Ellenzéki képviselőket gyanúsít választási csalással az ügyészség

Vadászidény

Belpol

A DK-s Varju Lászlónak egyelőre csak a mentelmi jogát függesztették fel, a jobbikos Farkas Gergely ellen vádat is emeltek választás rendje elleni bűncselekmény gyanúja miatt. Varjura közben a decemberi MTVA-s balhé okán is rászálltak.

Polt Péter legfőbb ügyész indítványára az Országgyűlés október 21-én felfüggesztette Varju László DK-s képviselő mentelmi jogát. Varju a 2018-as választásokon egyéni mandátumot nyert Budapest 11. számú (Újpest–Angyalföld) választókerületében, azonban az ügyészség „megalapozott gyanúja” szerint a kampányban anyagi juttatást ígért egy független jelöltként induló versenytársának, ha az visszalép. Varju tagadja, hogy ilyet tett volna, bár azt nem vitatja, hogy valóban találkozott az ex-MSZP-s Horváth Imrével, és megpróbálta lebeszélni az indulásról, hiszen úgy látta, az ellenzék esélyei egy az egy elleni felállásban a legjobbak a Fidesszel szemben. Varju szerint Polték csak azért jöttek elő ezzel az üggyel az önkormányzati választási kampányban – a legfőbb ügyész október 4-én indítványozta a képviselő kiadását –, mert politikusként ő „tüske a Fidesz-diktatúra körme alatt”.

A választás rendje elleni bűncselekmény nem gyerekjáték, a Btk. alapján három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Varju László nem az első ellenzéki politikus, akit ilyesmivel gyanúsít az ügyészség, a jobbikos Farkas Gergely ellen augusztus végén vádat is emeltek, miután az ő mentelmi jogát már korábban felfüggesztette az Országgyűlés. Farkas ugyancsak a tavaly áprilisi választás előtt próbált rábírni a visszalépésre egy LMP-s jelöltet. Varju és Farkas kifogásolt beszélgetéseiről hangfelvétel is készült, a bíróságnak mégsem lesz feltétlenül egyszerű dolga, amikor meghúzza a legitim politikai alkudozás és a választási csalás közötti határvonalat.

Kártérítés

„– Ha valami olyan kár keletkezett, mondjuk feleslegesen szórólapokat csinálsz, akkor azzal nézzük meg, hogy mit kell csinálni.

– Hát, azok már megvannak. Azért 40 ezer szórólap nem semmi, vagy éppen idehívok egy művészt, aki idejön, és képzeld el…

– De én nem akarok kárt okozni, nem akarom, hogy neked károd legyen. Mondd azt, hogy ne legyen károd, és akkor nem lesz. Jó?”

Ez a párbeszéd Varju László és az MSZP-ből 2017 novemberében kilépett Horváth Imre között zajlott le 2018 februárjában. Az ügy­ről először a Pesti Srácok számolt be idén július közepén.
A portál azt állította, több mint egyórás hangfelvétel van a birtokában, de ezt nem hozták nyilvánosságra, pusztán annyit idéztek belőle, hogy Varju „költség- és kártérítést, illetve egyéb okosságot” ajánlott Horváthnak. A fenti beszélgetésfoszlány az M1 és a Hír Tv híradóiban ment le, ezekben az anyagokban egy másik részletet is bejátszottak, amelyen Varju arról beszél Horváthnak, hogy Orbán Viktor hatalmon tartásához járul hozzá, és a demokratikus ellenzék győzelmi esélyeit teszi tönkre.

