Ungváry Rudolf a holokauszt-emlékév bojkottjáról

  • narancs.hu
  • 2014. január 23.

Belpol

Ha a Mazsihisz és a többi szervezet részt vesz a holokausztév állami megemlékezéseiben, az rosszabb a Zsidó Tanács egykori gyávaságánál is – fogalmazott az író a DK rendezvényén.

A Fapados Szalon és a Demokratikus Koalíció szerdai kultúrpolitikai konferenciáját pódiumbeszélgetés zárta, amelyen Pikó András kérdezte Radnóti Sándort, Ungváry Rudolfot és Vásárhelyi Máriát. A beszélgetés végén Ungváry Rudolf író a párbeszéd reménytelenségéről és annak következményeiről szólt.

„Ha az ember olyan ellenféllel áll szemben, amely semmilyen kompromisszumot nem fogad el, akkor nincs értelme vitatkozni, mert valóban leértékeli magát az ember, amikor bemegy az ő utcájukba. Világosan ki kell mondani, milyen ez a rendszer, és ennek vállalni kell a konzekvenciáit. Erre alapvető és aktuális példa az elmúlt napok botránya. Ha a Mazsihisz és a többi zsidó szervezet és a többi nem zsidó szervezet hajlandó ezek után, ezzel a szoborral a háttérben akár a legkisebb mértékben is közreműködni az államilag szervezett holokausztévben, akkor ez nem hasonlítható a Zsidó Tanács gyávaságához, mert ott az emberek az életükért rettegtek. Ez a rendszer azonban láthatatlanítja magát a demokrácia mázával, ezért az életért, belátható időn belül, nem kell rettegni. Ha tehát mégis hajlandók kompromisszumot kötni, akkor erre csak annyit tudok mondani, hogy nekem ehhez semmi közöm nincsen.”

Pikó, Radnóti, Vásárhelyi, Ungváry

Pikó, Radnóti, Vásárhelyi, Ungváry

Fotó: Németh Dániel

A Magyarországi Zsidó Hitközösségek Szövetsége (Mazsihisz) vasárnapi közleményében azt írta, „az épülő józsefvárosi holokauszt-emlékközpont ideológiájának ismeretlensége miatt, a Terror Házában rendezett Horthy-konferencián elhangzottak vállalhatatlansága miatt, a közszolgálati rádió Életmentő történetek műsora történelemhamisítása miatt, a német megszállás Szabadság térre tervezett emlékműve miatt és a Veritas Intézet vezetőjének nyilatkozata miatt megfontolja a holokauszt-emlékév eseményeitől való távolmaradását, és bejelenti, hogy a Civil Pályázati Alap keretében elnyert pályázati összegeket csak abban az esetben veszi igénybe, ha a megemlékezéssorozat közösségünk számára vállalható mederbe tér vissza”.

A közlemény megjelenése után vált nyilvánossá a német megszállás emlékművének tervezete, amely az eddigieknél is hevesebb tiltakozást váltott ki, mivel kétségkívül sikerült mélyen alulmúlnia az egyébként sem túl magas elvárásokat. Ezek után meglepő, hogy a Mazsihisz keddi sajtótájékoztatóján már jóval engedékenyebbnek mutatkozott. „Van egy határ, amit ha átlép a holokauszt 70. évfordulójára rendezett megemlékezéssorozat, akkor a zsidó szervezetnek ki kell lépnie a megemlékezések mögül. Ez a határ viszont még nem érkezett el. Optimisták vagyunk, és úgy hisszük, a negatív, a megemlékezés hitelességét romba döntő folyamatokat még vissza lehet terelni egy normális mederbe” – mondta Heisler András, a szervezet elnöke.

A sajtótájékoztatón részt vett Karsai László történész is, aki viszont Ungváryhoz hasonlóan érvelt: „Ha a mai zsidó vezetés kollaborál a mai történelemhamisító kormányzattal, akkor ugyanígy történelmi felelőssége lesz a múlt meghamisításában és a holokauszt tagadásában.”

Orbán Viktor emlékezetes levélben válaszolt a Mazsihisznek, amelyben úgy fogalmaz: „Remélem, hogy hazánk német megszállásának 70. évfordulója jó alkalom arra, hogy az Önök közösségének veszteségeit elismerő, fájdalmukban osztozó, jóakaratú emberek fontos és közös lépést tegyenek a tisztelet kultúrájának irányába.”

Mondanánk, hogy több százezer honfitársunk meggyilkolása talán nemcsak a zsidó közösség vesztesége, de akkor bizonnyal azok közé tartoznánk, akik – mint Orbán írja – „az áldozatok emlékét, az előttük tisztelgő emlékművet napi politikai spekulációkká akarják silányítani”. Ezeket a próbálkozásokat Orbán persze határozottan visszautasítja.

Schmitt Mária úgy reagált: a Mazsihisz be akar szállni a választási kampányba.

Figyelmébe ajánljuk

Szól a jazz

Az ún. közrádió, amelyet egy ideje inkább állami rádiónak esik jól nevezni, új csatornát indított. Óvatos szerszámsuhintgatás ez, egyelőre kísérleti adást sugároznak csupán, és a hamarosan induló „rendes” műsorfolyam is online lesz elérhető, a hagyományos éterbe egyelőre nem küldik a projektet.

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.

„Könnyű reakciósnak lenni”

  • Harci Andor

Új lemezzel jelentkezik a magyar elektronikus zene egyik legjelentősebb zászlóvivője, az Anima Sound Sys­tem. Az alapító-frontember-mindenessel beszélgettünk.

Hálók és halászok

Harmincnégy év telt el a rendszerváltás egyik meghatározó mozzanata, a Dunagate-botrány, azaz a Kádár-kor belső elhárításának dekonspirálódása óta. A közvélemény érdeklődése azóta sem lankadt, az izgalom fenntartásáról pedig rendre gondoskodtak az ancien régime állambiztonsági hagyatékát ellentmondásos módon kezelő kormányzatok.