Változó romapolitika: Modern Balkán

  • Virág Tamás
  • 2003. november 27.

Belpol

Az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal januári megalakulásával a Romaügyi Hivatal igazgatóságként működik tovább - főosztályi hatáskörrel. A hivatal eddigi tevékenységét amúgy rengeteg kritika érte. A döntés egyébként még nem végleges: számos informális egyeztetés lesz még, jelenleg is érvelnek (és kavarnak) az érintettek. Ami biztos: a tavalyi választási kampányban elhangzott "romaügyi" ígéretekből eddig alig valami valósult meg.

Az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal januári megalakulásával a Romaügyi Hivatal igazgatóságként működik tovább - főosztályi hatáskörrel. A hivatal eddigi tevékenységét amúgy rengeteg kritika érte. A döntés egyébként még nem végleges: számos informális egyeztetés lesz még, jelenleg is érvelnek (és kavarnak) az érintettek. Ami biztos: a tavalyi választási kampányban elhangzott "romaügyi" ígéretekből eddig alig valami valósult meg.Egy 2001-es kutatás szerint a romák szavazási hajlandósága megközelíti az átlagnépességét - vagyis egy kampányban érdemes őket is megszólítani. Tavaly tavasszal a két párt kiélezett harca a romafronton is zajlott: a Fidesz a Lungo Drommal kötött megállapodást (és kínált vezetőinek képviselői helyeket), míg az MSZP melletti csapat élharcosa Horváth Aladár volt. A kormányfőjelölt Medgyessy Péter személyesen vállalt kötelezettséget arra, hogy tárcájának a cigány állampolgárok helyzete, sorsa, esélyeinek javítása nemzeti ügy. A kormányprogramba be is kerültek "a cigányság társadalmi és politikai integrációjával összefüggő feladatok".

Tavaly júniusban a romaügyekért felelős politikai államtitkárrá nevezték ki a szocialista országgyűlési képviselő Teleki Lászlót. Ekkor még arról volt szó, hogy munkáját szakmai tanácsadó csoport segíti; az államtitkárság tíz köztisztviselői státust kapott. "Néhány hét alatt kiderült, hogy ezzel az apparátussal nem tudjuk ellátni a feladatot" - mondta a Narancsnak Berki Judit, a Miniszterelnöki Hivatalon (MEH) belül utolsóként megalakult szervezeti egység, a romaügyi államtitkárhoz tartozó Romaügyi Hivatal vezetője.

A kormányfő tavaly többször kifejtette: a romakérdés oly` jelentős probléma, hogy az ezzel foglalkozó hivatalnak a MEH-ben van a helye. A tavaszi kormányátalakítással Teleki és a Romaügyi Hivatal a frissen kinevezett Lévai Katalin esélyegyenlőségi miniszterhez került, januártól pedig az újonnan megalakuló Esélyegyenlőségi Kormányhivatalnál fognak dolgozni.

Az új kormányhivatal

létrehozásáról szóló rendelet megvitatása a közeljövőben befejeződik, a kormány napokon belül dönthet róla. "Amennyiben elfogadják az általunk javasolt változatot, a jelenlegi struktúra nem változik lényegesen. A romaügyi államtitkár feladatköre is megmarad, csupán a jövőben az esélyegyenlőségi miniszter felügyelete alá tartozik" - tájékoztatta lapunkat Kiss Róbert, a kormányhivatal vezetője. A romaügy ezzel kikerül a MEH-ből; a területet a kormányüléseken Lévai Katalin képviseli a kancelláriaminiszter helyett, aminek következményeként - az általunk megkérdezettek többsége szerint - romlik a kormányzaton belüli érdekérvényesítési lehetőség. Mohácsi Viktória, az Oktatási Minisztérium romaügyi miniszteri biztosa úgy látja: az esetleges kiszervezés megnehezítheti a terület kormányzati képviseletét, "ráadásul az érintettek kompetenciájukból is veszíthetnek". Néhányan úgy tartják, hogy az első veszteség akkor érte az államtitkárságot, amikor áttették az új miniszterhez, "bár az is rejtély, mi történt addig, mert szinte semmi látszata nem volt a munkának" - jegyezte meg egy kormánypárti képviselő. Szerinte nem a kormányzati struktúra határozza meg a munka hatékonyságát, "az mehetett volna eddig is jól".

