Ungváry Rudolf a holokauszt-emlékév bojkottjáról

  • narancs.hu
  • 2014. január 23.

Belpol

Ha a Mazsihisz és a többi szervezet részt vesz a holokausztév állami megemlékezéseiben, az rosszabb a Zsidó Tanács egykori gyávaságánál is – fogalmazott az író a DK rendezvényén.

A Fapados Szalon és a Demokratikus Koalíció szerdai kultúrpolitikai konferenciáját pódiumbeszélgetés zárta, amelyen Pikó András kérdezte Radnóti Sándort, Ungváry Rudolfot és Vásárhelyi Máriát. A beszélgetés végén Ungváry Rudolf író a párbeszéd reménytelenségéről és annak következményeiről szólt.

„Ha az ember olyan ellenféllel áll szemben, amely semmilyen kompromisszumot nem fogad el, akkor nincs értelme vitatkozni, mert valóban leértékeli magát az ember, amikor bemegy az ő utcájukba. Világosan ki kell mondani, milyen ez a rendszer, és ennek vállalni kell a konzekvenciáit. Erre alapvető és aktuális példa az elmúlt napok botránya. Ha a Mazsihisz és a többi zsidó szervezet és a többi nem zsidó szervezet hajlandó ezek után, ezzel a szoborral a háttérben akár a legkisebb mértékben is közreműködni az államilag szervezett holokausztévben, akkor ez nem hasonlítható a Zsidó Tanács gyávaságához, mert ott az emberek az életükért rettegtek. Ez a rendszer azonban láthatatlanítja magát a demokrácia mázával, ezért az életért, belátható időn belül, nem kell rettegni. Ha tehát mégis hajlandók kompromisszumot kötni, akkor erre csak annyit tudok mondani, hogy nekem ehhez semmi közöm nincsen.”

Pikó, Radnóti, Vásárhelyi, Ungváry

Pikó, Radnóti, Vásárhelyi, Ungváry

Fotó: Németh Dániel

A Magyarországi Zsidó Hitközösségek Szövetsége (Mazsihisz) vasárnapi közleményében azt írta, „az épülő józsefvárosi holokauszt-emlékközpont ideológiájának ismeretlensége miatt, a Terror Házában rendezett Horthy-konferencián elhangzottak vállalhatatlansága miatt, a közszolgálati rádió Életmentő történetek műsora történelemhamisítása miatt, a német megszállás Szabadság térre tervezett emlékműve miatt és a Veritas Intézet vezetőjének nyilatkozata miatt megfontolja a holokauszt-emlékév eseményeitől való távolmaradását, és bejelenti, hogy a Civil Pályázati Alap keretében elnyert pályázati összegeket csak abban az esetben veszi igénybe, ha a megemlékezéssorozat közösségünk számára vállalható mederbe tér vissza”.

A közlemény megjelenése után vált nyilvánossá a német megszállás emlékművének tervezete, amely az eddigieknél is hevesebb tiltakozást váltott ki, mivel kétségkívül sikerült mélyen alulmúlnia az egyébként sem túl magas elvárásokat. Ezek után meglepő, hogy a Mazsihisz keddi sajtótájékoztatóján már jóval engedékenyebbnek mutatkozott. „Van egy határ, amit ha átlép a holokauszt 70. évfordulójára rendezett megemlékezéssorozat, akkor a zsidó szervezetnek ki kell lépnie a megemlékezések mögül. Ez a határ viszont még nem érkezett el. Optimisták vagyunk, és úgy hisszük, a negatív, a megemlékezés hitelességét romba döntő folyamatokat még vissza lehet terelni egy normális mederbe” – mondta Heisler András, a szervezet elnöke.

A sajtótájékoztatón részt vett Karsai László történész is, aki viszont Ungváryhoz hasonlóan érvelt: „Ha a mai zsidó vezetés kollaborál a mai történelemhamisító kormányzattal, akkor ugyanígy történelmi felelőssége lesz a múlt meghamisításában és a holokauszt tagadásában.”

Orbán Viktor emlékezetes levélben válaszolt a Mazsihisznek, amelyben úgy fogalmaz: „Remélem, hogy hazánk német megszállásának 70. évfordulója jó alkalom arra, hogy az Önök közösségének veszteségeit elismerő, fájdalmukban osztozó, jóakaratú emberek fontos és közös lépést tegyenek a tisztelet kultúrájának irányába.”

Mondanánk, hogy több százezer honfitársunk meggyilkolása talán nemcsak a zsidó közösség vesztesége, de akkor bizonnyal azok közé tartoznánk, akik – mint Orbán írja – „az áldozatok emlékét, az előttük tisztelgő emlékművet napi politikai spekulációkká akarják silányítani”. Ezeket a próbálkozásokat Orbán persze határozottan visszautasítja.

Schmitt Mária úgy reagált: a Mazsihisz be akar szállni a választási kampányba.

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát.