Ungváry Krisztián szerint Gulyás Gergely náci beszédet használt a Kormányinfón

  • narancs.hu
  • 2023. március 11.

Belpol

A miniszter magyarellenes bosszúnak tartja, ahogy az Európai Bizottság eljár Magyarországgal szemben az uniós pénzekről szóló vitában.

Lapunk is beszámolt arról, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön a Kormányinfón azt mondta, faji alapú, magyarellenes bosszúnak tartja az Európai Bizottság részéről, hogy felfüggesztették a magyar alapítványi tulajdonban lévő egyetemek részvételét az említett programokban.

A kijelentésre a hvg.hu újságírója vissza is kérdezett, miszerint "Orbán Viktor tusványosi fajelméletes beszéde után az ember füle már ki van hegyezve: jól értettem, hogy az előbb azt mondta, hogy faji alapú bosszú az Erasmus-Horizont programok vitája?" Mire Gulyás megismételte, hogy

valóban magyarellenes bosszúnak tartja azt, ahogyan az Európai Bizottság eljár Magyarországgal szemben az uniós pénzekről szóló vitában.

Majd ki is fejtette:

"Az természetesen igaz, hogy egy faj van, az a homo sapiens. És ezen belül vannak különböző népcsoportok, hogy ha úgy tetszik.

Ez egy, a magyar népcsoport (…), a magyar faj elleni döntés. De ha önt ez a szó zavarja, akkor annyiban, hogy ez egy magyarellenes bosszú, ami kifejezetten a magyarokat érinti."

Az RTL Híradója megkérdezte Ungváry Krisztián történészt, aki azt mondta, ezt a megközelítést a náci Németországban használták.

Az egyetlenegy kultúra vagy szubkultúra, amelyik abban az értelemben használja a faj kifejezést, hogy mondjuk magyar faj, német faj meg árja faj, az a náci közbeszéd. Tehát Gulyás Gergelynek sikerült alapvetően náci terminológiákkal kifejeznie azt, amit gondolt.

Ungváry szerint Gulyás alap kijelentésén túl még problémásabb a későbbi pontosítása, miszerint az Európai Bizottság a magyar népcsoporton áll bosszút, amit ő kulturális és nem biológiai értelemben használt. Ungváry úgy látja, Gulyás Gergely szerint azért elfogadhatatlanok az EU kritikái, mert azok magyar speciális tulajdonságokra vonatkoznak.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.