2004 januárjától a Romaügyi Hivatal az új kormányhivatal egyik igazgatósága lesz, "a jelenlegi állapothoz képest sem feladataiban és hatáskörében, sem létszámában, vezetésében nem tervezünk változást" - mondta a tárca vezetője. A miniszter a szeptemberi Amaro Dromban megjelent interjúban még "szakmai erősítésről" beszélt. Kiss Róbert szerint jövőre a közigazgatási egyeztetéseken a romaügy hatásosabban érvényesítheti véleményét, mert a kormányhivatal vezetője "rendszerszerűen részt vehet" a közigazgatási államtitkári értekezleteken. (Információink szerint májusig a helyettes államtitkári besorolású Berki is megjelent ezeken.)

Az átszervezés ellenzői presztízsveszteségnek tartják, hogy a Romaügyi Hivatal "elveszíti önállóságát". A szépen hangzó "igazgatóság" voltaképpen főosztályt jelent, mert az államigazgatási egyeztetéseken önállóan nem indíthat vagy fogadhat anyagot, és kezdeményezési joga is csupán a kormányhivatal vezetőjén keresztül lesz. Több forrásból megerősített információnk szerint azon a miniszteri értekezleten, amelyen kiderült, hogy a Romaügyi Hivatalt "elszervezik" mellőle, Teleki László államtitkár kijelentette:

nem kíván "díszcigányként"

dolgozni, és megpendítette esetleges lemondását is. Telekit az elmúlt évben többször támadták, az átszervezés is irányulhat - legalábbis részben - ellene. Többen felvetették: a jelenlegi átalakítás hasonlít egy négy évvel ezelőtti átszervezéshez, amikor a Munkaügyi Minisztérium Női Esélyegyenlőségi Igazgatóságából főosztály lett, és emiatt távozott az addigi vezető, Lévai Katalin. "Nem küldtek el, csak lefokoztak volna. Előtte tökéletes önállósággal dolgoztam, és ebből nem tudtam volna visszavenni" - nyilatkozta erről az időszakról idén márciusban a Tűsaroknak Lévai. Sokak szerint joggal mondhatná most ugyanezt Berki is. A hivatal átalakulásáról azonban sem Teleki László, sem Berki Judit nem kívánt beszélni lapunknak.

A Romaügyi Hivatal eddigi tevékenységét számos kritika érte. Első komolyabb munkája a Nemzeti Fejlesztési Terv áttekintése volt, ahol "legnagyobb megdöbbenésünkre a több száz oldalból másfél oldal foglalkozott a Magyarországon élő legnagyobb etnikai közösséggel" - mondta a Narancsnak Berki Judit. Először romákat érintő külön intézkedéseket akartak beépíteni a Nemzeti Fejlesztési Tervbe, de ehelyett azt tudták elérni, hogy valamennyi operatív programban megjelenik a romakérdés kezelése. A Romaügyi Hivatalnak nincs önálló költségvetése, ezért szakmai terveit, javaslatait minden esetben el kellett fogadtatnia azzal a szaktárcával, amelyik a fő felelőse egy-egy intézkedésnek.

A kormányprogram kidolgozásában részt vevő, fél évig a kormányfő tanácsadójaként is dolgozó, később az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) elnökévé választott, majd leváltott - és emiatt bírósági eljárást indító - Horváth Aladár ellentmondásosnak tartja, hogy miközben a kormányprogram különválasztja a romák kulturális, közösségi identitását érintő jogok gyakorlásához fűződő állami feladatok végrehajtását a társadalompolitikai, szociális és gazdasági - vagyis a társadalmi integrációs - feladatoktól, a megkezdett munka ezzel gyakran ellentétes. Az államtitkárság tavaly év végén elkészített középtávú programját azért nem tárgyalta a kormány, mert "ellentmondásban volt a kormányprogrammal, ezért az - közbelépésemre - lekerült a napirendről" - mondta Horváth. Az anyagot azóta átdolgozták, és még idén a kormány elé terjesztik.

