Februárban fogadta el Pest megye fideszes többségű önkormányzata a 2022. évi költségvetését. 2020 eleje óta nem az ellenzéki vezetésű gödi önkormányzat, hanem Pest megye rendelkezik a gödi Samsung SDI akkumulátorgyár településiadó-befizetéseivel, mivel a kormány egy rendelettel az üzem körüli területet ún. különleges gazdasági övezetté (kgö) nyilvánította. A nyilvánosan elérhető információk szerint a dél-koreai multinacionális vállalattól Pest Megye Önkormányzatának tavaly június elejéig 2 milliárd, október elejéig pedig további 1,8 milliárd forint bevétele keletkezett. A kgö-ből befolyt pénz 97 százalékát négy alapba fektették be; Pest Megye Önkormányzata arról tájékoztatta lapunkat, hogy a Gödi útfenntartási és fejlesztési alapra és a Gödi zöld-fenntarthatósági alapra szánt összegek csak Gödön használhatók fel, a Településfejlesztési alapra és a Civil támogatási alap forrásaira pedig Gödön túl Csomádról, Csömörről, Csörögről, Dunakesziről, Fótról, Mogyoródról, Őrbottyánról, Sződről, Sződligetről, Vácrátótról és Veresegyházról lehet pályázni.
Azzal már többször foglalkoztunk korábban, hogy miként befolyásolja a helyiek életét a gyár (lásd például: „Tíz éven belül katasztrófa várható”, Magyar Narancs, 2021. december 15.). A Civil támogatási alap forrásait is vizsgáltuk, ugyanis egyebek mellett a kimondottan alapítványoknak, egyesületeknek szánt támogatások olyan szervezeteknél is kikötöttek, amelyek a választások előtt a térség két kormánypárti országgyűlési képviselőjelöltjét, az előző ciklusban is e képviselői helyeket betöltő Tuzson Bencét és Rétvári Bencét propagálták az általuk gondozott médiumokban.
Balogh Csaba, Göd polgármestere szerint nonszensz, hogy a Samsung-pénzeket más településeknek osztják ki, ráadásul ha tényleg a térség fejlesztése a cél, akkor az elosztás előtt kellett volna készíteni egy környezeti hatástanulmányt, hogy megnézzék, a környékbeli településekre hogyan hat a gyár működése, és utána lehetett volna a források felhasználásáról tárgyalni. Persze, nem ez történt.
Ezt Gödnek
A polgármester egy ideje azonban kevésbé megengedő ebben: a Göd-ÉRT civil szervezet által nemrégiben megrendelt szakértői vizsgálat ugyanis megállapította, hogy néhány kút vizében lítium és egy N-metil-2-pirrolidon (NMP) nevű oldószer is kimutatható, vagyis az üzemnek már most is hatása van a helyi vízminőségre. Balogh úgy véli, a szomszédos települések is károsodhatnak az üzem miatt, úgyhogy azoknak is járna valamilyen szintű kompenzáció. Hlavács Judit gödi önkormányzati képviselő szerint nem baj, ha a kedvezőbb adóerő-képességű városoktól elvonnak bevételeket a kisebbek támogatására, ámbár erre találták ki a szolidaritási hozzájárulást – amit Gödnek annak ellenére is fizetnie kellett 2021-ben, hogy már nem hozzá futnak be a samsungos adók. Ezért nem tartja igazságosnak, hogy a bőséges iparűzési adóval rendelkező fideszes vezetésű Dunakeszi is kaphat „Samsung-támogatást”. „Nem ugyanaz a helyzet náluk, mint mondjuk Csömörön” – teszi hozzá.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!