"A Békés megyei voksok majd megmutatják, mi lesz országosan a végeredmény" - vallják Körös-völgyi szocialista és fideszes képviselők. Úgy vélik, ha Békés megye hét egyéni országgyűlési kerületéből négyben az MSZP szerez mandátumot, akkor Gyurcsány-, ha a Fidesz, akkor Orbán-kormány alakul 2006 májusában.
Békésben a 2. számú, gyulai választókerületben a nagy politikai utat bejárt Tóth Imre sarkadi polgármester és parlamenti képviselő a Fidesz, a politikába kívülről érkezett orvos, a 2002 óta gyulai polgármester Perjési Klára az MSZP színeiben csap össze. A középkori téglavár környéke régóta csatazajtól hangos.
A szocialistáknak 1990-ben itt sem volt esélyük, 1994-ben viszont mandátumot szereztek; akkor Tokaji Ferenc, a Hőforrás Üdülőszövetkezet első embere masírozott be a törvényhozásba. 1998-ban és 2002-ben azonban alulmaradt az MSZP az előbb kisgazda, utóbb pedig már fideszes aspiránssal, Tóth Imrével szemben. Igaz, négy éve szoros versenyben, 276 szavazattal; a szocialista Tóth Sándor 17 443 voksot kapott, míg Tóth Imre 17 719-et. A fideszes jelölt a választókerület központjának jelöltjeivel szemben győzedelmeskedett - holott minden esetben a gyulai választópolgárok szavazatai döntöttek. A kissé jobbos hagyományok okán sok fürdővárosi voksoló nem a városbeli jelöltet támogatta szavazatával, hanem az utóbbi időben harcos antikommunistaként és hívő emberként feltűnő Tóth Imrét, aki
kacskaringós utat járt be
Tóth Imre már tizennyolc évesen (!) a sarkadi tanács tagja volt, rá három évre a helyi művelődési ház vezetője, közben a honvédségben sorkatonaként kiemelt KISZ-munkát végzett. Ma a sarkadiak közül csak az nem emlékszik rá, aki nem akar, vagy aki nem élt akkor, hogy Tóth lelkes agitprop munkát végzett. Ez minden év május elsején abban csúcsosodott ki, hogy az ünnepi emelvény alatt elvonuló üzemek, a cukorgyár és a téeszek munkaversenyben elért kiváló eredményeit, valamint az MSZMP KB ünnepi jelszavait harsogta.
A közéleti munka új fejezete a rendszerváltással jött el Tóth Imrének is. Független jelöltként 1990-ben az akkor várossá vált Sarkad polgármestere lett, s e posztját minden esetben meggyőző fölénnyel őrizte meg. A kilencvenes évek közepétől egyértelműen a kisgazdák felé közeledett, amit jól jelzett Torgyán József meghívása a városba. 1998-ban Békés megye 2. számú választókerületéből jutott a parlamentbe, ahol 2001-ben az FKGP-frakcióban az utolsó pillanatig kivárta, merre billen a mérleg - majd szembefordult a korábban ajnározott pártelnökkel. Nem sokkal később a Fidesz képviselőcsoportjában landolt. 2002-ben immár Fidesz-jelöltként került újra a parlamentbe, de a legutóbbi helyhatósági választáson az MDF listájáról próbált bekerülni a Békés Megyei Önkormányzat képviselő-testületébe - sikertelenül. Tóth Imre - aki egy szegény város nem túl nagy lehetőségekkel bíró ön-kormányzatában a legnagyobb tiszteletdíjjal elismert polgármester Békés megyében - az Egyetemes Kultúra Magyarországi Lovagja díj büszke tulajdonosa is, az indoklás szerint a munkahelyteremtésben elért eredményei alapján. Ezzel szemben Sarkadon az utóbbi más-fél évtizedben szinte minden termelőüzem bezárt.
Perjési Klára kívülről érkezett a politikába, amikor 2002-ben nagy fölénnyel és szocialista támogatással elnyerte a polgármesteri posztot. Gyulának 1990 óta mindig kormánypárti polgármestere volt és van - hiába, megtanították az embereket, hogy ellenszélben nem lehet -, de a fejlődése sokak szerint elmaradt a kívánatostól. Bár kétséges, hogy minden körülményt figyelembe véve reálisak voltak-e az elvárások. (Jellemző, hogy a Békés Megyei Hírlap Gyulán élő főszerkesztője, kötetbe gyűjtve írásait, az Elkésett város címet adta a települést középpontba állító könyvének. Más kérdés, hogy a cím sugallatát egyetlen egzakt kutatás sem támasztja alá, sőt manapság a közvélemény is másként ítéli meg a helyzetet.)
