Váltás az ORTT élén: Túlbuzgás

  • 2004. április 1.

Belpol

Nem választották újra Hajdu Istvánt az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnökévé. A Magyar Rádió egykori párttitkára, majd elnöke - akit legutóbbi posztjára a szocialisták javasoltak - hiába próbált a jobboldalnak játszani a Tilos-ügyben: a köztársasági elnök annyira azért nem szerette meg, hogy hosszasan balhézzon miatta a kormányfővel.

Nem választották újra Hajdu Istvánt az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnökévé. A Magyar Rádió egykori párttitkára, majd elnöke - akit legutóbbi posztjára a szocialisták javasoltak - hiába próbált a jobboldalnak játszani a Tilos-ügyben: a köztársasági elnök annyira azért nem szerette meg, hogy hosszasan balhézzon miatta a kormányfővel.

Az államfő és a miniszterelnök heteken át tartó alkudozás után egyetértésre jutott az Országos Rádió és Televízió Testület új elnökének személyéről: Kovács Györgyöt, a testület eddigi főigazgatóját lapzártánk napján az Országgyűlés meg is választotta a tisztségbe. De vajon miért kényszerült távozásra a tisztséget alig egy éve betöltő Hajdu István?

Megszerették

Márciusban lejárt a 2000 óta hivatalban lévő ORTT mandátuma, ennek megfelelően a parlamenti pártok februárban megnevezték jelöltjeiket az új testületbe. Meglepetést az elnök jelölése körül az államfő és a miniszterelnök között kialakult nézeteltérés keltett, akiknek egy év után - mivel a posztot 2003 márciusa óta betöltő Hajdu István a lemondott Körmendy-Ékes Judit mandátumának hátralévő idejét töltötte ki - ismét egyetértésre kellett jutniuk a testület vezetőjének személyéről.

Február közepén látott napvilágot, hogy míg Mádl Ferenc köztársasági elnök a következő négy évre ismét Hajdu Istvánt jelölné az ORTT elnökének, Medgyessy Péter kormányfő nem támogatja Hajdu újabb elnöki mandátumát. A két közjogi méltóság végül (az államfő kezdeményezésére) az eddig az ORTT irodáját főigazgatóként vezető Kovács György személyében állapodott meg, akit tavaly Medgyessy egyszer már jelölt az elnöki posztra, ám akkor Mádl nem támogatta a javaslatot. Tekintettel arra, hogy a Magyar Rádió elnöki posztját kétszer is betöltő Hajdu egy évvel ezelőtt Mádl és Medgyessy közös jelöltje volt a tisztségre, adódik a kérdés, hogy mi történt az elmúlt 12 hónapban, ami okot adott távozására, pontosabban a miniszterelnök vele kapcsolatos álláspontjának felülvizsgálatára. A kérdésre az állam-, illetve a kormányfő környezetéhez tartozó forrásainktól, illetve Hajdu Istvántól vártuk a választ.

Hajdu a Narancs érdeklődésére kijelentette: Mádl Ferenc még februárban tájékoztatta arról, hogy - tekintettel elmúlt egyéves, "az elvárásoknak megfelelő" tevékenységére - újabb négy évre a testület elnökének jelöli. A leköszönt elnöknek arról nincs tudomása, hogy Medgyessy Péter bizalma miért ingott meg benne. Hozzátette ugyanakkor, hogy "az ORTT elnökének pozíciójából könnyű valakinek érdeksérelmet okozni".

Már nem szeretik

Mádl Ferenc háromszor ismételte meg Hajdu jelölésére irányuló javaslatát - tájékoztatták lapunkat a köztársasági elnök környezetéből. Forrásunk hozzátette: az államfő az ORTT elmúlt egyéves tevékenysége alapján úgy ítélte meg, hogy "nincs ok a tavalyi konszenzus felmondására", Hajdu a testület elnökeként beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Az államfőhöz közel álló forrásunk nem tudja, hogy a miniszterelnök miért döntött Hajdu újabb jelölésének elutasítása mellett. Arról, hogy most miért lett elfogadható Mádl Ferenc számára az egy éve általa elutasított Kovács György személye, forrásunk elmondta: Hajdu akkor jobb választásnak tűnt a nyilvánosság előtt viszonylag ismeretlen Kovácsnál.

A miniszterelnök környezetéhez tartozó forrásunk szerint Medgyessy Péter Hajduval kapcsolatos álláspontjának oka, hogy az "ORTT elmúlt egyéves működése során nyoma sem volt bármiféle, a testület munkáját meghatározó szakmai koncepciónak", a testület leginkább panaszbizottságának hektikus működésével hívta fel magára a közfigyelmet. "Az ORTTpolitikai lobbicsoportok által rángatható testület képét mutatta", tette hozzá a kormányfőhöz közel álló forrásunk, aki két konkrét ügyet nevezett meg fenti állítása alátámasztására: "Az ORTT egyfelől képtelen volt kiszűrni a Kossuth rádió egyes műsoraiból, mindenekelőtt a Vasárnapi újságból a médiatörvényt sértő műsorelemeket, illetve szankcionálni azok ismételt előfordulását, másfelől nem tudott ellenállni a Tilos Rádió ügyében indított ellenzéki hisztériakeltésnek." (Az ORTT Tilos-ügyben lefolytatott eljárásáról lásd: Nemzeti középarány, illetve Valaki beletett a nadrágomba; Magyar Narancs, 2004. január 29.)

Kovács György jelölését mind a köztársasági elnök, mind az eredetileg Sárközi Tamás megválasztását preferáló kormányfő környezetében "jó kompromisszumnak" tartják, annál is inkább, mivel az ORTT irodája az elmúlt években a testület leginkább működőképes szervének mutatkozott. A posztját lapzártánk után elfoglaló Kovács terveiről reményeink szerint a közeljövőben beszámolunk.

- gavra -

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.