Göd és Dunaújváros: eltérített akkumulátoradók

Különleges bánásmód

Belpol

Azzal, hogy a kormány különleges gazdasági övezeteket hozott létre Göd és Dunaújváros térségében, az eredetileg ellenzéki vezetésű önkormányzatok milliárdoktól esnek el, az oda telepített akkumulátorgyárak adóbefizetéseiből elsősorban a környező Fidesz-barát települések és a párthoz köthető különböző szerveződések profitálnak.

„A kormány a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása, a Covid-19 koronavírus-fertőzés okozta tömeges megbetegedéssel járó humánjárvány negatív gazdasági következményeinek csökkentése érdekében” ún. különleges gazdasági övezeteket (kgö) jelölhet ki rendeleti úton – az erről szóló rendelet 2020 áprilisában jelent meg a Magyar Közlönyben. Olyan területekre vonatkozhat ez, amelyeken a kormány által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás zajlik (akár új beruházás, akár bővítés). Az átminősítést követően a kgö-n belül működő vállalkozások immár nem a közigazgatásilag érintett településeknek, hanem a megyei önkormányzatoknak adóznak. A rendelettel egy időben létre is hozták az első kgö-t Gödön.

Eltérítés

A 2019 októberében tartott önkormányzati választásokon Gödön az ellenzéki összefogás szerezte meg a polgármesteri posztot (a momentumos Balogh Csaba) és a képviselői helyek többségét. Gödön eközben hatalmas beruházás volt folyamatban: a dél-koreai Samsung SDI akkumulátorgyár mintegy 120 hektáron tervezett gyárbővítést. A projektet 390 milliárd forint összköltségűre tervezték, amihez a kormány több mint 33 milliárd forint állami támogatást biztosított. Utóbbi mértékét vizsgálta is az Európai Bizottság, amely végül arra jutott, hogy a támogatás megfelel az uniós szabályoknak – más kérdés, hogy az állami hozzájárulás közben feljebb kúszott. Egyébként nehéz követni, mennyi pénzt kapott már a vállalat: az Mfor arról írt, hogy 2021 novemberéig csaknem 141 milliárd forint állami forrást szippantott fel a beruházás, az Átlátszó pedig tavaly decemberben számolt be további 22 milliárdról. A K-Monitor 2022-ben nyil­vánosságra hozott adatai szerint a kormány munkahelyenként 28 millió forintot fizetett az akkumulátorgyárnak (a munkavállalók jelentős része külföldi, gödiek alig dolgoznak a gyárban).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.