Varga Zs. Andrásnál járt az amerikai nagykövet

  • narancs.hu
  • 2022. november 16.

Belpol

Udvariassági látogatás volt, de Pressman kíváncsi lett a korábbi elnökök arcképcsarnokára.

Varga Zs. András, a Kúria elnöke szerdán hivatalában fogadta David Pressmant, az Egyesült Államok új magyarországi nagykövetét – tudatta a Kúria kommunikációs osztálya közleményben az MTI-vel.

A találkozón részt vett Gyarmathy Judit, a Kúria főtitkára, Höltzl Lipót, a Kúria Nemzetközi Főosztályának vezetője, valamint Bencsik Zita, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Észak-Amerika Főosztályának vezetője.

A nagykövet a Magyarországon akkreditált külképviselet-vezetők tekintetében hagyományosnak mondható bemutatkozó udvariassági látogatásra érkezett és folytatott megbeszélést a Kúria elnökével és munkatársaival.

A találkozót megelőzte egy közéleti-szakmai vita, amelyben nem csak udvarias mondatok hangzottak el:

Varga Zs. András nem tartotta helyénvalónak, hogy Matusik Tamás és Vasvári Csaba, az Országos Bírói Tanács tagjai nemrég találkoztak Pressman nagykövettel, mégpedig nem a bíróság épületében, hanem a nagykövetségen.

A találkozóról véleménycikk jelent meg a Magyar Nemzetben. A bírókról az állt benne, „egy füttyentésre a gazdi lábához szaladnak, s nyilván elpanaszolják neki a dialektikus és történelmi mindenszarizmus összes tételét a diktatúráról, a sajtószabadság hiányáról, de főképpen a magyar igazságügyre nehezedő kormányzati nyomásról, amelynek persze ők, ők ketten mindenképpen hősiesen ellenállnak”. A nagykövetről pedig azt írta a Magyar Nemzet, hogy „rövid ittléte alatt már annyi sz…rt kavart, hogy az ember csak befogott orral mer a Szabadság téri nagykövetség felé menni, mert ott nagyon bűzlik valami.” 

A mostani találkozón az MTI híre szerint a Kúria elnöke beszélt a nagykövetnek Magyarország ezeréves alkotmányos hagyományáról, megemlítette a 800 éves Aranybullát, és kitért a 300 éves Kúria szerepére a magyar igazságszolgáltatásban. A találkozó végén a Kúria elnöke a nagykövet kérésére megmutatta a Kúria egyik bírósági tárgyalótermét és a Kúria korábbi elnökeinek arcképcsarnokát – írta a Kúria közleményében.

Ez utóbbi momentum azért érdekes, mert tíz évig egy üres keret függött az 1944 novemberében kinevezett Szemák Jenő arcképe helyett, azzal a felirattal, hogy portréját a „vészterhes időkben vállalt szerepe miatt nem állítják ki". A portré nemrég, Varga Zs. András kinevezése után visszakerült, és más lett a felirat: „Dr. Szemák Jenő a nyilas hatalomátvételt követő alkotmányellenes kinevezését kényszerű szükség nélkül fogadta el. A Kúria kitelepítését Sopronba fenyegetést alkalmazva támogatta.”

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.