Gyurcsány: „Hülyét csinálunk magunkból”

  • narancs.hu
  • 2014.01.22 20:01

Belpol

A DK elnöke elmondta, mire kell Orbánnak az MTV új retrocsatornája, beszélt a magyar film hagyományairól, a rovásírásról, és arról, hogy miért volt galamblelkű mint miniszterelnök. Best of idézetek.

A Fapados Szalon és a Demokratikus Koalíció szerdán egész napos konferenciát tartott Kultúra és hatalom: itt és most. Hogyan tovább? címmel. Felszólalt három korábbi miniszter, Magyar Bálint, Bozóki András és Hiller István, valamint több neves művész, esztéta és közíró. Gyurcsány Ferenc meglehetősen széttartó, a konkrétumoktól szelíden tartózkodó, ugyanakkor igen lendületes előadásával aratott zajos tetszést. Ennek legerősebb mondataiból, gondolataiból szemezgetünk alant.

false

„Miért jelenik meg a választások előtt pár hónappal a Magyar Televízió retrocsatornája? Ne gondolják, hogy ez véletlen! Ha nem tudom a jelenben megkötni azt a lényegében kádári típusú paktumot, hogy jólétet ajánlok a szabadság megvonásáért cserébe – mondhatja a miniszterelnök –, akkor, mint az átkosban, a citrom helyett adok citrompótlót. Ha nem tudok adni jólétet, akkor adom az utolsó nagy nosztalgikus érzületet, a Kádár-világ érzületét, amit a leghatékonyabb tömegmédium közvetít. Erre szolgál a retrocsatorna. Amiben Vágó Pista barátom is benne lesz, ha ki nem vágják…”

„A köztelevízió a leghatékonyabb kulturális platform, amelynek kulturális funkcióját – a közkultúra és magaskultúra közvetítését – újra kell teremteni, mert ez mára lényegében megszűnt.”

„Miért hollywoodizálta a magyar filmet a kormány? Egyszerű hatalmi logikából. Azért, mert a magyar film hagyományában természetes módon, alapvetően ott van a szocializáló, szabadelvű örökség, és nincs meg benne az a fajta konzervatív-keresztény örökség, amiből ez a kormány építkezni tudna. És ha nincs, akkor kidobom az ablakon, és megyünk Hollywood felé.”

„Ha van a baloldalnak maradandó öröksége, az a reflexizmus – jól mondom? A képesség, hogy reflektáljon a világra.”

„Az első Fidesz-kormány a mostanihoz képest soft kultúrkampfot csinált, ez most a hardcore változat. És ha a miniszterelnök sikerre viszi ezt a küzdelmet, akkor azt fogja megtanulni belőle, hogy minél keményebb, annál jobb. Mármint a kultúrkampf.”

„Ha valamit a szemünkre lehet vetni, akkor azt, hogy a végtelen megértés, a végtelen tolerancia, a sokszínűség igenlése oda vezetett, hogy a mi kultúrpolitikánknak elvesztek a kontúrjai. Ezért az történt, hogy amikor a jobboldal kormányzott, eltolta a kultúrát jobbra, amikor mi jöttünk, nem küzdöttünk és ott maradt, és amikor megint ők jöttek, még tovább vitték jobbra. Addig-addig tolják, amíg egyszer majd leesik.”

„A jobboldalt ugyanaz a kultúrharcosság jellemzi, mint a nem szabadságelvű baloldalt – hogy ilyen szépen fogalmazzak. És ezen a ponton ők összeérnek. Nagy kérdés, hogy mennyire szabad galamblelkűnek lenni. Nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom: én magam galamblelkű voltam ebben az ügyben. Egyetlen miniszterem sem tudja azt mondani, hogy a miniszterelnöknek bármikor volt olyan utasítása, hogy ezt vagy azt kell támogatni, ezt megtorolni, attól levegőt elszívni, megmondani a vidéki polgármestereknek, kit szabad meghívni és kit nem… Ez olyan idegen volt tőlem, amennyire csak lehet, és ma is az.”

„Minden jobbikosnak feladatul adnám, hogy aki nem tudja elolvasni rovásírással a Kiskunlacháza táblát, annak ki kell lépnie a Jobbikból. Nem sok tagjuk maradna. Ezzel a rovásírással hülyét csinálunk magunkból, nem úgy viselkedünk, mint egy normális, felvilágosult európai ország.”

Neked ajánljuk

A varacsk alatt

Jane Campion hosszan megpihent legutóbbi rendezése, a 2009-es, Keats életéről szóló Fényes csillag után, azóta csak egy remek krimisorozatot, A tó tükrét láthattuk tőle.

