A június 9-i önkormányzati választások után Pest megye közgyűlésében a Fidesz előnye ugyan tetemes maradt (21 mandátum), de korábbi többségét elvesztette. A 46 tagú testületben a második helyre az országosan leszerepelt Momentum (10 mandátum) futott be, a harmadik a Mi Hazánk lett (8 mandátum), a negyedik pedig a DK (7 mandátum).
A megyei önkormányzatoknak 2010 óta nincs jelentős közigazgatási szerepük, kötelezettségeik kimerülnek a pályázati koordinációban, kisebb települési programok szervezésében, támogatásában, valamint különféle képzések levezénylésében. A kivétel Pest megye, de csak azért, mert 2020-ban ott hozták létre Magyarország első különleges gazdasági övezetét (kgö), amely az ország egyik legnagyobb ipari létesítményét, a Gödön működő Samsung SDI akkumulátorgyárat foglalja magába. A kormány azért nyúlt ehhez a megoldáshoz, mert Gödön 2019-ben az ellenzéki összefogás polgármesterjelöltje győzött, és a Fidesz a képviselő-testületben is kisebbségbe került. A Samsungtól származó helyi érdekű adóbevételek felhasználásáról így az ellenzék döntött. Az Orbán-kormány ezt nyilván nem sokáig tűrte, ezért egy tollvonással kihirdette a kgö-t, és a Samsung azóta nem a városnak, hanem a megyének adózik. Az ellenzéki vezetésű Gödtől a forrásokat átirányították a fideszes többségű Pest Megyei Közgyűléshez; az indoklás szerint azért, mert egy ekkora gyár adójából nem részesülhet csupán egyetlen település. (A kgö-kről lásd: Különleges bánásmód, Magyar Narancs, 2023. december 19.)
Kifacsarták
A gödi ellenzéki polgármester, Balogh Csaba 2023 elején lemondott, a tavaly májusi időközi polgármester-választást a Fidesz támogatta Kammerer Zoltán nyerte meg. Az egykori olimpikon június 9-én megint győzött, a mögötte álló fideszes bekötöttségű egyesület minden egyéni választókörzetet elvitt, a kompenzációs listáról egy DK-s, valamint két civil jelölt jutott be. Göd tehát visszakerült a Fidesz szárnyai alá. A megyei közgyűlésben viszont, mint láttuk, a Fidesz nem szerzett abszolút többséget.
Pedig a kormánypárti többséggel oly simán ment minden: a Samsung SDI-től befolyt adómilliárdokat különböző alapokba fektették be, illetve környékbeli önkormányzatok, egyházi és egyéb civil szervezetek számára osztották vissza pályáztatás útján. A pályázatokon nyertes települések kiválasztása igen átlátszó módon történt: míg például az ellenzéki vezetésű Sződligetre és Vácra közvetlen hatást gyakorol a gyár, a két településnek nem jutott a Samsung adójából. A kormánypárti vezetésű Dunakeszi és Fót viszont befutott a pályázataival (Fóton most váltás történt, egy civil polgármester győzött). Az adóbevételek leglátványosabb kiszórása azonban a Fidesz közeli civil szervezeteknek osztogatott tízmilliók voltak. A 2022-es választások előtt megszaporodtak azok az egyesületek, alapítványok, amelyek az ellenzéket lejárató propagandalapokat adtak ki, illetve olyan rendezvényeket (falunap, koncert, fesztivál stb.) szerveztek, amelyek lényegében a térség kormánypárti országgyűlési képviselőit népszerűsítették. (A Samsung-pénzek visszaosztásáról lásd: Mit adtak nekünk a koreaiak?, Magyar Narancs, 2022. május 18.)
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
