Ujhelyi cidrizett, de most már büszke a SzázSzóra

  • narancs.hu
  • 2023. szeptember 10.

Belpol

Jó volt szerinte az is, hogy Nagy Zsolt kimondta: „dagasztjuk a szart”.

Büszke a szombati SzázSzó Találkozóra, ezért legközelebb is részt vesz a rendezvény megszervezésében az egyik kezdeményező, Ujhelyi István európai parlamenti képviselő. 

Az ellenzéki gondolkodók összejöveteléről a hvg.hu többek között azt írta, „szombaton a Margit-szigeten csupán néhány idős ellenzéki kesergett azon a bárpult mellett álldogálva, vagy az asztaloknál ülve, hogy mennyire rossz a Nemzeti Együttműködés Rendszere, és mennyire kellene már valamit csinálni, ami nem a NER”. A szervezés körüli anomáliáról, Farkasházy Tivadar távolmaradásáról a kormánypárti Mandiner írt. 

Ujhelyi vasárnap azt írta, most már bevallja, „cidrizett” a SzázSzó előtt, hogy mire jutnak a közéleti összejövetelen, főleg, miután látszott, hogy „a nem kormánypárti nyilvánosság egy része úgyis kisujjeltartva fanyalogni fog rajta, bármi is történik”. Ám úgy gondolta az Esély Közösség tagjaival és a Civil Bázist vezető Horgas Péterrel együtt, hogy valakinek el kell kezdenie a párbeszédet,  ideje meghallgatni a másikat, meg kell találni a közös szavakat, ki kell fakasztani a zárványbuborékokat, kimondva bizonyos félt igazságokat, meghaladva bizonyos dogmákat és berögződéseket. 

Az ellenzéki politikus szerint eleve nem szánták zászlóbontásnak a SzázSzó Találkozót, és nem is az állampárt kötcsei találkozójával akartak rivalizálni, csak egy nyárvégi közéleti összejövetelt akartak, ahol beszélgetni lehet, és ezt a küldetését Ujhelyi érzése szerint beteljesítette a program. Kiemelte Kuncze Gábor egykori belügyminiszter beszélgetését Perlaki-Borsos Noellel, az Egységes Diákfront képviselőjével, Jordán Tamás színművész előadását a beszélgetések között, Traski Viktor üzenetét az ukrajnai frontról azzal az üzenettel, hogy nem csak összegyűlni fontos, hanem hallani is a másikat.  Bajnai Gordon korábbi miniszterelnök gondolatát is fontosnak nevezte, miszerint Magyarország polgárainak hamarosan választania kell a NER és Európa között. 

Ujhelyi Nagy Zsolt színművész megjegyzését – aki unalmasnak találta az egyik beszélgetést, és azt mondta, hogy csak „dagasztjuk a szart”, ahelyett, hogy az ellenzék erősebb jelenléttel és szolidaritással fejezné ki együttérzését a diákokkal és a tanárokkal – figyelmeztetésként és szembesítésként értékelte.   

„A mindig fanyalgó nyilvánosság egy része most Zsolt – fontos és őszinte – szavain kajánkodik a SzázSzó kárára, pedig épp a lényeget nem látják: ennek a találkozónak az is az egyik küldetése volt (és lesz a jövőben is), hogy végre ne kerülgessünk bizonyos kérdéseket, és merjünk saját magunkkal szemben is kritikusok lenni. Ha karcosan, hát úgy. Legalább többen figyelnek” – értékelt Ujhelyi.  Büszke a találkozóra, és arra is, hogy akik részt vettek rajta, az Iványi Gábor közössége által fenntartott iskolának gyűjtöttek.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.