Horváth szerint a Romaügyi Hivatal minden egyes, romákat érintő tárcafeladatot romakérdésként etnicizált, és ezzel párhuzamos roma közigazgatást épített ki. "Ez egyrészt finanszírozhatatlan, másrészt túlterheli a közigazgatási egyeztetési fórumokat, aminek következtében mindenki rájuk hárítja át a saját kormányzati tárcájától a romákat érintő intézkedések megtételét" - mondta. Berki Judit szerint az általuk tervezett programoknál sohasem a roma közösség segítése a kizárólagos cél, hanem valamennyi rászorulóé. Példaként említette a Világbankkal közös intézményfejlesztési programot, "amelynek célja, hogy a roma képviselők, szószólók, civil szervezetek képviselői megismerkedjenek a kormányzati és az európai uniós forrásokkal és azok elérhetőségével, valamint a pályázatok sokszínűségével". A program első részében 380 főt képeznek ki háromszor ötnapos tréningben; a 2006 végén záruló projektet a Világbank 350 ezer dollárral, a kormányzat 14 millió forinttal támogatja.

Tavaly több tárcánál is roma származású miniszteri biztos vagy romaügyi referens kezdett dolgozni. Berki szerint a miniszteri biztosok jobban el tudják látni feladatukat: például az Oktatási Minisztériumban a hátrányos helyzetűek integrációjáért felelős miniszteri biztos azért tud "kiválóan teljesíteni, mert minden olyan, az államigazgatásban elengedhetetlen eszközrendszerrel rendelkezik, melynek segítségével önállósága biztosított". A roma referenseknek kevesebb a lehetőségük a tárcán belüli lobbizásra, hiszen még a tárcaszintű vezetői értekezleteken sem vehetnek részt. "Ha a Romaügyi Hivatal a miniszteri biztosokéhoz hasonló önállósággal rendelkezett, az új szervezet az államigazgatásban alig éri majd el a referensi szintet" - mondta egy államigazgatási szakember. A minisztériumokban ellentmondásos a referensi rendszer megítélése: van, ahol "díszhuszároknak" tartják őket, de van, aki a miniszteri kabinet munkatársa. Berki Judit elmondta: van olyan minisztérium, ahol máig sem sikerült roma származású szakembert elhelyezniük. Horváth Aladár fenntartja azon korábbi álláspontját, miszerint társadalmi kohéziót és reintegrációt segítő állami hivatalra volna szükség, amely komplex igazgatási tevékenységet fejthetne ki, és koordinálhatná, valamint bekapcsolhatná a hivatali struktúrába a roma referensek munkáját.

Harrach Péter országgyűlési képviselő (Fidesz - MPSZ), korábbi szociális és családügyi miniszter úgy gondolja: a romaügyben a jobb- és a baloldal között alapvető szemléletbeli különbség van. "A baloldal kommunikációjában és a hozzájuk tartozó civil szervezetek tevékenységében a romakérdésben a fő hangsúly az emberi jogok védelme. Ezek számunkra is nagyon fontosak, de nagyobb összefüggésbe helyezve: az ember személyi méltósága az emberi jogokat és a társadalom iránti kötelezettségeket is megalapozza. A teljes embert nézve az emberi jogi kérdéseknél hangsúlyosabbnak tartjuk a kiteljesedéshez szükséges munkahelyek megteremtését, a tanulási lehetőségek biztosítását" - mondta Harrach. Szerinte a romák segítése elsősorban az oktatás- és foglalkoztatáspolitika eszközrendszerével oldható meg. "Természetesen helye van a szociálpolitikának is, de a segélyezés kiterjesztését csak krízishelyzetben tartjuk megoldásnak, hiszen egyébként az önerő megmozdítása, az erre való késztetés az alapvető feladat" - tette hozzá. Harrach szerint a romaügyre szánt források nem növekedtek, és a társadalmi szervezetek sem részesülnek nagyobb támogatásban.

