Vannak iskolák, ahol csak törvénytelen módon tudják pótolni a kötelező oltás miatt kieső pedagógusokat

  • narancs.hu
  • 2022. január 10.

Belpol

Van, ahol már egy kieső tanár helyettesítése is komoly gondot okoz.

A Pedagógusok Szakszervezete szerint vannak olyan iskolák, ahol csak törvénytelen módon tudják megoldani a kötelező koronavírus elleni oltás miatt kieső pedagógusok okozta problémátírjaNépszava.

Bár az Emmi szerint nincs semmi gond, a lapnak a PSZ alelnöke, Gosztonyi Gábor azt mondta, az Emmi által közölt adatok hiányosak, és nem adnak teljes képet arról, hogy valójában mennyi tanárt küldtek el az intézményekből. Ráadásul van, ahol már egy kieső tanár helyettesítése is komoly gondot okoz.

De mindeközben például nincs egységes szabályozás arra, dolgozhatnak-e azok a tanárok, akik még a mentesítési kérelmük elbírálására várnak. A PSZ és a PDSZ is tud olyanról, hogy egyes iskolában oltatlanul taníthatnak azok, akik már beadták a kérelmüket, más intézményekbe viszont nem.

A PDSZ saját felmérése szerint a legtöbb intézményben egy (19,2 százalék), kettő (19,6 százalék) vagy három pedagógus (18,6 százalék) esik ki oltatlansága miatt, de jelentős a négy fő kiesését megoldani kényszerülő iskolák aránya is (11,7 százalék).

Az intézmények majdnem felénél (46,4 százalék) úgy oldják meg a helyzetet, hogy emelik a maradó tanárok óraszámait. Az iskolák körülbelül harmadánál (32,8 százalék) pedig eseti helyettesítést írnának elő, ami a szakszervezet szerint ebben az esetben jogellenes, ráadásul nem is fizetik azt ki. Eközben mindössze az intézmények 18,2 százalékában igyekeznek fizetett helyettesítést előírni.

Vannak olyan iskolák is, ahova tanárszakos egyetemistákat, például negyedéves hallgatókat keresnek. A PDSZ szerint azonban a diáktoborzás is jogellenes, törvény szerint ugyanis közalkalmazotti jogviszonyban, gyakornokként csak azokat lehet felvenni, akiknek már van végzettséget igazoló oklevelük, és a diplomájuk megszerzéséhez legfeljebb csak a nyelvvizsgájuk hiányzik.

Az Emmi adatai szerint összesen 1 százaléknyi, azaz 780 pedagógust kellett kényszerszabadságra küldeni amiatt, mert nem vették fel a koronavírus elleni oltást. Gosztonyi viszont azt mondta, hogy ebben nincsenek benne a szakképzésben dolgozó oktatók, mivel ők az ITM-hez tartoznak. A minisztérium pedig nem adott arról információt, hogy a szakképző iskolák, szakgimnáziumok, technikumok mintegy 23 ezer oktatója közül mennyien kényszerültek távozásra. A PSZ alelnöke szerint arányuk valamivel magasabb lehet az Emmi által közölt 1 százaléknál. Sokaknak ugyanis nem volt egyértelmű, hogy a mentesítést nekik is az Emminél kellett volna kérelmezni.

Mindemellett nem tudni azt sem, mennyien voltak azok, akik már novemberben, decemberben önként felmondtak, mert nem akartak oltakozni.

(Népszava)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Két tüntetés Magyarországon

Internetes tartalomgyártók egy csoportja szervezett tüntetést két héttel ezelőtt pénteken a Hősök terére. A rendezvényen nagyszámú érdeklődő, úgymond tüntető jelent meg, egyes becslések szerint 50 ezren voltak, mások 150 ezresre saccolták a tömeget, nem tudjuk pontosan, a számláló a mai napig pörög, s nem is fogja abbahagyni, míg egy új követőt, feliratkozót is fial. Tény viszont, ami tény, az utóbbi évek legnépesebb tiltakozó megmozdulásáról van szó.

Te(l)jes kanna

A múlt évadban egy szombathelyi előadás, a Horváth Csaba rendezte Kivilágos kivirradtig nyerte el a legjobb előadás és a legjobb rendezés díját a Színházi Kritikusok Céhétől.

Olvasó kerestetik

Miközben tudjuk, milyen nehézségekkel küzdenek mind a független, mind a kőszínházi társulatok, talán nem az a színházi szféra legnagyobb kérdése, hogy olvasnak-e még az emberek leírt drámaszövegeket.

„Mintha a saját családjukról szólna”

Alföldi Róbert rendezésében mutatták be ősszel a Radnóti Színházban a 3tél című darabját, amelyet korábban London és Zágráb mellett Tokióban is nagy sikerrel játszottak. A szerzővel történelem és politika összefüggéseiről, személyes kötődésről és az állandó kívülállóság érzéséről is beszélgettünk.

Mindent a szemnek

Védi-e szerzői jog a látványtervezőket? A törvény betűje szerint akár védhetné, de a gyakorlatban ezt nehéz érvényesíteni, és jogdíjra csak nagyon ritkán tarthatnak számot a díszlet- és jelmeztervezők. Két szakmabelivel, Nagy Fruzsinával és Egyed Zoltánnal beszéltünk a kérdésről.

„Valami furcsa kereszt”

Júliustól Csató Kata lesz a szombathelyi Mesebolt Bábszínház igazgatója. Az eddig szabadúszóként dolgozó alkotót a ma kivételszámba menő, szakmai szempontokon alapuló pályázat mellett a tervei­ről és arról is kérdeztük, miért távolodott el a Freeszfétől.

Színjátékkal leplezett hátraarc

Az Országgyűlés hétfőn ratifikálta Svédország NATO-tagságát, előtte pedig Ulf Kristersson kisegítette Orbán Viktort az egyre kínosabb másfél éves színjáték lezárásában. A gyorsan aláírt katonai megállapodások jó ideje a fiókban heverhettek, azaz nem új fejlemények, mint azt a propaganda sulykolja.

Európai választások, hazai tétek

Az elmúlt hetekben a magyar politika a K. Endrének adott elnöki kegyelem, majd Novák Katalin lemondása körül forgott. A történtek jelentőségéhez nem fér kétség: a mélyen megosztott magyar társadalomban szinte páratlan, hogy olyan ügy foglalkoztassa a közéletet, amelynek megítélése tömegek számára nem pártpolitikai kérdés.

„Nem elég a János bácsikat lecserélni”

Egy megismételt kutatás szerint a gyermekbántalmazásért kiszabott büntetések összességükben tovább enyhültek, és a felderített esetek száma is több mint a felére csökkent. És többnyire továbbra sem az agresszort emelik ki a családból, sokkal inkább a gyermekeket.

 

Káderhiány

Kemény, az aljasságtól sem mentes lejárató kampányokra számítanak ellenzéki polgármesterek. A Fidesz imázsát sok más ügy mellett a kegyelmi botrány is megtépázta, és az is látszik, hogy számos helyen nem sikerült a kormánypárti csapatoknak újraszer­vezni magukat 2019 után.