A hiányzó hetes

Milyen kapcsolat van egy széndarab és egy tájkép, vagy a „szabálytalanul” szabályos mértani test és egy karkörzés között? Mire (vagy kire) utal a kiállítás címe? Miért fontos a hetes szám?

Vif

A zseni a polgári életben örök vesztes, akinek talán szüksége is van ezekre a vereségekre. A művészetpszichológia érdekes kérdése lehetne, hogy a vásott romantikus közhelyek közül vajha miért épp ez maradt oly kedves mindmáig a 19. század gyermekded ábrándjait zordan elvető és rendre kifigurázó színházi alkotók számára.

Egy szabad ember

  • Babarczy Eszter

„Egy elkövetkező nemzedéknek, akik remélhetőleg szerencsésebbek és bölcsebbek lesznek, mint mi voltunk”indul a harminc év történetfilozófiai, eszmetörténeti és politikai írásait összegyűjtő kötet. Gyurgyák nem változtatott az eredeti szövegeken, összeállításuk mégis politikai tett: a szerző hitvallást tesz, amelytől az ország sorsának jobbra fordulását várja. Ez a hitvallás egy angolszász típusú konzervativizmusé, amely, mint Gyurgyák maga mondja, elveszített lehetőség volt a magyar történelemben, különösen a rendszerváltás után.

Majd legközelebb

  • Rádai Andrea

Nem sikerült leváltani a féldiktatórikus rendszer kormányát, így a kötelező sorkatonai szolgálat bevezetését sem tudtuk megakadályozni: nem nyertünk a ProTest – Út a forradalomhoz című színházi társasjátékban. De ez talán mellékes is, mert itt az út volt a fontos, a viták, a közös gondolkodás, a billegés a cselekvés képességének eufóriája és a tehetetlenség letargiája között.

Törvényen kívüli ösztönök

Nyolc afrikai férfi táncos jön ki a színpad elejére. Meztelen testükre húzott fekete öltönyükben felsorakoznak a rámpán, farkasszemet néznek a közönséggel. Kitartóan, sokáig. Miféle szakadékot lép át, vagy nem lép át a tekintetünk? Az ő szemükben lehetne düh, méreg, dac, elég, ha a gyarmatosításra, háborúkra, a menekülthelyzetre gondolunk. De nincs. Csak úgy néznek.

Vissza a szamárpadba

  • A szerk.

Nagyszabású szélsőjobboldali összejövetelnek, öndefiníciója szerint egyenesen csúcstalálkozónak adott otthont a múlt hétvégén Lengyelország fővárosa. A The Warsaw Summit házigazdája a Jog és Igazságosság (PiS) és Jarosław Kaczyński pártelnök voltak, vélelmezett titkos célja pedig az, hogy az európai hasonelvű pártokat egységbe kovácsolja.

„Párizsban minden volt”

  • Artner Sisso

A Jel Színház alapítója a vajdasági Magyarkanizsáról indult képzőművészként, s előbb Budapesten, majd Párizsban lett táncos és koreográfus. Legutóbbi darabja, az OMMA kapcsán beszélgettünk, emlékezve az első előadására, a Pekingi kacsára is.

Hozza a kötelezőt

  • Sausic Attila (Berlin)

Németországban megszigorították a járványellenes intézkedéseket. Angela Merkel megjelenésünk napján adja át irodáját a parlament által szerdán megválasztott szociáldemokrata kancellárnak. Olaf Scholz általános oltáskötelezettség bevezetését tervezi. S mennyi szép törekvés és nemes szándék említhető az új kormány programjából!

„Rohadjon szét ott, ahol van!”

A szakértő szerint kisebbek, az építtető szerint megfelelő méretűek a Nagy-Magyarországot bemutató mórahalmi Mini Hungary Park makettépületei. A Szegedi Törvényszéken zajló büntetőper nem azt vizsgálja, mi mekkora, hanem hogy meg akarták-e rövidíteni az államot és az Európai Uniót.

„Innen csak elmenni lehet”

Négyszázszoros ingatlanár-különbség is lehet Budapest belvárosa és például a Békés megyei Kevermes vagy Kötegyán között. Kevermesen jártunk, s mellbevágó szegénységet és pusztulást láttunk.

„Ekkora szakadék máshol nincs”

Mivel elégedetlenek a mai fiatalok, és miért a magyarok a leg­op­ti­mistábbak a visegrádi négyek közül? Mi lehet az oka a politikai hovatartozás szerinti megosztottságnak, és mi az az egy kérdés, amelyben mégis egyetért fideszes és ellenzéki fiatal?