"Akik azt mondják, hogy a Fidesz-kormányzás éveihez képest csökken a romák integrációjára fordítható pénzek összege, azok nem hisznek a számoknak" - mondta lapunknak Teleki László, aki szerint az uniós csatlakozás új típusú gondolkodást igényel, "nem lesz elég Pató Pálnak maradni". "A másik oldal a romaügyről is úgy gondolkodik, hogy előttünk volt az űr, feltaláltuk a spanyolviaszt, utánunk pedig a káosz. Ez tévedés. A hosszú évek lejtője után emelkedő pályára állt a roma integráció ügye" - érvelt az államtitkár. Teleki szerint a költségvetés szerepe is átértékelődik: "Mondhatni, kétszintű költségvetésben kell gondolkodnunk, hiszen a romák integrációjának szempontjából is

a hazai források

elsődleges szerepe az, hogy biztosítsa az uniós alapok lehívásához szükséges önrészt, valamint a programok elindítását. Ha ezzel segítek a másik oldalnak, akár szótagolom is a kulcsszavakat: uniós csatlakozás és roma integráció. Együtt. Sok roma közösség már ismeri, talán a kritizálók, fanyalgók is előbb-utóbb megtanulják" - mondta Teleki László.

Kérdés, hogy a minimális saját forrás hozzáférhetővé teszi-e a külföldi forrásokat; mindenesetre a költségvetés ennek reményében készült. A telepfelszámolási programra például jövőre tízmilliárd forintot kért a Romaügyi Hivatal, ami sokáig bent is maradt a költségvetési tervben; a végösszeg az utolsó változatban aztán a tizedére csökkent. "Ez az egymilliárd az EU-s vagy EBRD-s pályázati rendszerben egy, az eredeti tízmilliárdos program megvalósításához szükséges saját forrás biztosítására elegendő" - mondta Kiss Róbert, aki szerint a romákat érintő költségvetési pontok egy részénél el tudták érni, hogy azokra az általános csökkentések ne vonatkozzanak. Horváth Aladár úgy véli: a meglévő keretekből is jóval hatékonyabban lehetne jelentős lépéseket elérni a romák életkörülményeiben, ha az állam a paternalista, gondoskodó beavatkozások helyett moderáló feladatot vállalna a helyi közösségek szintjén, amelyeket közvetlenül finanszírozna az integráció érdekében, kormányzati szinteken pedig a törvény előtti, az esélyegyenlőség és az antidiszkrimináció területén következetesen beavatkozna a társadalmi folyamatokba.

A kormányzat képviselői többször kijelentették, hogy nehezíti helyzetüket a romák megosztottsága. Berki szerint az érdekérvényesítésben nagy szükség volna az Országos Cigány Önkormányzat támogatására. "Az OCÖ-ben kialakult nézeteltérések valószínűleg egy demokratikus fejlődés részei lehetnek, és elkerülhetetlenek a roma közösség önszerveződése során" - fejtette ki. Kolompár Orbán OCÖ-elnök szerint nem tettek ugyan jót az elmúlt időszak botrányai, "de ezt a helyzetet néha fel is használta a kormány a saját koncepciótlansága leplezésére". Úgy gondolja, hogy az Esélyegyenlőségi Kormányhivatalnak és az OCÖ-nek hosszú távú megállapodást kellene kötnie, amely részletezi az önkormányzat és az államtitkárság között a feladatok, hatáskörök megosztását.

Horváth Aladár szerint a roma közképviseleti rendszer etnikai (sokszor nyelvi) alapon, maszek túlélési taktikákat követő "elitet" hozott felszínre, miközben helyben, a településeken vegetál a romák valódi elitje. "Pontosabban a magyar politikai pártok hozták ezt létre, és ez az elit ma már közigazgatási rendszert, finanszírozási rendszert, politikai befolyást épít ki etnikai alapon. Rövid időn belül államot fognak képezni az államban, s ez a legitimizált struktúra fog uralkodni a romákon és a politikai közéleten anélkül, hogy a romák élethelyzete számottevően javulna. Ez a modern balkáni szerveződés a maga vajdarendszerével hamarosan éppen akkora, ha nem nagyobb gondot fog okozni az országnak, mint amilyet a hasonló, de politikailag korántsem legitim testvérszervezete a modern kori Itáliában" - vázolta a jövő egy lehetséges, ámbár nemkívánatos útját Horváth.

Virág Tamás

Figyelmébe ajánljuk

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.

„Könnyű reakciósnak lenni”

  • Harci Andor

Új lemezzel jelentkezik a magyar elektronikus zene egyik legjelentősebb zászlóvivője, az Anima Sound Sys­tem. Az alapító-frontember-mindenessel beszélgettünk.