Varga Zs. kinevezése után újra kitették a nyilasok kúriai elnökének portréját, igaz, egy megjegyzéssel

  • narancs.hu
  • 2022. november 16.

Belpol

Bár tíz évig a portré helyett csak egy üres keret volt kitéve, Varga Zs. András kinevezése után újra kikerült a fotó. 

Sokáig csak egy üres keret szerepelt a „nyilaskeresztesek kúriai elnöke", Szemák Jenő portréja helyén a Kúria folyosóján, nemrég azonban egy külön megjegyzéssel együtt visszatették a falra a vitatott képet – írja a hvg.hu. 

Szemák Jenő 1944 novemberében lett a Kúria elnöke, miután elődjét, Töreky Gézát a sopronkőhidai fegyházba hurcolták. Kinevezése előtt büntetőbíróként politikai ügyekben járt el, a harmincas években Szálasi és Rákosi ügyében is ítélkezett. Bár rövid kúriai elnöksége alatt egyetlen ítélet kihirdetése sem fűződött hozzá, ekkor szedték szét a Kúriát – egy része Budán, egy része Sopronban működött.

Szemák 1945-ben először Sopronba, majd Németországba menekült, végül az Egyesült Államokban, Dél-Dakotában telepedett le. A háborús bűnösök listájára nem került fel, de a népbíróság 1948-ban – távollétében – 15 év fegyházra ítélte. Ausztriában hunyt el, Salzburgban temették el 1971-ben.

Szemák Jenő arcképe helyén hosszú ideig csak egy megjegyzést tartalmazó keret függött, valamint egy felirat, mely szerint a portréját a „vészterhes időkben vállalt szerepe miatt nem állítják ki". Az arckép azonban nemrég visszakerült a folyosó falára, alatta a következő szöveg olvasható: „Dr. Szemák Jenő a nyilas hatalomátvételt követő alkotmányellenes kinevezését kényszerű szükség nélkül fogadta el. A Kúria kitelepítését Sopronba fenyegetést alkalmazva támogatta.”

A Kúria a lapnak nem tagadta, hogy a portré visszakerült az arcképcsarnokba, de a honlapjukon is közzétett válaszukban azt írták, hosszú tanácskozás után döntöttek így, mondván Szemák kúriai elnökök közötti helyét illetően két szempontnak kellett eleget tenni, egyrészt a történeti hitelességnek, másrészt az elnöki tevékenység megítélésének. Végül a Kúria a történeti és jogi dokumentumok tanulmányozása után azt a megoldást választotta, hogy a többi elnöknél kisebb méretű arcképet a már fent idézett, Szemák nyilas uralom idején betöltött szerepét tisztázó megjegyzéssel helyezte vissza a keretbe, így a Kúria dísztermének folyosóján már minden volt elnök képe megtekinthető.

"Meggyőződésünk, hogy a múltat nem lehet eltörölni, hanem fel kell dolgozni, ezért nem lehet eltüntetni dr. Szemák Jenő képét a kúriai elnökök közül. Az eseményekkel, tényekkel – azokat az adott történelmi keretek között értelmezve – szembe kell nézni" – tették hozzá. 

Szemák portréjának visszahelyezéséről megemlékezett a brit The Guardian is, amely szerint Szemák portréja 2021 közepén jelent meg a Kúria folyosón, néhány hónappal azután, hogy Varga Zs. András lett a Kúria elnöke. A lapnak nyilatkozott névtelenül egy bíró is, aki azt mondta, szerinte Szemák képének kirakása egy erős szimbolikus üzenet a jelenlegi magyarországi politikai klímát tekintve.  

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.