Csermajort már ugyanúgy védik, mint a Karmelitát

  • narancs.hu
  • 2024. szeptember 14.

Belpol

Toroczkai László és Magyar Péter szerint menekülttábor épül ott, és ez baj, de van, aki szerint éppenhogy jó.

Valami készül a Győr-Moson-Sopron megyei Vitnyédhez közeli egykori csermajori mintagazdaság és iskola területén, mert őrzi a rendőrség, és senkit nem enged be, mondván, zajlik az építkezés. Ennél nagyobb erőkkel védett építési terület csak egy van Magyarországon: a budai vár.

Azt, hogy mi készül a majorban, hiába kérdezte a Telex a Belügyminisztériumtól, a Kormányzati Tájékoztatási Központtól, a Miniszterelnökségtől, Vitályos Eszter kormányszóvivőtől, az Országos Rendőr-főkapitányságtól és az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságtól, sehonnan sem kapott választ. 

A vitnyédi önkormányzat sem tudott felvilágosítással szolgálni.

A lap azt írta le, amit a kerítésen kívülről látni lehet: nagyon sok rendőr van odabenn, autókkal cirkálnak, és munkások is jönnek-mennek. 

A majorban nemrég még ukrajnai menekültek laktak, de a kormány új rendelete értelmében menniük kellett. A Magyar Helsinki Bizottság arról írt, hogy jogellenesen tették utcára az itt elszállásolt embereket:

Más a véleménye a térség fideszes országgyűlési képviselőjének, Gyopáros Alpárnak, aki ezt írta a major eddigi lakóiról és az építkezésről: "A csermajori ingatlanokat az elmúlt időszakban Ukrajnából érkező családok – döntően jogalap nélkül – használták, és az épületeket finoman fogalmazva is lelakták. Ez az ügy megoldódni látszik, nagyon helyes, hogy a vagyongazda helyrepofozza az ingatlant. Ami pedig a migráció kérdését illeti: a kormánypártok álláspontja 10 éve világos! Ahogy az a mai kormányinfón is elhangzott: »Számunkra a magyar emberek népszavazáson hozott döntése parancs. A magyar emberek akarata ellenére Magyarországra senkit nem lehet betelepíteni«."

Azt, hogy a csermajori épületekbe valahogy mégis illegális bevándorlókat fognak elszállásolni, ellenzéki politikusok valószínűsítik a hírek alapján. 

Toroczkai László drámai zenével kísért, feliratozott videóban kész tényként tálalja, hogy a kormány a legnagyobb titokban építkezik, és nem vendégmunkásokat akar ott elhelyezni, hanem "azokat az illegális migránsokat, akik betörnek az országba":

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke olyan összefüggésben említette meg a Vitnyéd melletti tábort, hogy Orbán Viktor miniszterelnök ismét hazudik, a kormány "hangos migránsozása" csak figyelemelterelés például a csermajori menekültszállásról, a gazdaság és az egészségügy válságáról. Magyar azt kérdezi a kormányfőtől a közösségi oldalon, hogy ha a kormány tényleg meg akarja védeni a magyar határokat, ha tényleg kívül akarja tartani az illegális migránsokat, akkor miért alakítja át a magyar adófizetők pénzén az egykori jó nevű iskolát migránstáborrá.

Vásárhelyi Mária szociológus is azt valószínűsíti, a kormány rászánta magát, hogy ott tisztességes elhelyezést biztosít azoknak, akik átjönnek a határon, és mindezt annak a hatására teszi, hogy az európai bíróság megbüntette Magyarországot, mert nem az uniós jogszabályoknak megfelelően járt el eddig ebben az ügyben. 

„Tehát kivételesen győzött a józan ész, mivel a kormány felmérte, hogyha nem tesznek lépéseket, akkor hosszabb távon önmagában ebbe a büntetésbe belerokkanhat az ország, egyébként a szakadék szélén táncoló, gazdasága. A döntés nemcsak azért helyeselhető, mert útját állja az EU – egyébként jogos és indokolt – újabb forráselvonásának, hanem főleg azért, mert a már nálunk élő menekülteket is megilleti az emberséges bánásmód, amelyről az állam kötelessége gondoskodni, ahogyan az ideérkező menekültek kérelmeinek elbírálását sem lehet negligálni és más országokra hárítani" – érvel a szociológus.

Magyar számonkérő posztjáról Vásárhelyi azt írja, hogy a legnagyobb ellenzéki párt vezetője jobbról előzi a Fideszt, és sajnálja, hogy baloldali, liberális barátai, akik több mint tíz éven át kiálltak a menekülteket megillető tisztességes bánásmód mellett, most Magyar bejegyzését lájkolják.

 

Tehát biztosat egyelőre csak a döntéshozók tudnak. A helyiek azonban már arra számítanak – hiszen ezt hallották, olyan forrásból, amit valamiért hitelesebbnek tartanak a közmédiánál és választott politikusaiknál –, hogy hamarosan érkezik "az első transzport" a majorba.

 

A címlapkép forrása az Akik Csermajorban tanultak Facebook-oldal

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.