Az ügyvivők meglepve vették tudomásul Magyar távozását, és értetlenül álltak a Demszky-levél előtt. Szeptember 20-ig úgy tűnt, megbonthatatlan a Magyar-Demszky páros egysége: Magyar Bálint viszi a pártot, a sokáig vonakodó Demszky pedig elvállalja a 2002-es országos lista vezetését, még ha ezt a tervek szerint csak 2001 áprilisában jelentette volna is be.
A párt elfogadta Demszky feltételeit, vagy ahogy Kuncze Gábor egy üt-ülésen fogalmazott: "Ott állt, hogy kinyalja Demszky seggét, de ő még azt is meg akarja szabni, mikor tolja le a gatyáját." Hiszen nyár óta látszólag minden úgy ment, ahogy azt Demszky Gábor akarta.
Tudja, meri
Július közepén Magyar Bálint perőcsényi házába titkos üt-ülésre érkezett a tizenkét üt-tag (Kunczét kivéve). Demszky ott beszélt először feltételeiről, amelyek teljesítése esetén elvállalja a listavezetést. A jelenlévők nagy többséggel elfogadták: az országgyűlési választások első fordulója előtt nincs megállapodás egyik párttal sem, Demszkynek döntő beleszólása lesz az országos lista összeállításába. Egyetértettek abban is, hogy szükség van a frakció fegyelmezésére: a frakció, az üt vagy az országos tanács (ot) álláspontjával ellenkező véleményt csak ezekkel egyeztetve képviselhessen valaki. Magyar volt Demszky legfőbb támogatója Perőcsényben, sőt azt is felvetette, ha Demszky jónak látja, szívesen lemond az elnökségről, hogy ne legyen "kétfejű" a párt. A jelenlévők sürgették Demszkyt, mondván, kevés az idő, 2001 áprilisánál előbb kellene elvállalnia a listavezetést. Demszky azonban ragaszkodott ahhoz, hogy a párt többi fóruma - az ot és a frakció - is szavazza meg feltételeit, és világossá tette: egyelőre gondolkodik.
A huzavona már egy éve folyt. Demszky azzal érvelt, hogy beáll a sorba, ha a párt megerősödik. Magyar és mások meg azt mondták: ha nem áll be, a párt nem erősödik meg. A parlamenti küszöb környékéről a ´98-as választások óta elmozdulni képtelen SZDSZ-ben sokan úgy várták Demszkyt, mint egyes szocialisták Németh Miklóst; a főpolgármesterként háromszor újraválasztott és az ellenzéki politikusok közül az Orbán-kormány tökeit legtöbbször megcsavargató Demszky azonban már bizonyított. Ezért, vélte ő, feltételei is lehetnek; ezeket a szeptember eleji móri frakcióhétvégén keményen meg is fogalmazta.
Rövid, de annál emlékezetesebb órát töltött Demszky Móron a frakcióval: a tagok szerint ilyen hangon még sose beszélt velük senki. Demszky azzal kezdte, hogy a titkos ügyvivőin megbeszélteket valaki kiszivárogtatta, majd hosszan sorolta a frakcióval szembeni fenntartásait: nem végzik jól a munkájukat, nincs arca a pártnak, össze-vissza beszélnek, nem hatékonyak, úgy rossz az egész frakció, ahogy van. "Gábor, hogy beszélsz te velünk?" - vetette ellen Dornbach Alajos. Demszky Gábor azt felelte: lesz még keményebb is. Kifejtette, hogy a pártnak határozott és radikális vezetésre van szüksége: ha ő lesz a listavezető, vétójogot kér az országos lista első harmadára, továbbá szeretne két-három embert már ebben a ciklusban behozni a parlamentbe. "Ezt hogy gondolod?" - kérdezte Mádai Péter. Úgy, vágott vissza Demszky, hogy aki a következő ciklusban nem akar indulni, vonuljon vissza most önként (a frakcióban vélhetően ilyenek Mádai, Dornbach, Tardos Márton). A frakció végül nagy többséggel megszavazta Demszky kívánságlistáját, a legtöbb ellenvetés a vétójoggal kapcsolatban volt. Pető Iván a szavazás után megkérdezte, minek előre lejátszani ezt a meccset, ha Demszky csak 2001-ben akar előbújni. Demszky megismételte: ettől függ az ő részvétele. Kocsijába ült, és síri csöndben hagyta ott a társaságot, akik reggelig tartó italozásba fojtották dühüket.
"Az egésznek az előkészületlensége és brutalitása döbbentett meg" - emlékszik vissza egy idősebb frakciótag. "Fölöslegesen bántott meg embereket. A frakció jól dolgozik: a legtöbb módosítót mi adjuk be, jól állunk felszólalások terén is" - védi a mundért frakciótársa. Legtöbbjüket feldúlta a szokatlanul erős lebaszás, pláne, hogy szerintük Demszky a frakció munkáját illetően igazságtalan volt. (A tavaszi ülésszakban a parlamenti pártok közül az SZDSZ átlagosan szerepelt: ők interpelláltak a legtöbbet, és napirend utáni felszólalási arányukban is kiemelkednek, bár ez utóbbi kizárólag Bauer Tamás és Mécs Imre érdeme. Törvény- és módosító javaslatuk viszont kevés volt.)
