Csermajort már ugyanúgy védik, mint a Karmelitát

  • narancs.hu
  • 2024. szeptember 14.

Belpol

Toroczkai László és Magyar Péter szerint menekülttábor épül ott, és ez baj, de van, aki szerint éppenhogy jó.

Valami készül a Győr-Moson-Sopron megyei Vitnyédhez közeli egykori csermajori mintagazdaság és iskola területén, mert őrzi a rendőrség, és senkit nem enged be, mondván, zajlik az építkezés. Ennél nagyobb erőkkel védett építési terület csak egy van Magyarországon: a budai vár.

Azt, hogy mi készül a majorban, hiába kérdezte a Telex a Belügyminisztériumtól, a Kormányzati Tájékoztatási Központtól, a Miniszterelnökségtől, Vitályos Eszter kormányszóvivőtől, az Országos Rendőr-főkapitányságtól és az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságtól, sehonnan sem kapott választ. 

A vitnyédi önkormányzat sem tudott felvilágosítással szolgálni.

A lap azt írta le, amit a kerítésen kívülről látni lehet: nagyon sok rendőr van odabenn, autókkal cirkálnak, és munkások is jönnek-mennek. 

A majorban nemrég még ukrajnai menekültek laktak, de a kormány új rendelete értelmében menniük kellett. A Magyar Helsinki Bizottság arról írt, hogy jogellenesen tették utcára az itt elszállásolt embereket:

Más a véleménye a térség fideszes országgyűlési képviselőjének, Gyopáros Alpárnak, aki ezt írta a major eddigi lakóiról és az építkezésről: "A csermajori ingatlanokat az elmúlt időszakban Ukrajnából érkező családok – döntően jogalap nélkül – használták, és az épületeket finoman fogalmazva is lelakták. Ez az ügy megoldódni látszik, nagyon helyes, hogy a vagyongazda helyrepofozza az ingatlant. Ami pedig a migráció kérdését illeti: a kormánypártok álláspontja 10 éve világos! Ahogy az a mai kormányinfón is elhangzott: »Számunkra a magyar emberek népszavazáson hozott döntése parancs. A magyar emberek akarata ellenére Magyarországra senkit nem lehet betelepíteni«."

Azt, hogy a csermajori épületekbe valahogy mégis illegális bevándorlókat fognak elszállásolni, ellenzéki politikusok valószínűsítik a hírek alapján. 

Toroczkai László drámai zenével kísért, feliratozott videóban kész tényként tálalja, hogy a kormány a legnagyobb titokban építkezik, és nem vendégmunkásokat akar ott elhelyezni, hanem "azokat az illegális migránsokat, akik betörnek az országba":

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke olyan összefüggésben említette meg a Vitnyéd melletti tábort, hogy Orbán Viktor miniszterelnök ismét hazudik, a kormány "hangos migránsozása" csak figyelemelterelés például a csermajori menekültszállásról, a gazdaság és az egészségügy válságáról. Magyar azt kérdezi a kormányfőtől a közösségi oldalon, hogy ha a kormány tényleg meg akarja védeni a magyar határokat, ha tényleg kívül akarja tartani az illegális migránsokat, akkor miért alakítja át a magyar adófizetők pénzén az egykori jó nevű iskolát migránstáborrá.

Vásárhelyi Mária szociológus is azt valószínűsíti, a kormány rászánta magát, hogy ott tisztességes elhelyezést biztosít azoknak, akik átjönnek a határon, és mindezt annak a hatására teszi, hogy az európai bíróság megbüntette Magyarországot, mert nem az uniós jogszabályoknak megfelelően járt el eddig ebben az ügyben. 

„Tehát kivételesen győzött a józan ész, mivel a kormány felmérte, hogyha nem tesznek lépéseket, akkor hosszabb távon önmagában ebbe a büntetésbe belerokkanhat az ország, egyébként a szakadék szélén táncoló, gazdasága. A döntés nemcsak azért helyeselhető, mert útját állja az EU – egyébként jogos és indokolt – újabb forráselvonásának, hanem főleg azért, mert a már nálunk élő menekülteket is megilleti az emberséges bánásmód, amelyről az állam kötelessége gondoskodni, ahogyan az ideérkező menekültek kérelmeinek elbírálását sem lehet negligálni és más országokra hárítani" – érvel a szociológus.

Magyar számonkérő posztjáról Vásárhelyi azt írja, hogy a legnagyobb ellenzéki párt vezetője jobbról előzi a Fideszt, és sajnálja, hogy baloldali, liberális barátai, akik több mint tíz éven át kiálltak a menekülteket megillető tisztességes bánásmód mellett, most Magyar bejegyzését lájkolják.

 

Tehát biztosat egyelőre csak a döntéshozók tudnak. A helyiek azonban már arra számítanak – hiszen ezt hallották, olyan forrásból, amit valamiért hitelesebbnek tartanak a közmédiánál és választott politikusaiknál –, hogy hamarosan érkezik "az első transzport" a majorba.

 

A címlapkép forrása az Akik Csermajorban tanultak Facebook-oldal

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.