Varga Zs. kinevezése után újra kitették a nyilasok kúriai elnökének portréját, igaz, egy megjegyzéssel

  • narancs.hu
  • 2022. november 16.

Belpol

Bár tíz évig a portré helyett csak egy üres keret volt kitéve, Varga Zs. András kinevezése után újra kikerült a fotó. 

Sokáig csak egy üres keret szerepelt a „nyilaskeresztesek kúriai elnöke", Szemák Jenő portréja helyén a Kúria folyosóján, nemrég azonban egy külön megjegyzéssel együtt visszatették a falra a vitatott képet – írja a hvg.hu. 

Szemák Jenő 1944 novemberében lett a Kúria elnöke, miután elődjét, Töreky Gézát a sopronkőhidai fegyházba hurcolták. Kinevezése előtt büntetőbíróként politikai ügyekben járt el, a harmincas években Szálasi és Rákosi ügyében is ítélkezett. Bár rövid kúriai elnöksége alatt egyetlen ítélet kihirdetése sem fűződött hozzá, ekkor szedték szét a Kúriát – egy része Budán, egy része Sopronban működött.

Szemák 1945-ben először Sopronba, majd Németországba menekült, végül az Egyesült Államokban, Dél-Dakotában telepedett le. A háborús bűnösök listájára nem került fel, de a népbíróság 1948-ban – távollétében – 15 év fegyházra ítélte. Ausztriában hunyt el, Salzburgban temették el 1971-ben.

Szemák Jenő arcképe helyén hosszú ideig csak egy megjegyzést tartalmazó keret függött, valamint egy felirat, mely szerint a portréját a „vészterhes időkben vállalt szerepe miatt nem állítják ki". Az arckép azonban nemrég visszakerült a folyosó falára, alatta a következő szöveg olvasható: „Dr. Szemák Jenő a nyilas hatalomátvételt követő alkotmányellenes kinevezését kényszerű szükség nélkül fogadta el. A Kúria kitelepítését Sopronba fenyegetést alkalmazva támogatta.”

A Kúria a lapnak nem tagadta, hogy a portré visszakerült az arcképcsarnokba, de a honlapjukon is közzétett válaszukban azt írták, hosszú tanácskozás után döntöttek így, mondván Szemák kúriai elnökök közötti helyét illetően két szempontnak kellett eleget tenni, egyrészt a történeti hitelességnek, másrészt az elnöki tevékenység megítélésének. Végül a Kúria a történeti és jogi dokumentumok tanulmányozása után azt a megoldást választotta, hogy a többi elnöknél kisebb méretű arcképet a már fent idézett, Szemák nyilas uralom idején betöltött szerepét tisztázó megjegyzéssel helyezte vissza a keretbe, így a Kúria dísztermének folyosóján már minden volt elnök képe megtekinthető.

"Meggyőződésünk, hogy a múltat nem lehet eltörölni, hanem fel kell dolgozni, ezért nem lehet eltüntetni dr. Szemák Jenő képét a kúriai elnökök közül. Az eseményekkel, tényekkel – azokat az adott történelmi keretek között értelmezve – szembe kell nézni" – tették hozzá. 

Szemák portréjának visszahelyezéséről megemlékezett a brit The Guardian is, amely szerint Szemák portréja 2021 közepén jelent meg a Kúria folyosón, néhány hónappal azután, hogy Varga Zs. András lett a Kúria elnöke. A lapnak nyilatkozott névtelenül egy bíró is, aki azt mondta, szerinte Szemák képének kirakása egy erős szimbolikus üzenet a jelenlegi magyarországi politikai klímát tekintve.  

 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.