Gyula adottságai kétségkívül jók: a gyulai kolbász, a várfürdő, Közép-Európa egyetlen épen maradt gótikus téglavára, várszínháza és a város fesztiváljai véd- és megkülönböztető jegyek. Trendi területfejlesztési szakemberek azt mondanák róluk: kitörési pontok. Ugyanakkor tény, hogy még mindig nehézkesen közelíthető meg ez az országhatár melletti 33 ezres város. A rendszerváltás után összeomlott a kül- és belföldi turisztikai gépezet; a délszláv államokból korábban nagy számban ideérkezők a háború miatt elmaradtak, míg a belföldi beutalós rendszer egyik pillanatról a másikra megszűnt. Ezt tíz év után tudta csak kiheverni a békési fürdőváros, új alapokra helyezve a gyógy-idegenforgalmat és a turizmust. Ma évente közel egymillió látogatója van a Várfürdőnek, a vendéglátóhelyek száma megnőtt, komfortjuk emelkedett, s az utóbbi időben panzióépítési lázban ég a település.
Az orvos végzettségű Perjési Klára 2002-ben a városi egészségbiztosítási pénztár főorvosaként az Egészséges Városért Alapítvány éléről került a városvezetői székbe.
A határozottan és pragmatikusan, de
nem egy esetben ad hoc jelleggel ténykedő Perjési - akinek olykori hivatali ötletrohamait a munkatársai képtelenek követni - az elmúlt években némiképp átformálta Gyulát. Igaz, ebben szerepet játszott a kedvezőnek mondható nagypolitikai háttér is. Az addig fanyalgó légkört a siker hangsúlyozása váltotta fel. Kimondva, kimondatlanul Gyula a térség irigyelt városa lett. A "bezzegváros" képére az idelátogató politikusok is ráerősítenek. Gyurcsány Ferenc, Kiss Péter, Kóka János és Baráth Etele a pályázatok fényében példamutatónak nevezte a várost és a fejlődését. A Népszabadság Gyulát a strukturális támogatások megszerzésének sikervárosaként jellemezte nemrégiben - hiszen ötből ötöt nyert meg.
Kétségtelen, hogy Gyula a címzett és európai uniós pályázatok sorát nyerte el, miközben még az előző időszaknak köszönhetően két lépcsőben több milliárd forintért megújult a Várfürdő, és teljesen renoválták a várat. Nemsokára minden gyulai háztartást rákapcsolnak a szennyvízhálózatra, s szintén milliárdos projektként újjáépül a belváros. Az eredmények mögött egy a végletekig feszített költségvetés áll, amelyet a lehető legszűkebb többséggel fogadtak el a helyi képviselők. Mégis a legtöbben úgy érzik, hogy ha valamelyest hátszéllel is, de a jó irányba, és viszonylag energikusan indult meg a város. Így hát aligha véletlen, hogy a 2002-ben szocialista támogatással a polgármesteri posztot elnyerő Perjési Klárát indítja az MSZP a régóta vágyott parlamenti mandátum megszerzéséért.
A valaha legerősebb gyulai párt, az MDF országgyűlési képviselőjelöltje a sikereket annak idején alig-alig felmutató belgyógyász főorvos Pocsay Gábor, aki 1990 és 1994 között volt a város polgármestere. Számára egyelőre nagy kihívás a 750 darab ajánlószelvény összegyűjtése is.
Bár megszerezte a megfelelő számú ajánlószelvényt, minden bizonynyal az esélytelenek nyugalmával indul kisgazda színekben Markó István is, aki az egykoron földosztó Nagyatádi Szabó István dédunokája. Az 1990-ben az MDF országos listájáról a törvényhozásba került Markó utóbb Torgyán bizalmasa lett, majd szembefordulva vele öt évvel ezelőtt Békés megyében egy új kisgazda pártot hívott életre; most a torgyáni romokon tovább élő FKGP képviselőjelöltje.
Szőke János hentesnek, a Magyar Kommunista Munkáspárt jelöltjének semmi esélye, ugyanúgy, ahogy a Centrum Párt szinte ismeretlen képviselőjelöltjének, Kisvárdai Szilviának sem. A szabaddemokrata színekben versenybe szálló, az urológusszakmát egy éve a Békés Megyei Közgyűlés alelnöki posztjára cserélő Bartóki László maximális célként azt tűzheti ki, hogy harmadikként bejut a második fordulóba.
Helyi szoci értelmiségieken és baloldali plakátragasztókon túl a gyulai köz-vélekedés szerint is Perjési Klárának talán nagyobb esélye van a mandátum megszerzésére, mint Tóth Imrének. A jelenlegi ellenzéki honatyának ráadásul rossz a személyes viszonya Domokos László frakcióvezető-helyettessel, a Fidesz meghatározó Békés megyei figurájával. Ezért nem számíthat előkelő, s ekként befutó helyre a megyei listán. Emellett szavazatmaximalizálás ide vagy oda, helyben több ősfideszes alig leplezve annak drukkol, hogy az egykor lelkes MSZMP-tagból, majd kisgazdából lett fiataldemokrata bukjon meg. Ha Tóth Imre választókerületi elnökként nem futna be április 23-án, akkor - reménykednek ellenlábasai - megnézhetné további Fidesz-karrierjét. Ezzel ő is tisztában van, ezért az országos listán próbál lobbizni befutó helyért.
