Váltás az ORTT élén: Túlbuzgás

  • 2004. április 1.

Belpol

Nem választották újra Hajdu Istvánt az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnökévé. A Magyar Rádió egykori párttitkára, majd elnöke - akit legutóbbi posztjára a szocialisták javasoltak - hiába próbált a jobboldalnak játszani a Tilos-ügyben: a köztársasági elnök annyira azért nem szerette meg, hogy hosszasan balhézzon miatta a kormányfővel.

Nem választották újra Hajdu Istvánt az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnökévé. A Magyar Rádió egykori párttitkára, majd elnöke - akit legutóbbi posztjára a szocialisták javasoltak - hiába próbált a jobboldalnak játszani a Tilos-ügyben: a köztársasági elnök annyira azért nem szerette meg, hogy hosszasan balhézzon miatta a kormányfővel.

Az államfő és a miniszterelnök heteken át tartó alkudozás után egyetértésre jutott az Országos Rádió és Televízió Testület új elnökének személyéről: Kovács Györgyöt, a testület eddigi főigazgatóját lapzártánk napján az Országgyűlés meg is választotta a tisztségbe. De vajon miért kényszerült távozásra a tisztséget alig egy éve betöltő Hajdu István?

Megszerették

Márciusban lejárt a 2000 óta hivatalban lévő ORTT mandátuma, ennek megfelelően a parlamenti pártok februárban megnevezték jelöltjeiket az új testületbe. Meglepetést az elnök jelölése körül az államfő és a miniszterelnök között kialakult nézeteltérés keltett, akiknek egy év után - mivel a posztot 2003 márciusa óta betöltő Hajdu István a lemondott Körmendy-Ékes Judit mandátumának hátralévő idejét töltötte ki - ismét egyetértésre kellett jutniuk a testület vezetőjének személyéről.

Február közepén látott napvilágot, hogy míg Mádl Ferenc köztársasági elnök a következő négy évre ismét Hajdu Istvánt jelölné az ORTT elnökének, Medgyessy Péter kormányfő nem támogatja Hajdu újabb elnöki mandátumát. A két közjogi méltóság végül (az államfő kezdeményezésére) az eddig az ORTT irodáját főigazgatóként vezető Kovács György személyében állapodott meg, akit tavaly Medgyessy egyszer már jelölt az elnöki posztra, ám akkor Mádl nem támogatta a javaslatot. Tekintettel arra, hogy a Magyar Rádió elnöki posztját kétszer is betöltő Hajdu egy évvel ezelőtt Mádl és Medgyessy közös jelöltje volt a tisztségre, adódik a kérdés, hogy mi történt az elmúlt 12 hónapban, ami okot adott távozására, pontosabban a miniszterelnök vele kapcsolatos álláspontjának felülvizsgálatára. A kérdésre az állam-, illetve a kormányfő környezetéhez tartozó forrásainktól, illetve Hajdu Istvántól vártuk a választ.

Hajdu a Narancs érdeklődésére kijelentette: Mádl Ferenc még februárban tájékoztatta arról, hogy - tekintettel elmúlt egyéves, "az elvárásoknak megfelelő" tevékenységére - újabb négy évre a testület elnökének jelöli. A leköszönt elnöknek arról nincs tudomása, hogy Medgyessy Péter bizalma miért ingott meg benne. Hozzátette ugyanakkor, hogy "az ORTT elnökének pozíciójából könnyű valakinek érdeksérelmet okozni".

Már nem szeretik

Mádl Ferenc háromszor ismételte meg Hajdu jelölésére irányuló javaslatát - tájékoztatták lapunkat a köztársasági elnök környezetéből. Forrásunk hozzátette: az államfő az ORTT elmúlt egyéves tevékenysége alapján úgy ítélte meg, hogy "nincs ok a tavalyi konszenzus felmondására", Hajdu a testület elnökeként beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Az államfőhöz közel álló forrásunk nem tudja, hogy a miniszterelnök miért döntött Hajdu újabb jelölésének elutasítása mellett. Arról, hogy most miért lett elfogadható Mádl Ferenc számára az egy éve általa elutasított Kovács György személye, forrásunk elmondta: Hajdu akkor jobb választásnak tűnt a nyilvánosság előtt viszonylag ismeretlen Kovácsnál.

A miniszterelnök környezetéhez tartozó forrásunk szerint Medgyessy Péter Hajduval kapcsolatos álláspontjának oka, hogy az "ORTT elmúlt egyéves működése során nyoma sem volt bármiféle, a testület munkáját meghatározó szakmai koncepciónak", a testület leginkább panaszbizottságának hektikus működésével hívta fel magára a közfigyelmet. "Az ORTTpolitikai lobbicsoportok által rángatható testület képét mutatta", tette hozzá a kormányfőhöz közel álló forrásunk, aki két konkrét ügyet nevezett meg fenti állítása alátámasztására: "Az ORTT egyfelől képtelen volt kiszűrni a Kossuth rádió egyes műsoraiból, mindenekelőtt a Vasárnapi újságból a médiatörvényt sértő műsorelemeket, illetve szankcionálni azok ismételt előfordulását, másfelől nem tudott ellenállni a Tilos Rádió ügyében indított ellenzéki hisztériakeltésnek." (Az ORTT Tilos-ügyben lefolytatott eljárásáról lásd: Nemzeti középarány, illetve Valaki beletett a nadrágomba; Magyar Narancs, 2004. január 29.)

Kovács György jelölését mind a köztársasági elnök, mind az eredetileg Sárközi Tamás megválasztását preferáló kormányfő környezetében "jó kompromisszumnak" tartják, annál is inkább, mivel az ORTT irodája az elmúlt években a testület leginkább működőképes szervének mutatkozott. A posztját lapzártánk után elfoglaló Kovács terveiről reményeink szerint a közeljövőben beszámolunk.

- gavra -

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Csak a nácikat ne!

Egy Magyarországon alig létező mozgalommal harcol újabban Orbán Viktor, miközben a rasszista erőszak nem éri el az ingerküszöbét. A nemzeti terrorlista csak első ránézésre vicces: igen könnyű rákerülni.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.