Vannak iskolák, ahol csak törvénytelen módon tudják pótolni a kötelező oltás miatt kieső pedagógusokat

  • narancs.hu
  • 2022. január 10.

Belpol

Van, ahol már egy kieső tanár helyettesítése is komoly gondot okoz.

A Pedagógusok Szakszervezete szerint vannak olyan iskolák, ahol csak törvénytelen módon tudják megoldani a kötelező koronavírus elleni oltás miatt kieső pedagógusok okozta problémátírjaNépszava.

Bár az Emmi szerint nincs semmi gond, a lapnak a PSZ alelnöke, Gosztonyi Gábor azt mondta, az Emmi által közölt adatok hiányosak, és nem adnak teljes képet arról, hogy valójában mennyi tanárt küldtek el az intézményekből. Ráadásul van, ahol már egy kieső tanár helyettesítése is komoly gondot okoz.

De mindeközben például nincs egységes szabályozás arra, dolgozhatnak-e azok a tanárok, akik még a mentesítési kérelmük elbírálására várnak. A PSZ és a PDSZ is tud olyanról, hogy egyes iskolában oltatlanul taníthatnak azok, akik már beadták a kérelmüket, más intézményekbe viszont nem.

A PDSZ saját felmérése szerint a legtöbb intézményben egy (19,2 százalék), kettő (19,6 százalék) vagy három pedagógus (18,6 százalék) esik ki oltatlansága miatt, de jelentős a négy fő kiesését megoldani kényszerülő iskolák aránya is (11,7 százalék).

Az intézmények majdnem felénél (46,4 százalék) úgy oldják meg a helyzetet, hogy emelik a maradó tanárok óraszámait. Az iskolák körülbelül harmadánál (32,8 százalék) pedig eseti helyettesítést írnának elő, ami a szakszervezet szerint ebben az esetben jogellenes, ráadásul nem is fizetik azt ki. Eközben mindössze az intézmények 18,2 százalékában igyekeznek fizetett helyettesítést előírni.

Vannak olyan iskolák is, ahova tanárszakos egyetemistákat, például negyedéves hallgatókat keresnek. A PDSZ szerint azonban a diáktoborzás is jogellenes, törvény szerint ugyanis közalkalmazotti jogviszonyban, gyakornokként csak azokat lehet felvenni, akiknek már van végzettséget igazoló oklevelük, és a diplomájuk megszerzéséhez legfeljebb csak a nyelvvizsgájuk hiányzik.

Az Emmi adatai szerint összesen 1 százaléknyi, azaz 780 pedagógust kellett kényszerszabadságra küldeni amiatt, mert nem vették fel a koronavírus elleni oltást. Gosztonyi viszont azt mondta, hogy ebben nincsenek benne a szakképzésben dolgozó oktatók, mivel ők az ITM-hez tartoznak. A minisztérium pedig nem adott arról információt, hogy a szakképző iskolák, szakgimnáziumok, technikumok mintegy 23 ezer oktatója közül mennyien kényszerültek távozásra. A PSZ alelnöke szerint arányuk valamivel magasabb lehet az Emmi által közölt 1 százaléknál. Sokaknak ugyanis nem volt egyértelmű, hogy a mentesítést nekik is az Emminél kellett volna kérelmezni.

Mindemellett nem tudni azt sem, mennyien voltak azok, akik már novemberben, decemberben önként felmondtak, mert nem akartak oltakozni.

(Népszava)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Orálszex: pipa

A prostik (vagy ha ragaszkodunk a képzési jegyzék szerinti megnevezéshez: szexmunkások) életét feldolgozó filmek és előadások olyan provokatívak, nem igaz?

Ebül szerzett megváltás

Hazájában nagy költségvetésű presztízsfilmekkel – Mr. Six; The Eight Hundred; The Sacrifice – szerzett nevet magának a kínai Kuan Hu (Guan Hu), ám Cannes-ban az Un Certain Regard díját bezsebelő Fekete kutya távolabb merészkedik az előbbiek grandiózus léptékétől.

Oroszlán és sakál

  • - turcsányi -

Könyvespolcunk remekműveiből viszonylag ritkán születik remekmívű filmalkotás. Az adaptáció a méltatlanul alulértékelt irodalom felmentő serege: számos lektűr sorsa fordult már jobbra a kamera előtt.

„Nem szabad fel­ülni a riogatásnak”

Trump fellépése után Európának új védelmi korszakra kell felkészülnie, de a kínai elnök is aggódhat az amerikai–orosz közeledés miatt. A Magyar Honvédség korábbi vezérkari főnökét, a NATO déli parancsnokság volt logisztikai főnökét kérdeztük az európai védelmi politika lehetséges irányairól.

A semmi ágán

Január vége óta Európa többet változott, mint előtte húsz év alatt. Az Európai Uniónak és benne Magyarországnak olyan kérdésekre kell most gyors választ adnia, amelyekről azt hittük, még évtizedekig rágódhatunk rajtuk. Lehet, hogy az EU nem áll készen. Magyarország pedig egészen biztosan nem. Csakhogy a történelmet ez egyáltalán nem érdekli.

Közös utak

Tiszteletteljes válaszok Orbán Viktortól, szereplési lehetőség, felvonulások betiltása, közösen használt verőemberek: egyre kevesebb választja el egymástól az ország kis és nagy szélsőjobboldali pártját. Sőt a Fidesz miatt már néha bizonygatnia is kell Toroczkaiéknak, hogy még ők az „igaziak”.

Csúcshatás

Árrobbanás, befektetési célú vásárlás, rali – nagyjából ezeket a kifejezéseket lehetett olvasni az ingatlan­piacról szóló elemzésekben és cikkekben. És hogy mit jelent mindez egy átlagos lakásvásárló számára? Katasztrófát.

A mi stabilizációnk

Éppen három évtizede, 1995. március 12-én lepte meg stabilizációs programjával a pénzügyi csőd küszöbére jutott országot a válságmenedzselésre kiválasztott új pénzügyminiszter, Bokros Lajos, karöltve a jegybankelnökké újból kinevezett Surányi Györggyel.