Varga Zs. kinevezése után újra kitették a nyilasok kúriai elnökének portréját, igaz, egy megjegyzéssel

  • narancs.hu
  • 2022. november 16.

Belpol

Bár tíz évig a portré helyett csak egy üres keret volt kitéve, Varga Zs. András kinevezése után újra kikerült a fotó. 

Sokáig csak egy üres keret szerepelt a „nyilaskeresztesek kúriai elnöke", Szemák Jenő portréja helyén a Kúria folyosóján, nemrég azonban egy külön megjegyzéssel együtt visszatették a falra a vitatott képet – írja a hvg.hu. 

Szemák Jenő 1944 novemberében lett a Kúria elnöke, miután elődjét, Töreky Gézát a sopronkőhidai fegyházba hurcolták. Kinevezése előtt büntetőbíróként politikai ügyekben járt el, a harmincas években Szálasi és Rákosi ügyében is ítélkezett. Bár rövid kúriai elnöksége alatt egyetlen ítélet kihirdetése sem fűződött hozzá, ekkor szedték szét a Kúriát – egy része Budán, egy része Sopronban működött.

Szemák 1945-ben először Sopronba, majd Németországba menekült, végül az Egyesült Államokban, Dél-Dakotában telepedett le. A háborús bűnösök listájára nem került fel, de a népbíróság 1948-ban – távollétében – 15 év fegyházra ítélte. Ausztriában hunyt el, Salzburgban temették el 1971-ben.

Szemák Jenő arcképe helyén hosszú ideig csak egy megjegyzést tartalmazó keret függött, valamint egy felirat, mely szerint a portréját a „vészterhes időkben vállalt szerepe miatt nem állítják ki". Az arckép azonban nemrég visszakerült a folyosó falára, alatta a következő szöveg olvasható: „Dr. Szemák Jenő a nyilas hatalomátvételt követő alkotmányellenes kinevezését kényszerű szükség nélkül fogadta el. A Kúria kitelepítését Sopronba fenyegetést alkalmazva támogatta.”

A Kúria a lapnak nem tagadta, hogy a portré visszakerült az arcképcsarnokba, de a honlapjukon is közzétett válaszukban azt írták, hosszú tanácskozás után döntöttek így, mondván Szemák kúriai elnökök közötti helyét illetően két szempontnak kellett eleget tenni, egyrészt a történeti hitelességnek, másrészt az elnöki tevékenység megítélésének. Végül a Kúria a történeti és jogi dokumentumok tanulmányozása után azt a megoldást választotta, hogy a többi elnöknél kisebb méretű arcképet a már fent idézett, Szemák nyilas uralom idején betöltött szerepét tisztázó megjegyzéssel helyezte vissza a keretbe, így a Kúria dísztermének folyosóján már minden volt elnök képe megtekinthető.

"Meggyőződésünk, hogy a múltat nem lehet eltörölni, hanem fel kell dolgozni, ezért nem lehet eltüntetni dr. Szemák Jenő képét a kúriai elnökök közül. Az eseményekkel, tényekkel – azokat az adott történelmi keretek között értelmezve – szembe kell nézni" – tették hozzá. 

Szemák portréjának visszahelyezéséről megemlékezett a brit The Guardian is, amely szerint Szemák portréja 2021 közepén jelent meg a Kúria folyosón, néhány hónappal azután, hogy Varga Zs. András lett a Kúria elnöke. A lapnak nyilatkozott névtelenül egy bíró is, aki azt mondta, szerinte Szemák képének kirakása egy erős szimbolikus üzenet a jelenlegi magyarországi politikai klímát tekintve.  

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Nagyon balos polgármestert választhat New York, ez pedig az egész Demokrata Pártot átalakíthatja

Zohran Mamdani magát demokratikus szocialistának vallva verte meg simán a demokrata pártelit által támogatott ellenfelét az előválasztáson. Bár New York egész más, mint az Egyesült Államok többi része, az identitáskeresésben lévő demokratáknak minta is lehet a 33 éves muszlim politikus, akiben Donald Trump már most megtalálta az új főellenségét.

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.