Váltás az ORTT élén: Túlbuzgás

  • 2004. április 1.

Belpol

Nem választották újra Hajdu Istvánt az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnökévé. A Magyar Rádió egykori párttitkára, majd elnöke - akit legutóbbi posztjára a szocialisták javasoltak - hiába próbált a jobboldalnak játszani a Tilos-ügyben: a köztársasági elnök annyira azért nem szerette meg, hogy hosszasan balhézzon miatta a kormányfővel.

Nem választották újra Hajdu Istvánt az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnökévé. A Magyar Rádió egykori párttitkára, majd elnöke - akit legutóbbi posztjára a szocialisták javasoltak - hiába próbált a jobboldalnak játszani a Tilos-ügyben: a köztársasági elnök annyira azért nem szerette meg, hogy hosszasan balhézzon miatta a kormányfővel.

Az államfő és a miniszterelnök heteken át tartó alkudozás után egyetértésre jutott az Országos Rádió és Televízió Testület új elnökének személyéről: Kovács Györgyöt, a testület eddigi főigazgatóját lapzártánk napján az Országgyűlés meg is választotta a tisztségbe. De vajon miért kényszerült távozásra a tisztséget alig egy éve betöltő Hajdu István?

Megszerették

Márciusban lejárt a 2000 óta hivatalban lévő ORTT mandátuma, ennek megfelelően a parlamenti pártok februárban megnevezték jelöltjeiket az új testületbe. Meglepetést az elnök jelölése körül az államfő és a miniszterelnök között kialakult nézeteltérés keltett, akiknek egy év után - mivel a posztot 2003 márciusa óta betöltő Hajdu István a lemondott Körmendy-Ékes Judit mandátumának hátralévő idejét töltötte ki - ismét egyetértésre kellett jutniuk a testület vezetőjének személyéről.

Február közepén látott napvilágot, hogy míg Mádl Ferenc köztársasági elnök a következő négy évre ismét Hajdu Istvánt jelölné az ORTT elnökének, Medgyessy Péter kormányfő nem támogatja Hajdu újabb elnöki mandátumát. A két közjogi méltóság végül (az államfő kezdeményezésére) az eddig az ORTT irodáját főigazgatóként vezető Kovács György személyében állapodott meg, akit tavaly Medgyessy egyszer már jelölt az elnöki posztra, ám akkor Mádl nem támogatta a javaslatot. Tekintettel arra, hogy a Magyar Rádió elnöki posztját kétszer is betöltő Hajdu egy évvel ezelőtt Mádl és Medgyessy közös jelöltje volt a tisztségre, adódik a kérdés, hogy mi történt az elmúlt 12 hónapban, ami okot adott távozására, pontosabban a miniszterelnök vele kapcsolatos álláspontjának felülvizsgálatára. A kérdésre az állam-, illetve a kormányfő környezetéhez tartozó forrásainktól, illetve Hajdu Istvántól vártuk a választ.

Hajdu a Narancs érdeklődésére kijelentette: Mádl Ferenc még februárban tájékoztatta arról, hogy - tekintettel elmúlt egyéves, "az elvárásoknak megfelelő" tevékenységére - újabb négy évre a testület elnökének jelöli. A leköszönt elnöknek arról nincs tudomása, hogy Medgyessy Péter bizalma miért ingott meg benne. Hozzátette ugyanakkor, hogy "az ORTT elnökének pozíciójából könnyű valakinek érdeksérelmet okozni".

Már nem szeretik

Mádl Ferenc háromszor ismételte meg Hajdu jelölésére irányuló javaslatát - tájékoztatták lapunkat a köztársasági elnök környezetéből. Forrásunk hozzátette: az államfő az ORTT elmúlt egyéves tevékenysége alapján úgy ítélte meg, hogy "nincs ok a tavalyi konszenzus felmondására", Hajdu a testület elnökeként beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Az államfőhöz közel álló forrásunk nem tudja, hogy a miniszterelnök miért döntött Hajdu újabb jelölésének elutasítása mellett. Arról, hogy most miért lett elfogadható Mádl Ferenc számára az egy éve általa elutasított Kovács György személye, forrásunk elmondta: Hajdu akkor jobb választásnak tűnt a nyilvánosság előtt viszonylag ismeretlen Kovácsnál.

A miniszterelnök környezetéhez tartozó forrásunk szerint Medgyessy Péter Hajduval kapcsolatos álláspontjának oka, hogy az "ORTT elmúlt egyéves működése során nyoma sem volt bármiféle, a testület munkáját meghatározó szakmai koncepciónak", a testület leginkább panaszbizottságának hektikus működésével hívta fel magára a közfigyelmet. "Az ORTTpolitikai lobbicsoportok által rángatható testület képét mutatta", tette hozzá a kormányfőhöz közel álló forrásunk, aki két konkrét ügyet nevezett meg fenti állítása alátámasztására: "Az ORTT egyfelől képtelen volt kiszűrni a Kossuth rádió egyes műsoraiból, mindenekelőtt a Vasárnapi újságból a médiatörvényt sértő műsorelemeket, illetve szankcionálni azok ismételt előfordulását, másfelől nem tudott ellenállni a Tilos Rádió ügyében indított ellenzéki hisztériakeltésnek." (Az ORTT Tilos-ügyben lefolytatott eljárásáról lásd: Nemzeti középarány, illetve Valaki beletett a nadrágomba; Magyar Narancs, 2004. január 29.)

Kovács György jelölését mind a köztársasági elnök, mind az eredetileg Sárközi Tamás megválasztását preferáló kormányfő környezetében "jó kompromisszumnak" tartják, annál is inkább, mivel az ORTT irodája az elmúlt években a testület leginkább működőképes szervének mutatkozott. A posztját lapzártánk után elfoglaló Kovács terveiről reményeink szerint a közeljövőben beszámolunk.

- gavra -

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.