Újjászerveződő magyarországi szélsőjobboldal: Akarat és hajlam

  • Besenyei Zsolt
  • 2007. augusztus 9.

Belpol

Miután 2006 ősze után idén márciusban is lepattant a rohamrendőrök pajzsáról, deklaráltan is stratégiát váltott a magyarországi szélsőjobboldal. A mintát egyszerre szolgáltatja a felőlük nézve a másik oldalon álló Orbán Viktor-féle Fidesz-Magyarország és az egykori észak-írországi ellenállás.
Miután 2006 ősze után idén márciusban is lepattant a rohamrendőrök pajzsáról, deklaráltan is stratégiát váltott a magyarországi szélsőjobboldal. A mintát egyszerre szolgáltatja a felőlük nézve a másik oldalon álló Orbán Viktor-féle Fidesz-Magyarország és az egykori észak-írországi ellenállás.

A Nemzetbiztonsági Hivatal 2006-os évkönyve még arról számol be, hogy az addig a belső szervezeti életre, a tagok, szimpatizánsok elkötelezettségének erősítésére koncentráló csoportocskák tavaly ősztől a társadalom működésének befolyásolására törekszenek. A Narancs tudomása szerint 2007 márciusa viszont végképp meggyőzte őket, hogy a "forradalomnak még nem jött el az ideje", és "az építkezést nem a falakkal, hanem az alapozással kell kezdeni". A szélsőjobb tehát újfent befelé fordult.

A magát jobboldali radikálisnak nevező, jórészt a Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) ifjúsági tagozatából kinőtt szélsőjobboldalról némi kutakodás után gyorsan kideríthető, hogy számukra mindösszesen két személy az etalon.

Egyrészt a 2002-es, akkor még a szavazatok újraszámlálását követelő "hídi csata" egyik prominenseként megismert, de a tavaly őszi emlékműrongálást követő bujkálásával országos hírnévre szert tett exkocsmáros, jelenleg az etnobizniszből élő Budaházy György, másrészt a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) nevű irredenta szervezet vezetőjeként több szomszédos országból is kitiltott, a szeptember 18-i tévészékházostromot kezdeményező Toroczkai László. Budaházy autoritása a mai magyar szélsőjobbon megkérdőjelezhetetlen. Toroczkai például csak az ő jobbkezeként szervezheti az általuk vágyott majdani forradalomhoz szükséges bázist, illetve az utóbbi napokban komoly médiafigyelmet kiváltott milíciacsírák közül csak az szerveződhet (például a Jobbik-féle Magyar Gárda), amit ő is támogat - akiket meg nem, azok erős ellenszélben találják magukat (lásd keretes írásunkat).

A Narancs forrásai szerint Budaházy és Toroczkai a MÚK (Márciusban Újra Kezdjük) kormánybuktató, rendszerváltó kudarca után hálózatépítésbe fogott. Ezt utóbbi egy szupertitkosnak szánt tanyasi találkozón vázolta és egyeztette a magyar szélsőjobboldal általuk hitelesnek, illetve megbízhatónak vélt szervezeteinek küldötteivel, és április 21-én nyilvánosan is meghirdették a fővárosi Hősök terén. Itt lakhelyelhagyási tilalma miatt Budaházy csak hangfelvételről szólalt meg, bár a Toroczkai mellett álló, arcát kendővel eltakaró alakról minden résztvevő tudta, hogy ki is valójában. A "Kezdet napjának" nevezett seregszemlén lényegében megmondták, mit terveznek; ennek első jeleit láthatjuk most a milíciákkal.

A "Hunniának" saját médiája, fegyveres szervezete, iskolái (mi több, árnyékkormánya) lennének - s ennyiben kétségtelenül emlékeztet az orbáni ellenállamra -, miközben politikai szervezetre nincs szüksége, mivel a majdan általuk uralt Magyarországon egyáltalán nem is kellene ilyesmi. Követik az északír példát is, amelyre nemcsak a párhuzamos intézményrendszer és annak ellenhatalomként definiálása, valamint az eltérő elnevezés utal (Northern Ireland vs. Ulster - Magyar Köztársaság vs. Hunnia), hanem az is, hogy az átmenetileg szükséges legális politikai szervezet mellett létrehozzák a katonai szárnyat is (lásd: a Sinn Fein és az IRA). A politikai szárny szerepére a Jobbik jelentkezett be. A 2006-os országgyűlési választáson a MIÉP-pel közösen, Harmadik Út listanéven induló szervezet tavaly elnököt, valamint stratégiát váltott: nem vagy nem túl élesen támadja a Fideszt. Abban bíznak, hogy a momentán nyerésre álló Orbán nem szívná el a hátországukat, mint a múlt ciklus második felében. Emellett integrálni igyekeznek minden Orbántól jobbra lévő, szittya-magyar, szentkoronás, zsidó- és cigánygyűlölő, xenofób és veszettül antikommunista csoportocskát, szervezetet, asztaltársaságot.

A MIÉP romjain újjászerveződő radikális hálózatba bevették a jobboldali radikálisok és a szkinhedek között közvetíteni szándékozó Magyar Önvédelem Mozgalmat, amellyel el kellett fogadtatni, hogy a HVIM saját webrádiót hozott létre, miközben a MÖM rádióját éppen az irredenta ifjak ütötték ki a piaci szegmensből a Szentkorona rádióval. A hungaristákat ellenben kirekesztik. Budaházyék nem a külhoni pénzadományokat, hanem azt sérelmezik, hogy a neonyilasok nyílt fellépése diszkreditálja a radikális jobboldalt - nem mintha a jelképekben (például az árpádsáv) vagy az elvekben (mondjuk az 1945. februári kitörés megítélése, vagy a heveny antiszemitizmus) eltérnének egymástól.

