Varga Zs. kinevezése után újra kitették a nyilasok kúriai elnökének portréját, igaz, egy megjegyzéssel

  • narancs.hu
  • 2022. november 16.

Belpol

Bár tíz évig a portré helyett csak egy üres keret volt kitéve, Varga Zs. András kinevezése után újra kikerült a fotó. 

Sokáig csak egy üres keret szerepelt a „nyilaskeresztesek kúriai elnöke", Szemák Jenő portréja helyén a Kúria folyosóján, nemrég azonban egy külön megjegyzéssel együtt visszatették a falra a vitatott képet – írja a hvg.hu. 

Szemák Jenő 1944 novemberében lett a Kúria elnöke, miután elődjét, Töreky Gézát a sopronkőhidai fegyházba hurcolták. Kinevezése előtt büntetőbíróként politikai ügyekben járt el, a harmincas években Szálasi és Rákosi ügyében is ítélkezett. Bár rövid kúriai elnöksége alatt egyetlen ítélet kihirdetése sem fűződött hozzá, ekkor szedték szét a Kúriát – egy része Budán, egy része Sopronban működött.

Szemák 1945-ben először Sopronba, majd Németországba menekült, végül az Egyesült Államokban, Dél-Dakotában telepedett le. A háborús bűnösök listájára nem került fel, de a népbíróság 1948-ban – távollétében – 15 év fegyházra ítélte. Ausztriában hunyt el, Salzburgban temették el 1971-ben.

Szemák Jenő arcképe helyén hosszú ideig csak egy megjegyzést tartalmazó keret függött, valamint egy felirat, mely szerint a portréját a „vészterhes időkben vállalt szerepe miatt nem állítják ki". Az arckép azonban nemrég visszakerült a folyosó falára, alatta a következő szöveg olvasható: „Dr. Szemák Jenő a nyilas hatalomátvételt követő alkotmányellenes kinevezését kényszerű szükség nélkül fogadta el. A Kúria kitelepítését Sopronba fenyegetést alkalmazva támogatta.”

A Kúria a lapnak nem tagadta, hogy a portré visszakerült az arcképcsarnokba, de a honlapjukon is közzétett válaszukban azt írták, hosszú tanácskozás után döntöttek így, mondván Szemák kúriai elnökök közötti helyét illetően két szempontnak kellett eleget tenni, egyrészt a történeti hitelességnek, másrészt az elnöki tevékenység megítélésének. Végül a Kúria a történeti és jogi dokumentumok tanulmányozása után azt a megoldást választotta, hogy a többi elnöknél kisebb méretű arcképet a már fent idézett, Szemák nyilas uralom idején betöltött szerepét tisztázó megjegyzéssel helyezte vissza a keretbe, így a Kúria dísztermének folyosóján már minden volt elnök képe megtekinthető.

"Meggyőződésünk, hogy a múltat nem lehet eltörölni, hanem fel kell dolgozni, ezért nem lehet eltüntetni dr. Szemák Jenő képét a kúriai elnökök közül. Az eseményekkel, tényekkel – azokat az adott történelmi keretek között értelmezve – szembe kell nézni" – tették hozzá. 

Szemák portréjának visszahelyezéséről megemlékezett a brit The Guardian is, amely szerint Szemák portréja 2021 közepén jelent meg a Kúria folyosón, néhány hónappal azután, hogy Varga Zs. András lett a Kúria elnöke. A lapnak nyilatkozott névtelenül egy bíró is, aki azt mondta, szerinte Szemák képének kirakása egy erős szimbolikus üzenet a jelenlegi magyarországi politikai klímát tekintve.  

 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

A kis pénzrablás

  • - ts -

Gyakorlatilag másodpercre ugyanakkor járunk Németország történelmében, mint a Good bye, Lenin! hősei. Az ország még két részben van, de a fal már ledőlt, a tegnap még oly zord határőrök már csak az üstöküket vakargatják, s nézik, hogyan suhannak el a Barkasok.

Papírpapság

Tradíció és haladás – a művészetektől a politikáig évszázadok óta ez a kettő harcol egymással, miközben a békésebb időszakokban jinként és jangként egészíthetik ki a másikat.

Becsap

  • Kiss Annamária

Irtó hangosan, ajtócsapkodással és kiabálással kezdődik a Budaörsi Latinovits Színházban tíz éve színpadra állított, most pedig a Vígszínházra hangszerelt Liliomfi-előadás. Ifj. Vidnyánszky Attila rendezte, és Szigligeti Ede nyomán Vecsei H. Miklós írta a szövegkönyvet és a dalszövegeket.

Keserédes felelősség

A szülővé váló női művészek munkásságába rendszerint valamilyen módon beépül az anyaság témája. Ezt a műkritikusok és a kollégák rendszerint egyfajta kitérőnek tekintik, ami után a művész visszatérhet az „igazi” művészethez.

Egy tipikus NER-karrier

Magyar Péter fent említett sajtótájékoztatója után egy eddig viszonylag ismeretlen informatikai vállalkozó, Vertán György is a reflektorfénybe került, mivel Magyar azt állította, hogy volt felesége, Varga Judit, illetve volt barátnője, Vogel Evelin Vertántól kap „apanázst”, az egyik átutalással, a másik készpénzben. Mindez azért zajlik így, mert az üzletember Kubatov Gábor barátja.

A kezükben robbanhat föl

Egészen elképesztő, mi zajlik itt vasárnap délután óta, amikor Magyar Péter rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Fidesz manipulált, részben mesterséges intelligencia segítségével előállított hangfelvételekkel lejáratókampányt indít ellene.

„Sorok kígyóznak”

A színházi rendezés mellett foglalkozik képzőművészettel, irodalommal, filmkészítéssel. A kijivi alkotó egészen 2013-ig sokszor dolgozott magyarországi színházakban rendezőként és – főképp Vidnyánszky Attila rendezéseiben – díszlettervezőként. Aztán visszatért hazájába, a háború kitörése is ott érte. Az ukrajnai színházi állapotokról kérdeztük.

Mindent a 25-re

Az Orbán-kormány továbbra is töretlen lelkesedéssel várja az új amerikai kormányzat hivatalba lépését. Pedig ez nemigen fogja segíteni a 2025-ös magyar költségvetés kulcsfontosságú sarokszámainak teljesülését.