Veszprémben már csak nagyon kevesen emlékeznek a másfél évtizede történtekre. A Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. biztonsági őrei sem tudják, valójában mit őriznek. Aki pedig hajdan kapcsolatba került a Rajk-féle emlékművel, úgy tűnik, igyekszik elfelejteni a történetet; akiknél érdeklődtem, kivétel nélkül azzal kezdték, nem szívesen válaszolnak.
A szoborról a veszprémi elöljárók hatalmi pozícióból és politikai szempontok alapján döntöttek – és néha a saját határozataikat sem tartották be. Rajk viszont nem a művészet elefántcsonttornyában élte az életét: a szobor megalkotása, majd perifériára kerülése után újra meg újra jelét adta annak, hogy pályafutása fontos állomásának tartja a veszprémi emlékművet. Akkor is, ha a megvalósult alkotás csupán torzó.
Rajk László 70. születésnapja tiszteletére, 2019 februárjában a Budapesti Építészeti Központban (Fuga) rendeztek gyűjteményes kiállítást a műveiből. Jelentős és közismert alkotásai (Nagy Imre újratemetésének díszlete, a Lehel téri piac épülete, a Saul fia látványvilága stb.) mellett markánsan jelent meg a veszprémi ’56-os emlékmű. Rajk újragondolta alkotását, amelynek alapján miniszobrot készített, és digitális frottázstechnikával is megjelenítette. Felesége, Rajk Judit emellett azt is elmondta, férje művészeti hagyatékából, vázlatrajzaiból az is kiderül, folyamatosan foglalkoztatta a veszprémi ’56-os szobor. Rajk, aki 2019. szeptember 11-én meghalt, korábban hozzájárulását adta, hogy az emlékművet Veszprémben, egy másik helyszínen állítsák fel, erre azonban nem került sor, sőt, alkotása darabokra vágva hever a Veszprémi Közüzemi Zrt. Házgyári úti telephelyén.
Megbízás és leállítás
Veszprém megyei jogú város MSZP–SZDSZ-es többségű önkormányzata 2005-ben még egységesen fejezte ki azon szándékát, hogy az ’56-os forradalom 50. évfordulójára emlékművet állíttatnak. A képviselő-testület az október 23-i, ünnepi ülésen határozott erről, egyúttal arról is döntöttek, hogy az emlékmű megalkotására meghívásos pályázatot írnak ki. Tizenegy pályamű érkezett be, amelyeket kiállítottak a polgármesteri hivatal előcsarnokában. A döntést ezekről a képviselő-testület hozta meg, amelynek tagja volt Debreczenyi János későbbi polgármester is.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
