Vannak iskolák, ahol csak törvénytelen módon tudják pótolni a kötelező oltás miatt kieső pedagógusokat

  • narancs.hu
  • 2022. január 10.

Belpol

Van, ahol már egy kieső tanár helyettesítése is komoly gondot okoz.

A Pedagógusok Szakszervezete szerint vannak olyan iskolák, ahol csak törvénytelen módon tudják megoldani a kötelező koronavírus elleni oltás miatt kieső pedagógusok okozta problémátírjaNépszava.

Bár az Emmi szerint nincs semmi gond, a lapnak a PSZ alelnöke, Gosztonyi Gábor azt mondta, az Emmi által közölt adatok hiányosak, és nem adnak teljes képet arról, hogy valójában mennyi tanárt küldtek el az intézményekből. Ráadásul van, ahol már egy kieső tanár helyettesítése is komoly gondot okoz.

De mindeközben például nincs egységes szabályozás arra, dolgozhatnak-e azok a tanárok, akik még a mentesítési kérelmük elbírálására várnak. A PSZ és a PDSZ is tud olyanról, hogy egyes iskolában oltatlanul taníthatnak azok, akik már beadták a kérelmüket, más intézményekbe viszont nem.

A PDSZ saját felmérése szerint a legtöbb intézményben egy (19,2 százalék), kettő (19,6 százalék) vagy három pedagógus (18,6 százalék) esik ki oltatlansága miatt, de jelentős a négy fő kiesését megoldani kényszerülő iskolák aránya is (11,7 százalék).

Az intézmények majdnem felénél (46,4 százalék) úgy oldják meg a helyzetet, hogy emelik a maradó tanárok óraszámait. Az iskolák körülbelül harmadánál (32,8 százalék) pedig eseti helyettesítést írnának elő, ami a szakszervezet szerint ebben az esetben jogellenes, ráadásul nem is fizetik azt ki. Eközben mindössze az intézmények 18,2 százalékában igyekeznek fizetett helyettesítést előírni.

Vannak olyan iskolák is, ahova tanárszakos egyetemistákat, például negyedéves hallgatókat keresnek. A PDSZ szerint azonban a diáktoborzás is jogellenes, törvény szerint ugyanis közalkalmazotti jogviszonyban, gyakornokként csak azokat lehet felvenni, akiknek már van végzettséget igazoló oklevelük, és a diplomájuk megszerzéséhez legfeljebb csak a nyelvvizsgájuk hiányzik.

Az Emmi adatai szerint összesen 1 százaléknyi, azaz 780 pedagógust kellett kényszerszabadságra küldeni amiatt, mert nem vették fel a koronavírus elleni oltást. Gosztonyi viszont azt mondta, hogy ebben nincsenek benne a szakképzésben dolgozó oktatók, mivel ők az ITM-hez tartoznak. A minisztérium pedig nem adott arról információt, hogy a szakképző iskolák, szakgimnáziumok, technikumok mintegy 23 ezer oktatója közül mennyien kényszerültek távozásra. A PSZ alelnöke szerint arányuk valamivel magasabb lehet az Emmi által közölt 1 százaléknál. Sokaknak ugyanis nem volt egyértelmű, hogy a mentesítést nekik is az Emminél kellett volna kérelmezni.

Mindemellett nem tudni azt sem, mennyien voltak azok, akik már novemberben, decemberben önként felmondtak, mert nem akartak oltakozni.

(Népszava)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.