Göd és Dunaújváros: eltérített akkumulátoradók

Különleges bánásmód

Belpol

Azzal, hogy a kormány különleges gazdasági övezeteket hozott létre Göd és Dunaújváros térségében, az eredetileg ellenzéki vezetésű önkormányzatok milliárdoktól esnek el, az oda telepített akkumulátorgyárak adóbefizetéseiből elsősorban a környező Fidesz-barát települések és a párthoz köthető különböző szerveződések profitálnak.

„A kormány a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása, a Covid-19 koronavírus-fertőzés okozta tömeges megbetegedéssel járó humánjárvány negatív gazdasági következményeinek csökkentése érdekében” ún. különleges gazdasági övezeteket (kgö) jelölhet ki rendeleti úton – az erről szóló rendelet 2020 áprilisában jelent meg a Magyar Közlönyben. Olyan területekre vonatkozhat ez, amelyeken a kormány által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás zajlik (akár új beruházás, akár bővítés). Az átminősítést követően a kgö-n belül működő vállalkozások immár nem a közigazgatásilag érintett településeknek, hanem a megyei önkormányzatoknak adóznak. A rendelettel egy időben létre is hozták az első kgö-t Gödön.

Eltérítés

A 2019 októberében tartott önkormányzati választásokon Gödön az ellenzéki összefogás szerezte meg a polgármesteri posztot (a momentumos Balogh Csaba) és a képviselői helyek többségét. Gödön eközben hatalmas beruházás volt folyamatban: a dél-koreai Samsung SDI akkumulátorgyár mintegy 120 hektáron tervezett gyárbővítést. A projektet 390 milliárd forint összköltségűre tervezték, amihez a kormány több mint 33 milliárd forint állami támogatást biztosított. Utóbbi mértékét vizsgálta is az Európai Bizottság, amely végül arra jutott, hogy a támogatás megfelel az uniós szabályoknak – más kérdés, hogy az állami hozzájárulás közben feljebb kúszott. Egyébként nehéz követni, mennyi pénzt kapott már a vállalat: az Mfor arról írt, hogy 2021 novemberéig csaknem 141 milliárd forint állami forrást szippantott fel a beruházás, az Átlátszó pedig tavaly decemberben számolt be további 22 milliárdról. A K-Monitor 2022-ben nyil­vánosságra hozott adatai szerint a kormány munkahelyenként 28 millió forintot fizetett az akkumulátorgyárnak (a munkavállalók jelentős része külföldi, gödiek alig dolgoznak a gyárban).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.