A teljes hangfelvételt Varju László sem ismeri, de emlékszik a beszélgetésre, és biztos benne, hogy nem ajánlott pénzt Horváthnak. A DK-s politikus betekinthetett abba a levélbe, amelyet Polt Péter írt a parlament mentelmi bizottságának. Azt mondja, ebben is csak az szerepel, hogy nem szeretne kárt okozni, illetve az világlik még ki belőle, hogy Polt azért büntetné, mert megpróbálta megteremteni az ellenzéki egységet. Horváth Imre egyébként nem lépett vissza, független képviselőjelöltként elindult az újpest–angyalföldi körzetben a tavaly áprilisi választáson, de ez a vég­elszámolásnál nem sokat számított: Varju a szavazatok 40,8 százalékával nyert a fideszes Zsigmond Barna Pál előtt, akire 35,3 százaléknyian szavaztak. Horváth Imre 2,3 százalékos eredményt ért el 1332 szavazattal.

Abban megoszlik forrásaink véleménye, hogy Horváth tavaly áprilisi külön indulásában saját sértettsége vagy a fideszes aknamunka jelenik-e meg. A 75 éves Horváth 2006-tól két cikluson keresztül volt önkormányzati képviselő a szocialista párt színeiben Újpesten, majd 2014 novemberében simán megnyerte a Kiss Péter halála miatt kiírt időközi országgyűlési választást, és beült a parlamentbe. A sajtóbeszámolók többsége szerint 2017-ben azért távozott az MSZP-ből, mert a párt és a DK választási megállapodása alapján a választókerület a DK-nak jutott, és Horváth nem akart visszalépni. Trippon Norbert, az MSZP újpesti elnöke azonban árnyalja a képet. „Horváth Imrét az újpesti MSZP-taggyűlés többsége nem támogatta, ami egyfajta visszajelzés volt a képviselői munkájáról. Mást választottunk képviselőjelöltnek, aki a DK-val kötött országos megállapodás értelmében gond nélkül vissza is lépett, és beállt Varju László jelöltsége mögé.”

Még egy egyesület

Varju szerint Horváth Imre tavalyi makacssága a választási eredmény által is visszaigazolt politikai tévedés volt, azt viszont már emberileg is érthetetlennek, Horváth politikai pályafutásához méltatlannak tartja, hogy az idei önkormányzati választáson is ráindult az ellenzékre. Horváth ráadásul meglehetősen ócska trükkel próbálkozott: az Index írta meg, hogy bejegyeztette az ÚPK Újpesti Patrióták Egyesületet, miközben már hónapok óta tudni lehetett, hogy az ellenzéki pártok az UPK Újpestiek Közössége Egyesület zászlaja alatt indulnának.

Horváth az ellenzéki egyesület céljait is szó szerint átvette, de a választókat ez sem zavarta meg: a momentumos Déri Tibor összellenzéki támogatással meggyőző fölénnyel nyerte a polgármester-választást a fideszes Wintermantel Zsolt előtt, miközben Horváth összesen 624 szavazatot kapott. Trippon Norbert úgy látja, a választók megtanulták, hogy a Fidesszel szemben egységes ellenzéki blokk áll, külön induló jelöltre nem szavaznak. Az azonban kérdéseket vet fel szerinte, hogy ki és miből fizette Horváth egyesületének nagyszámú óriásplakátját és elképesztő mennyiségű szórólapját (az önkormányzati választáson, az országgyűlésivel ellentétben, a jelöltek nem kapnak állami kampánytámogatást).

Varju László mentelmi ügye tehát egy legalábbis zavaros hátterű jelölttel folytatott tárgyalásból indult ki, de ettől még komolyra fordulhat. A jobbikos Farkas Gergely arról tájékoztatta lapunkat, hogy hasonló bizonyíték alapján ellene már vádat emeltek, decemberben pedig az első előkészítő tárgyalást is megtartják. Igaz, Farkas valamivel rutintalanabb volt Varjunál. Az Origo által nyilvánosságra hozott hangfelvétel tanúsága szerint miután Midi Melánia, az LMP kiskunhalasi jelöltje arra panaszkodott, hogy már elköltött 600 ezer forintot a kampányra, és a visszalépés esetén ettől el­esik, Farkas azt kérdezte: „Miért, ha kifizetjük, akkor visszalépsz?” Az akció az eredmények tükrében értelmetlen volt. A kiskunhalasi körzetben a fideszes Bányai Gábor a szavazatok majd’ 56 százalékát megszerezte, és utcahosszal nyert Farkas Gergely előtt, Midi Melánia 2,3 százaléka nem osztott, nem szorzott.