1998-ban, a külső szemlélő számára nem túl dinamikus képviselői munka után nem tudta megtartani 1994-ben elnyert mandátumát a szocialista Tokaji Ferenc. 2002-ben a lelkes, de valódi karakterrel nem rendelkező Tóth Sándor, a húskombinát középvezetője már nagyon megszorongatta Tóth Imrét. "Most valódi arc-éllel bíró és sikeres polgármesteri ciklust maga mögött tudó jelöltünk van. Mi vagyunk az esélyesek" - mondja néhány magabiztos gyulai MSZP-s. Azt is sugallják, hogy párthovatartozáson felülemelkedve a gyulai központú körzetnek gyulai képviselő kell.
"Ameddig nem hallottam Perjésit a választási gyűléseken és vitákban, addig azt hittem, ő az esélyes" - árnyalja a képet egy helyi véleményformáló. Egyes szocialista körökben arra hívják fel a figyelmet, hogy időnként nagy mellénnyel és felkészületlenül megy Perjési Klára a választók közé. Ráadásul a gyulai sikerekkel nem lehet érvelni Geszten, Kétegyházán és Sarkadkeresztúron. "Csak nehogy pofára essünk - mondja egy helyi kampányirányító. - Még nem késő változtatni."
A kampány ezerrel
megy. Gyulát ellepték a plakátok, miközben a Fidesz narancsszínére rácáfolva zöldbe burkolózva dobják be minden postaládába a Jobb Egyenes Beszéd című periodikát, amelynek minden oldaláról legalább kétszer köszön vissza - fotóval és cikkel - Tóth Imre, holott az újságnak úgymond hivatalosan semmi köze a Fideszhez. De van más gond is: az MSZP gyulai szervezete a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának lapnyilvántartási irodájától megtudta, hogy a Jobb Egyenes Beszéd nem szerepel a nyilvántartásban. Az iroda közleménye szerint: "Időszaki lap előállítása és nyilvános közlése bejelentési kötelezettség alá esik. Nyilvántartásba vétel előtt az időszaki lap nem terjeszthető." A másik oldal véleménye szerint csupán a Heti Kelet - egyébként a szélsőjobb irányába húzó - lap mellékletéről, más beállítás szerint mutációjáról van szó, és nem önálló kiadványról. Úgy tartják, a lejáratási kampány része, hogy a szocialisták a lapbejegyzést firtatják. Más kérdés, hogy a Heti Kelet vásárlói még nem találkoztak a melléklettel/mutációval, amely az anyalaphoz képest hozzávetőlegesen százszoros példányszámban jelenik meg. A helyi választási bizottság mint nem választási törvénybe, hanem más jogszabályba ütköző ügygyel nem foglalkozott vele, a rendőrségi eljárás viszont megkezdődött.
Közben a gyulai önkormányzat egy állampolgári jelzés nyomán beszüntette a honlapja fórum rovatában szereplő Politika topikot. A becsületsértés és a jó hírnév sárba tiprása olyannyira sajátja volt a fórumnak, hogy az számított rendkívüli esetnek, ha józan hozzászólást olvasott az ember. Emellett konkrét pártprogramok hirdetése jelentette a másik fő csapásirányt. A nyilvánvalóan álnevet használó bejelentő arra hívta fel a helyi választási bizottság figyelmét, hogy az önkormányzatoknál nem folytatható kampány. Ha az önkormányzatot ez esetben egy szerver jeleníti meg, akkor sem. A topik megszüntetése azonban nem jelentette a vita és sok esetben a gyalázkodás végét - a fórum többi rovatában folyik tovább ugyanaz.
Közben Lendületben a KGB gyulai vörös vírus csoportja orientáló címmel a lehető legkevesebb konkrétumot tartalmazó írást jegyez Tóth Imre arról, hogy róla - állítólag - valakik negatív információkat gyűjtenek. Legutóbb pedig a Fidesz gyulai elnöksége jelezte, hogy több gyulai csak abban az esetben volt hajlandó az ajánlócéduláját Tóth Imrének átadni, ha azt nem adják le a választási bizottságnál. Félnek ugyanis attól, hogy a szocialista városvezetés által irányított hivatali dolgozók listát készítenek róluk, s emiatt a későbbiekben hátrányba kerülnek. A Fidesz elnöksége ígéretet tett, hogy megsemmisíti a cédulákat. Hogy pontosan mitől is félnek a választók, s hogy akkor mi értelme volt leadni és összegyűjteni a cédulákat, s hogy miért nem éltek a fiataldemokraták a jogállamban biztosított jogi lehetőségekkel? Erről nem szólnak a sajtónyilatkozatok.
Ez a helyzet néhány héttel a voksolás előtt.
Arról már nem beszél senki, hogy a 2007 és 2013 között érvényes II. Nemzeti Fejlesztési Tervbe sikerült belobbizni Gyulát, hogy főként brüsszeli forrásokból nemzetközi gyógy-idegenforgalmi központtá fejlesszék. Pedig ez lehet a nagyon nagy dobás.
