Az inflációról, az Ukrajna ellen Oroszország által indított háborúról - orosz-ukrán háborúnak nevezve -, a kormányzati retorikában gyermekvédelminek mondott törvényről, a pedagógus-béremelésről, valamint a finn és a svéd NATO-tagságról beszélt leginkább a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Elmondta: elhúzódó háborúra kell felkészülni; ha minden úgy történik, ahogy eddig, akkor ennek negatív következményei megmaradnak. Energetikai kérdéseket érintva arról szól, a gáztározók töltöttsége viszonylag magas, de az árak várhatóan emelkedni fognak. Úgy fogalmazott, Magyarország elítéljük az orosz agressziót, humanitárius segítséget nyújtunk Ukrajnának, és hazánk ahhoz is hozzájárul anyagilag, hogy az ukrán állam működőképes legyen. (Itt érdemes megjegyezni, Szijjártó Péter külügyminiszter a múlt év végén ellenezte, hogy az EU hitelt vegyen fel ebből a célból.) Gulyás elismételte, a magyar kormány a mielőbbi fegyverszünet és a béketárgyalások pártján áll.
"Az infláció rekordokat döntött a szankciók miatt, ebből Magyarország sem maradt ki, de talán túl vagyunk az infláció csúcspontján, szerény mértékű csökkenés történt februárban"
- folytatta Gulyás Gergely más témára kanyarodva. Hozzátette, az inflációnak nagyrészt olyan külső okai vannak, mint a szankciók és az energiaárak elszállása. A kormány célja, hogy a lehető leggyorsabban kell mérsékelni az inflációt, továbbá a családok, nyugdíjasok, a kis- és közepes vállalkozások védelme a legfontosabb.
A miniszter bejelentette: 300 milliárdról 1000 milliárdra emelik a vállalati hitelek keretét a Baross Gábor-programban.
A kormány által gyermekvédelminek hívott törvényről elmondta, benyújtotta a kabinet az EU bíróságához az ellenkérelmet (a jogszabály miatt az EU indított eljárást), és továbbra is kitartanak amellett, hogy az EU Alapjogi Chartája szerint az oktatás nemzeti hatáskör, a gyerekek neveléséről dönteni a szülők jogosultsága. A jogi szabályozás áttekintése zajlik; a törvényt be kell tartatni és meg kell védeni az EU-val szemben, mert Brüsszel nem látja be, hogy ez tagállami hatáskör - mondta Gulyás.
A kormányinfón ezután pedagógus bérek emeléséről esett szó. "Nagy lépést szeretnénk tenni", az EU-s forrásokra is támaszkodnánk; január 1-től emeltünk 10 százalékot, de szeretnék elérni 22 hónap alatt, hogy a diplomás átlagbér 80 százalékáig emelkedjen a tanárok fizetése, az átlagos pedagógusbér így 800 ezer forint fölött lenne - mondta a miniszter. Kitért arra, hogy a kormány a tanárokra vonatkozó, önálló jogviszonyról szóló törvényt szeretne, erről tárgyal a szakszervezetekkel. Bíznak abban, tette hozzá, hogy megegyezés születik. Gulyás szerint a Belügyminisztérium által előterjesztett jogszabály világos viszonyokat teremt (valójában az őszi tanárdemonstrációk és tiltakozó akciók megbosszulása, rendkívűl hátrányosan érintené a pedagógusokat)
Gulyás Gergely elmondta azt is, a Fidesz frakciója a jövő héten hallgatja meg azt a Hende Csaba vezette delegációt, ami Svéd- és Finnországban tárgyalt a héten a két ország NATO-tagságáról. A frakció ez alapján dönt az északi államok csatlakozásának támogatásáról. Hozzátette: a kormány támogatja a két ország NATO-tagságát. A miniszter nem tett ígéretet arra, hogy a március 20-i hétre már döntenek is a csatlakozási kérelmekről, de szerinte a parlament még márciusban szavazhat róla.
A kormányinfón az alábbi fontosabb témákról esett még szó a Telex tudósítása szerint.
- Magyarellenesnek, faji alapú bosszúnak tartja, hogy az Európai Bizottság (EB) elzárja az uniós támogatásokat az alapítványi kézben lévő egyetemektől. A miniszter szerint ennek oka, hogy a magyar kormány elutasítja a migrációt, az LMBTQ-mozgalom térnyerését és a háborút. Gulyás később a hvg.hu kérdésére pontosította, hogy is értette a faji alapú bosszút. A miniszter, ahogyan Orbán a tavaly nyári tusnádfürdői beszédében, a fajt kulturális alapon értette. A téma kapcsán elmondta még, hogy megfeleljenek az EB elvárásainak, a kormány egy törvénymódosítással 6 évre korlátozná az egyetemi kuratóriumok tagjainak mandátumát.
- Míg Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke gazdasági "csapdának" tartja azt, hogy az állam az akkumulátorgyárak meghonosításában látja a jövőt, addig a kormány továbbra is nagyszerű beruházásként értékeli ezeket. Mint Gulyás elmondta, az akkumulátorgyárakkal a zöldipart is támogatják, mivel 2030 után át kell térni az elektromos járművekre. A jegybankelnök kritikája ellenére Gulyás Gergely elmondása szerint Matolcsy György és a kormány között nincs konfliktus, Matolcsy és Orbán rendszeresen egyeztetnek. Éppen ezért a kormányban fel sem merült a jegybankelnök idő előtti elmozdítása pozíciójáról.
- Gulyás Gergely személyes véleményét is megosztotta a kormány által gyermekvédelminek nevezett törvény kapcsán: megemelné a beleegyezési korhatárt, miután nemrég felkapott téma lett a sajtóban, hogy egy 40 éves pedagógiai asszisztensnek egy 15 éves fiú a szeretője. A miniszter szerint egy ilyen aktusnak súlyos bűncselekménynek kellene minősülnie, függetlenül attól, hogy a pár tagjai azonos vagy különböző neműek.
- Gulyás tagadta a szlovák védelmi miniszter, Jaroslav Nad hétfői kijelentését, miszerint Magyarországon is zajlik az ukrán katonák kiképzése. Mint fogalmazott, ez "tájékozatlanság, tévedés". Ugyanakkor a Honvédelmi Minisztérium kedden még azt a választ adta, hogy valóban segédkeznek "katonai egészségügyi szakemberek kiképzésben".
- Újságírói kérdésre a miniszter azt is elmondta, Orbán csak akkor utazik Kijevbe, ha a látogatásban kézzelfogható eredményeket is lát, ugyanis a kormány szerint a demonstratív cél nem elég. Ilyen kézzelfogható célnak tartja például az ukrán nyelvtörvényt.
- A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondása alapján a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium jelenleg is tárgyal az önkormányzatokkal, hogy a május 1-től bevezetett vármegyebérleteket a városokon belüli közlekedésen is lehessen használni.
