A NER egyik bűvszava: teremtésvédelem

Előbb lövünk

Belpol

Az Orbán-rendszer módszeres környezetrombolása és természetpusztítása erős kontrasztot mutat a rezsim némely képviselőinek „zöld” megnyilatkozásaival. E disszonancia áthidalására lassan új értelmezési keret is születik.

A NER-világ kurzusnyelvének viszonylag friss leleménye a teremtésvédelem – egy ilyen első hallásra is rejtélyesnek, elsőre mélyértelműnek is tűnő fogalmat nyilván nem lehet csak úgy kihasználatlanul hagyni. Immár ökumenikus konferenciák és kutatóintézet(ek) is foglalkoznak ezzel. A fogalmat pozitív kontextusban használók a teremtésvédelmet mint­egy a profán (mindenféle teológiai, valláserkölcsi hátteret nélkülöző) környezet- és természetvédelem emelt szintű, megalapozottabb kiadásaként propagálják, nem feledkezve meg a nyugatról átvett szekularizált „zöld” gondolat elparentálásáról sem.

Szent és profán

A teremtésvédelem fogalmának legszebb megfogalmazását Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettestől és lelkes vadásztól hallhattuk 2023. szeptember végén a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (a többi közt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Teremtésvédelmi Kutatóintézete részvételével) megrendezett Együtt a közös otthonért elnevezésű ökumenikus teremtésvédelmi konferencián.

A semjéni interpretáció szerint a teremtésvédelem kizárólag a bibliai kultúrkör, az ábrahámi vallások sajátja. A teremtés e fortélyosan felvázolt gondolatkörben egyenesen feltételezi a Személyes Abszolútumot (Istent), aki, mint a művész az alkotását, megteremti a tőle különböző, de őt tükröző világot, és benne saját képmásaként az embert.

A természet és teremtés e szemlélete nem lehet mindenkié: azon tévelygők, akik olyan vallások és világnézetek rabjai, amelyek a fent kifejtett egyetlen igaz valóságot nem ismerik – vagy ismerik, ám mégsem vallják –, szükségszerűen a világ szent vagy profán értelmezésére kényszerülnek. A jeles gondolkodó Semjén által nagyvonalú gesztussal panteistának minősített, „jellemzően keleti vallások/filozófiák” beállítottságából következik, hogy számukra Isten és a világ végső soron azonos. Mivel Isten szent, ezért a világ is az, az embernek tehát nem lehet küldetése a világ átalakítása; annyit tehet, hogy mindezt elfogadja. A profán szemlélet – például a különösen megvetően emlegetett ateizmusok – számára a világban semmi sem „szent”, ezért a világunk (a természet) az ember céljaira korlátlanul kihasználható. Ám a Biblia – vagyis a semjéni definíció szerint Isten önnön kinyilatkoztatása – egészen mást tanít. Mivel a világ visszatükrözi a teremtő szentségét, az embernek tisztelettel kell viszonyulni hozzá. A teremtett mű önmagában természetesen nem szent, ezért művelhető, pontosabban: kell is művelni. (A művelés tehát, feltesszük, Istennek tetsző, szemben a kárhoztatott átalakítással.) Vagyis nekünk, embereknek is munkálkodni kell Isten munkáján – és ez a munkálkodás a teremtésvédelem.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.