Farkas három érvre építi majd a védekezését a bíróság előtt. Szerinte a kampányköltségek kifizetésére vonatkozó felvetése nem komoly ajánlat, hanem „könnyed visszakérdezés” volt. De ha komolyan is vesszük, akkor sem felel meg a választás rendje elleni bűntett törvényi tényállásának. A bűncselekményt az követi el, aki „arra jogosultat a választásban, a népszavazásban, a népszavazási vagy az európai polgári kezdeményezésben akadályoz, vagy erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel, vagy anyagi juttatással befolyásolni törekszik”. Farkas szerint ez a paragrafus az aktív választójogról, azaz a választók, és nem a jelöltek befolyásolásáról szól, ráadásul az anyagi juttatás anyagi előnyt is feltételezne, miközben esetében csak a kampányköltségek visszatérítése merült fel, ami után a jelölt „ugyanott tartott volna, mintha eleve nem jelölteti magát”.

Varju, a garázda

Polt Péter október 25-én az MTVA székházában tavaly decemberben történtek miatt is indítványozta Varju László mentelmi jogának felfüggesztését. Varju egyike volt azon ellenzéki képviselőknek, akik a rabszolgatörvény-ellenes tüntetés után bementek a közmédiába, de amikor a vezérlőhelyiségek és a hírszerkesztőség közelébe akart férkőzni, 4-5 biztonsági őr erőszakkal dobta ki az épületből. A Legfőbb Ügyészség közleménye szerint a dulakodás közben Varju nyolc napon túl gyógyuló sérülést okozott az egyik őrnek, így cselekedete „garázdaság vétségének, valamint súlyos testi sértés bűntettének megállapítására lehet alkalmas”. (A kiszivárgott, s a 444.hu-n közzétett belsős MTVA-s felvételen látszik, ahogy az egyik őr seggre ül. Nagyon szerencsétlenül eshetett, ha ettől nyolc napon túl gyógyuló sérülése lett.)

MTVA-ügyben egyébként Varjuék is feljelentést tettek a biztonsági őrök ellen, jóval kevesebb sikerrel. Döbrentey Dániel, a Varju László, Szél Bernadett és Hadházy Ákos képviseletét ellátó Társaság a Szabadságjogokért munkatársa arról tájékoztatta lapunkat, hogy a feljelentést a Központi Nyomozó Főügyészség, majd a Legfőbb Ügyészség is elutasította. A képviselők ezután pótmagánvádlóként próbáltak fellépni, de júniusban ez a kísérletük is lepattant a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságról. A TASZ segítségével a pótmagánvád-indítványt elutasító döntést is megtámadták, ez az ügy jelenleg a Fővárosi Törvényszék előtt van.

A II. és III. kerületi bíróság ugyanakkor első fokon a képviselőknek adott igazat egy párhuzamosan futó eljárásban. Az MTVA még a demonstrációk alatt birtokvédelmi eljárást kezdeményezett a székházba belépő képviselők ellen, és a kerületi jegyző ki is mondta, hogy a politikusok jogosulatlanul tartózkodnak az épületben. Ezt a végzést találta jogszerűtlennek szeptemberben a bíróság. A birtokvédelmi ügynek közvetlen összefüggése nincs a büntetőügyekkel, mivel a biztonsági őrök nem a jegyzőre hivatkozva, hanem önhatalmúlag dobták ki a három képviselőt. Annak azonban az események büntetőjogi megítélésében is lehet jelentősége, hogy a bíróság szerint az MTVA nem tudta bizonyítékokkal alátámasztani, hogy a képviselők aránytalanul zavarták volna a közmédia munkáját.

 

Figyelmébe ajánljuk