Varga Judit szerint badarság, hogy Magyarország nem demokrácia

Belpol

Az Európai Parlament boszorkányüldözést folytat – mondta az igazságügyi miniszter egy portugál lapnak.

Varga Judit igazságügyi miniszter a Diário de Noticias című portugál lapnak adott interjút, amiben arról beszélt, hogy az Európai Parlamentnek a valódi problémákkal kellene foglalkoznia. Az európai ügyekért is felelős magyar tárcavezető azt mondta, „badarság”, ami az EP által elfogadott jelentésben szerepel, amely szerint Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia.

Az Európai Parlament meghatározásánál fogva politikai intézmény, tehát politikai ideológiai többségekkel működik. Négy évvel ezelőtt volt egy hasonló jelentés, és most, négy évvel később, itt van a következő. Az ő politikai küldetésük, hogy boszorkányüldözést folytassanak egy olyan ország ellen, amely nem fogadja el, hogy az ideológiáját az Európai Parlament határozza meg – fogalmazott Varga Judit.

Hozzátette: tagjai vagyunk az európai klubnak, de a nemzeti érdekek számunkra prioritást élveznek, és nehéz idők járnak. Az energiaárak az egekbe szöktek, Magyarország szomszédságában háború dúl, recesszió van a láthatáron.

„Az Európai Parlamentnek tehát a valódi problémákkal kellene foglalkoznia. Nem lehet 12 évig farkast kiáltani. A jelenlegi kormány 2010-ben került hatalomra, és azóta dolgozik a magyar emberekért”

– jelentette ki a miniszter. Úgy vélekedett, hogy „ellenfeleik addig nem lesznek elégedettek, amíg Magyarországon nem lesz liberális kormány”.

Szavai szerint az EP nem tiszteli a szabadságot, a demokráciát, az emberi méltóságot, tiszteletlen a magyar állampolgárokkal szemben. Megjegyezte, hogy nagyon konstruktív tárgyalásokat folytatnak az Európai Bizottsággal a valódi kérdésekről.

A tárcavezető egyetértett azzal a felvetéssel, hogy nem tisztességes a helyreállítási forrásokat a jogállamiság tiszteletben tartásától függővé tenni. Az európai költségvetéshez semmi köze annak, hogy az emberek miként nevelik a gyermekeiket vagy mit gondolnak a bevándorlásról, vélekedett. Hozzátette: nem lehetnek feltételek, csak azért, mert mi másképp gondolkodunk a családpolitikáról. Úgy gondolom, hogy a Bizottság a megoldás része, az Európai Parlament pedig végzi a politikai munkáját

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Két tüntetés Magyarországon

Internetes tartalomgyártók egy csoportja szervezett tüntetést két héttel ezelőtt pénteken a Hősök terére. A rendezvényen nagyszámú érdeklődő, úgymond tüntető jelent meg, egyes becslések szerint 50 ezren voltak, mások 150 ezresre saccolták a tömeget, nem tudjuk pontosan, a számláló a mai napig pörög, s nem is fogja abbahagyni, míg egy új követőt, feliratkozót is fial. Tény viszont, ami tény, az utóbbi évek legnépesebb tiltakozó megmozdulásáról van szó.

Te(l)jes kanna

A múlt évadban egy szombathelyi előadás, a Horváth Csaba rendezte Kivilágos kivirradtig nyerte el a legjobb előadás és a legjobb rendezés díját a Színházi Kritikusok Céhétől.

Olvasó kerestetik

Miközben tudjuk, milyen nehézségekkel küzdenek mind a független, mind a kőszínházi társulatok, talán nem az a színházi szféra legnagyobb kérdése, hogy olvasnak-e még az emberek leírt drámaszövegeket.

„Mintha a saját családjukról szólna”

Alföldi Róbert rendezésében mutatták be ősszel a Radnóti Színházban a 3tél című darabját, amelyet korábban London és Zágráb mellett Tokióban is nagy sikerrel játszottak. A szerzővel történelem és politika összefüggéseiről, személyes kötődésről és az állandó kívülállóság érzéséről is beszélgettünk.

Mindent a szemnek

Védi-e szerzői jog a látványtervezőket? A törvény betűje szerint akár védhetné, de a gyakorlatban ezt nehéz érvényesíteni, és jogdíjra csak nagyon ritkán tarthatnak számot a díszlet- és jelmeztervezők. Két szakmabelivel, Nagy Fruzsinával és Egyed Zoltánnal beszéltünk a kérdésről.

„Valami furcsa kereszt”

Júliustól Csató Kata lesz a szombathelyi Mesebolt Bábszínház igazgatója. Az eddig szabadúszóként dolgozó alkotót a ma kivételszámba menő, szakmai szempontokon alapuló pályázat mellett a tervei­ről és arról is kérdeztük, miért távolodott el a Freeszfétől.

Színjátékkal leplezett hátraarc

Az Országgyűlés hétfőn ratifikálta Svédország NATO-tagságát, előtte pedig Ulf Kristersson kisegítette Orbán Viktort az egyre kínosabb másfél éves színjáték lezárásában. A gyorsan aláírt katonai megállapodások jó ideje a fiókban heverhettek, azaz nem új fejlemények, mint azt a propaganda sulykolja.

Európai választások, hazai tétek

Az elmúlt hetekben a magyar politika a K. Endrének adott elnöki kegyelem, majd Novák Katalin lemondása körül forgott. A történtek jelentőségéhez nem fér kétség: a mélyen megosztott magyar társadalomban szinte páratlan, hogy olyan ügy foglalkoztassa a közéletet, amelynek megítélése tömegek számára nem pártpolitikai kérdés.

„Nem elég a János bácsikat lecserélni”

Egy megismételt kutatás szerint a gyermekbántalmazásért kiszabott büntetések összességükben tovább enyhültek, és a felderített esetek száma is több mint a felére csökkent. És többnyire továbbra sem az agresszort emelik ki a családból, sokkal inkább a gyermekeket.

 

Káderhiány

Kemény, az aljasságtól sem mentes lejárató kampányokra számítanak ellenzéki polgármesterek. A Fidesz imázsát sok más ügy mellett a kegyelmi botrány is megtépázta, és az is látszik, hogy számos helyen nem sikerült a kormánypárti csapatoknak újraszer­vezni magukat 2019 után.