Varga Zs. Andrásnál járt az amerikai nagykövet

  • narancs.hu
  • 2022. november 16.

Belpol

Udvariassági látogatás volt, de Pressman kíváncsi lett a korábbi elnökök arcképcsarnokára.

Varga Zs. András, a Kúria elnöke szerdán hivatalában fogadta David Pressmant, az Egyesült Államok új magyarországi nagykövetét – tudatta a Kúria kommunikációs osztálya közleményben az MTI-vel.

A találkozón részt vett Gyarmathy Judit, a Kúria főtitkára, Höltzl Lipót, a Kúria Nemzetközi Főosztályának vezetője, valamint Bencsik Zita, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Észak-Amerika Főosztályának vezetője.

A nagykövet a Magyarországon akkreditált külképviselet-vezetők tekintetében hagyományosnak mondható bemutatkozó udvariassági látogatásra érkezett és folytatott megbeszélést a Kúria elnökével és munkatársaival.

A találkozót megelőzte egy közéleti-szakmai vita, amelyben nem csak udvarias mondatok hangzottak el:

Varga Zs. András nem tartotta helyénvalónak, hogy Matusik Tamás és Vasvári Csaba, az Országos Bírói Tanács tagjai nemrég találkoztak Pressman nagykövettel, mégpedig nem a bíróság épületében, hanem a nagykövetségen.

A találkozóról véleménycikk jelent meg a Magyar Nemzetben. A bírókról az állt benne, „egy füttyentésre a gazdi lábához szaladnak, s nyilván elpanaszolják neki a dialektikus és történelmi mindenszarizmus összes tételét a diktatúráról, a sajtószabadság hiányáról, de főképpen a magyar igazságügyre nehezedő kormányzati nyomásról, amelynek persze ők, ők ketten mindenképpen hősiesen ellenállnak”. A nagykövetről pedig azt írta a Magyar Nemzet, hogy „rövid ittléte alatt már annyi sz…rt kavart, hogy az ember csak befogott orral mer a Szabadság téri nagykövetség felé menni, mert ott nagyon bűzlik valami.” 

A mostani találkozón az MTI híre szerint a Kúria elnöke beszélt a nagykövetnek Magyarország ezeréves alkotmányos hagyományáról, megemlítette a 800 éves Aranybullát, és kitért a 300 éves Kúria szerepére a magyar igazságszolgáltatásban. A találkozó végén a Kúria elnöke a nagykövet kérésére megmutatta a Kúria egyik bírósági tárgyalótermét és a Kúria korábbi elnökeinek arcképcsarnokát – írta a Kúria közleményében.

Ez utóbbi momentum azért érdekes, mert tíz évig egy üres keret függött az 1944 novemberében kinevezett Szemák Jenő arcképe helyett, azzal a felirattal, hogy portréját a „vészterhes időkben vállalt szerepe miatt nem állítják ki". A portré nemrég, Varga Zs. András kinevezése után visszakerült, és más lett a felirat: „Dr. Szemák Jenő a nyilas hatalomátvételt követő alkotmányellenes kinevezését kényszerű szükség nélkül fogadta el. A Kúria kitelepítését Sopronba fenyegetést alkalmazva támogatta.”

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.