Varga Zs. Andrásnál járt az amerikai nagykövet

  • narancs.hu
  • 2022. november 16.

Belpol

Udvariassági látogatás volt, de Pressman kíváncsi lett a korábbi elnökök arcképcsarnokára.

Varga Zs. András, a Kúria elnöke szerdán hivatalában fogadta David Pressmant, az Egyesült Államok új magyarországi nagykövetét – tudatta a Kúria kommunikációs osztálya közleményben az MTI-vel.

A találkozón részt vett Gyarmathy Judit, a Kúria főtitkára, Höltzl Lipót, a Kúria Nemzetközi Főosztályának vezetője, valamint Bencsik Zita, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Észak-Amerika Főosztályának vezetője.

A nagykövet a Magyarországon akkreditált külképviselet-vezetők tekintetében hagyományosnak mondható bemutatkozó udvariassági látogatásra érkezett és folytatott megbeszélést a Kúria elnökével és munkatársaival.

A találkozót megelőzte egy közéleti-szakmai vita, amelyben nem csak udvarias mondatok hangzottak el:

Varga Zs. András nem tartotta helyénvalónak, hogy Matusik Tamás és Vasvári Csaba, az Országos Bírói Tanács tagjai nemrég találkoztak Pressman nagykövettel, mégpedig nem a bíróság épületében, hanem a nagykövetségen.

A találkozóról véleménycikk jelent meg a Magyar Nemzetben. A bírókról az állt benne, „egy füttyentésre a gazdi lábához szaladnak, s nyilván elpanaszolják neki a dialektikus és történelmi mindenszarizmus összes tételét a diktatúráról, a sajtószabadság hiányáról, de főképpen a magyar igazságügyre nehezedő kormányzati nyomásról, amelynek persze ők, ők ketten mindenképpen hősiesen ellenállnak”. A nagykövetről pedig azt írta a Magyar Nemzet, hogy „rövid ittléte alatt már annyi sz…rt kavart, hogy az ember csak befogott orral mer a Szabadság téri nagykövetség felé menni, mert ott nagyon bűzlik valami.” 

A mostani találkozón az MTI híre szerint a Kúria elnöke beszélt a nagykövetnek Magyarország ezeréves alkotmányos hagyományáról, megemlítette a 800 éves Aranybullát, és kitért a 300 éves Kúria szerepére a magyar igazságszolgáltatásban. A találkozó végén a Kúria elnöke a nagykövet kérésére megmutatta a Kúria egyik bírósági tárgyalótermét és a Kúria korábbi elnökeinek arcképcsarnokát – írta a Kúria közleményében.

Ez utóbbi momentum azért érdekes, mert tíz évig egy üres keret függött az 1944 novemberében kinevezett Szemák Jenő arcképe helyett, azzal a felirattal, hogy portréját a „vészterhes időkben vállalt szerepe miatt nem állítják ki". A portré nemrég, Varga Zs. András kinevezése után visszakerült, és más lett a felirat: „Dr. Szemák Jenő a nyilas hatalomátvételt követő alkotmányellenes kinevezését kényszerű szükség nélkül fogadta el. A Kúria kitelepítését Sopronba fenyegetést alkalmazva támogatta.”

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.