Göd és Dunaújváros: eltérített akkumulátoradók

Különleges bánásmód

Belpol

Azzal, hogy a kormány különleges gazdasági övezeteket hozott létre Göd és Dunaújváros térségében, az eredetileg ellenzéki vezetésű önkormányzatok milliárdoktól esnek el, az oda telepített akkumulátorgyárak adóbefizetéseiből elsősorban a környező Fidesz-barát települések és a párthoz köthető különböző szerveződések profitálnak.

„A kormány a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása, a Covid-19 koronavírus-fertőzés okozta tömeges megbetegedéssel járó humánjárvány negatív gazdasági következményeinek csökkentése érdekében” ún. különleges gazdasági övezeteket (kgö) jelölhet ki rendeleti úton – az erről szóló rendelet 2020 áprilisában jelent meg a Magyar Közlönyben. Olyan területekre vonatkozhat ez, amelyeken a kormány által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás zajlik (akár új beruházás, akár bővítés). Az átminősítést követően a kgö-n belül működő vállalkozások immár nem a közigazgatásilag érintett településeknek, hanem a megyei önkormányzatoknak adóznak. A rendelettel egy időben létre is hozták az első kgö-t Gödön.

Eltérítés

A 2019 októberében tartott önkormányzati választásokon Gödön az ellenzéki összefogás szerezte meg a polgármesteri posztot (a momentumos Balogh Csaba) és a képviselői helyek többségét. Gödön eközben hatalmas beruházás volt folyamatban: a dél-koreai Samsung SDI akkumulátorgyár mintegy 120 hektáron tervezett gyárbővítést. A projektet 390 milliárd forint összköltségűre tervezték, amihez a kormány több mint 33 milliárd forint állami támogatást biztosított. Utóbbi mértékét vizsgálta is az Európai Bizottság, amely végül arra jutott, hogy a támogatás megfelel az uniós szabályoknak – más kérdés, hogy az állami hozzájárulás közben feljebb kúszott. Egyébként nehéz követni, mennyi pénzt kapott már a vállalat: az Mfor arról írt, hogy 2021 novemberéig csaknem 141 milliárd forint állami forrást szippantott fel a beruházás, az Átlátszó pedig tavaly decemberben számolt be további 22 milliárdról. A K-Monitor 2022-ben nyil­vánosságra hozott adatai szerint a kormány munkahelyenként 28 millió forintot fizetett az akkumulátorgyárnak (a munkavállalók jelentős része külföldi, gödiek alig dolgoznak a gyárban).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.