A nyilasoknál némileg mérsékeltebb szélsőjobb szerint a 2006- 2007-es kudarc miatt csalódott (és ultra) ifjúságot valakinek, valaminek föl kell szívnia, hogy az ne lehessen a nyílt neonácik opciója; Toroczkaiék ezért hozzák létre a hozzájuk hű félkatonai szervezetet. Elvben a leventemozgalmat idézné az elhíresült Magyar Gárda, bár egyenruhája fekete nadrág fehér inggel, mint az SS-nek, karszalagja árpádsávos, mint a nyilasoknak (igaz, aranyoroszlánokkal). A leventemozgalom célja 1921-től a trianoni békeszerződés kicselezése volt, mivel az megtiltotta "az általános katonai védkötelezettséget" Magyarországon. A jobbikos Vona Gábor több nyilatkozata szerint a jelenlegi (és Magyarország számára a biztonságot garantáló) status quo nem marad fönn örökké, és a jobboldali radikálisok nem tartják sem barátoknak, sem szövetségeseknek "az Árpádok szállásterületét bitorló" szomszédos országokat. Emellett - mint indoklásként elmondják - kell a hagyományőrzés, és lehet katasztrófahelyzet is, amikor ember kell a gátakra. Szerintük a Magyar Gárda a majdani Nemzetőrség "része vagy gerince" lenne. Mivel a cigányellenesség még a szalonszélsőjobbon is vezérelv, lehet belőle romaverő pártmilícia is. De a szélsőjobb milícia szervezésének egyelőre inkább oka, mintsem célja van.

Gárdák, seregek, gombák

A 1848-as XXII. törvény által létrehívott Nemzeti őrsereg - amelynek feladata nem a honvédelem volt - mintájára Simicskó István fideszes képviselő és titokügyi államtitkár fejéből még 2001-ben, az általános hadkötelezettség idején pattant ki az önkéntes tartalékosokat honvédelmi ismeretekre kiképző Nemzetőrség gondolata. A mai kormánypártok elutasították az ötletet, hiába ismételte meg Simicskó a javaslatát előbb Kiegészítő Védelmi Erő, majd 2007 tavaszán Honi Gárda néven. A ma már ismét kereszténydemokrata képviselő biztonságpolitikai érveket citál, hogy ti. egy nem várt nemzetközi konfliktus esetén a hivatalos haderő létszáma nem elegendő az ország védelmére, szükség van mozgósítható tartalékra. A szocialisták és liberálisok viszont egy fideszes magánhadsereg létrejöttétől tartva, habár hivatalosan a honvédelmi büdzsé szűkösségével érvelve továbbra sem támogatják az ötletet.

A gombák kinőttek, de nem emlékeznek az esőre: az ötletét propagáló Simicskót a hét végén Pécsen hurrogta le néhány ultranacionalista, aki Budaházyval egyetértve úgy tartja, hogy "a szalonjobboldaliak csak ne szervezzenek a kommunistákkal közösen" nemzetőrséget. Az utóbbi néhány hónapban több, egy-egy paramilitáris szervezet magvát hordozó csoport is kinőtt a földből. Simicskó ötletét legelébb a Jobbik tette magáévá, jóllehet Vona Gábor elnök és a hangzatos nevű Bethlen Gábor-program még nem magánhadseregről beszélt. Toroczkai és Budaházy viszont áprilisban már egyértelműen arról, amikor elkezdték szervezni a párhuzamos Magyarországukat. Ettől függetlenül néhányan az ismertebb szélsőjobbos arcok közül, mint Papp Lajos szívsebész és az első ciklusban MDF-es képviselő, de Csurkával együtt kizárt Zétényi Zsolt megalakítják a Kárpát-Haza Nemzetőrséget, amelynek a neve ugyan nyilas reminiszcenciákkal terhes, de a szervezet inkább hagyományőrző egyesületnek tűnik. A jobbszéli milíciacsírák közül először a nyíregyházi alapítású Nemzeti 'rsereg lépett a színre, amikor a júniusi P. Mobil-koncert előtt a cserkészekére hajazó uniformisukban megkoszorúzták az Olaszliszkán meglincselt szerencsétlen tanár emlékművét. A szélsőjobb fősodra eközben gőzerővel szervezte a nagy sajtófigyelemhez jutott Magyar Gárdát, és minden fórumon bírálta a Nemzeti előtaggal ellátott hasonnevű csoportot, amelyet a parlamenti jobboldal által is elfogadhatatlannak tartott Patrubány Miklós vezette Magyarok Világszövetsége forszíroz. A Nemzeti Gárda egy gyáli fesztiválon zárt alakzatban, ősi magyar harcászati bemutatóval melegített a múlt hónap elején, s védelmébe vette az amúgy nem is létező magyarországi szélsőbaloldaltól megfenyegetett Franka Tibor kerepesi polgármestert.

A Jobbik-féle Magyar Gárda mögött egyértelműen Budaházyék állnak, ami nemcsak a többi csoportocska (főként a leginkább riválisnak vélt Nemzeti Gárda) simfeléséből nyilvánvaló, hanem abból is, hogy az új szervezet a pozsonyi csata 1100. évfordulójára hivatkozik, amely Budaházy szerint a magyar államiság igazi születésnapja.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.