rubeólaszindrómát a kilencvenes évek közepén jelezték, diftériát pedig 1983-ban. Ez olyan nemzeti érték, amit meg kell őrizni" - mondta a Narancsnak Ócsai Lajos. Az ÁNTSZ járványügyi főosztályvezetője szerint az életkorhoz kötött kötelező védőoltásokat a hazai járványügyi helyzet és a gyermekek életkori sajátosságai indokolják. Svájcban tavaly ezer kanyarós megbetegedés volt, Ausztriában épp most van kanyarójárvány az oltatlan gyerekek között. A fertőző betegségek átvészelése a főorvos szerint olyan maradandó károsodásokat okozhat, amelyek később a szellemi teljesítőképesség csökkenéséhez is vezethetnek. Oltási károsodás esetén az állam kártalanítja a beteget, de ilyen Magyarországon szerencsére csak ritkán fordul elő. A főorvos szerint nagy érték az is, hogy megvalósul az esélyegyenlőség: a legszegényebb gyerek ugyanúgy az elérhető legjobb oltóanyagot kapja, mint a miniszterelnök fia.

Figyelmébe ajánljuk