Többen egyetértettek azzal, hogy a frakció egy része nem dolgozik. "Volt olyan, akiről már a bekerülésnél tudtuk, hogy jobb lett volna otthon maradnia" - mondta egy aktívabb képviselő. Csak Demszky nyersesége zavarta a frakciótagokat, egyikük szerint "csinálhatta volna úgy is, hogy elbeszélget az illető politikai jövőjéről". "Az emberek nem tárgyak. Egy közösség nem ejthet csak úgy embereket" - vélte az üt egy meghatározó politikusa.
Frakciótársa szerint viszont "nyolc ember dolgozik, a többi meg maszekol, építgeti a visszavonulási lehetőséget. Meg klubozik, Elvándorolt Képviselők Jézus Szíve Társaságát csinál."
Demszky a fellépésével nemcsak azt tette világossá, hogy ragaszkodik néhány új ember jelenlétéhez a frakcióban (egyikük Böhm András, a fővárosi SZDSZ frakcióvezetője lenne), de azt is: ha a párt őt és ő a pártot választja, itt új vezetői stílus kezdődik.
Tehetséges individuumok
Frakciótársai szerint Magyar Bálint nem volt képes autokrata módon vezetni a pártot, de más, korábbi elnökök sem. "A pártelnök legfeljebb első volt az egyenlők közt" - mondja egy korábban vezető pozíciót betöltő eszdéeszes. A rendszerváltás idején a pártnak két évre volt szüksége, hogy elnököt válasszon.
"Idegen volt tőlünk az elnökösdi, ezért megkértük Kis Jánost, hogy a protokolláris teendőket vállalja el. Az alapszabályban se volt elnök" - emlékszik vissza a párt egy alapítója. (A jelenlegi alapszabály se mond sok konkrétumot az elnökről; összehasonlításképpen: a Fidesz alapszabálya konkrét hatáskörökkel ruházza fel a párt vezetőjét.)
A legtöbb kritika a Demszky által kért vétójogot érte: többen hivatkoznak arra, hogy ez távol áll az SZDSZ "demokratikus hagyományaitól". "Az SZDSZ egy vitatkozós párt, itt individuumok vannak, akik szeretik meggyőzni egymást. Demszky tíz éve ahhoz van szokva, hogy ő dirigál" - kifogásolta a párt egy meghatározó tagja.
Csakhogy Demszky nem akar meggyőzni senkit. Többen egyetértenek azzal, hogy a párt működése átláthatatlan, hiába hoz döntést egy fórum, másnap egy másik fórum máshogyan dönt (ez történt az államfőválasztásnál: hiába határozta el a frakció, hogy támogatja Mádlt, a testület egy része nemmel voksolt).
Abban is igaza van Demszkynek, mondják néhányan, hogy hiányzik az egységes kommunikáció. "Rajtunk röhög a parlament, amikor Mécs elmondja, hogy ő hatvan éve kitűzi a lobogót a házára, Bauer meg kontrázik, hogy nem kell lobogó" - ért egyet egy üt-tag Demszkyvel abban, hogy ne lehessen "kibeszélni" a pártból. A párt működését ismerő nem párttagok szerint ez a fajta "bázisdemokrácia" az SZDSZ végzete. Végeérhetetlen cigarettafüstös beszélgetések, amelyeken végül semmilyen döntés sem születik, parázs viták arról, hogy 19,8 vagy 19,9 százalék legyen-e az adócsökkentés mértéke, majd a parlamenti vitában a felszólaló eszdéeszesek egyike sem ejti ki a száján, hogy a SZDSZ húszszázalékos csökkentést akar. A pártban is többen elismerik, hogy a dolgok "nincsenek végigvíve" (a sorkötelezettség elleni aláírásgyűjtés után a frakció nem szólalt meg a haderőreform, a pápai reptér vagy a Honvédelmi Minisztérium B-listái ügyében), vagy átgondolatlanok. "Sózunk itt kurva sok pénzért, kiültetnek, és megerősíted a párttársakban, hogy baromi jó vagy" - utalt az átütőnek nem mondható road-show-kra egy ügyvivő.
"Fideszes stílus, hogy a pártban mindenkinek kuss van, három mondatot kell zombiként ismételgetni és mások által írt szöveget olvasni. Ez egy számomra ellenszenves, de működő technika" - mondta lapunknak Hack Péter. Többen állítják: ez nem az a párt, ahol fegyelmezni lehet a tagokat és megakadályozni a "baueriádákat", vagyis Bauer Tamásnak és másoknak a párttal gyakran ellenkező véleménynyilvánítását.
A demokrata klubélettel vagy a parlamentben némán ülő képviselőkkel szemben eddig egyetlen vezető sem tudott sikeresen fellépni, mert nem volt eszköz a kezében. Demszky viszont a vétóval szankcionálni tud: aki nem működik együtt, nem kerül rá a 2002-es listára. "Te bemész a parlamentbe, ugrasz egy hátraszaltót, különben nem leszel képviselő" - fejezte ki ellenállását egy frakciótag.
Demszky Gábor lapunknak azt mondta: erről szó nincs. "Tisztázott személyi felelősségköröket szeretnék. Sok tehetséges ember van az SZDSZ-ben, de nem voltak megfelelően vezetve. Azt várom, hogy dolgozzanak, ne legyen kibeszélés, és fegyelmezettebben kommunikáljon a párt. És nem papagájokra van szükségem, hanem arra, hogy az SZDSZ programjában szereplő néhány kulcskérdést hangsúlyozzák a nyilvánosság előtt. Ha úgy döntenek, hogy listavezetőként szükség van rám, akkor alkalmazkodni fognak."
Újrapozicionálás
Demszkyre szükség van, és ők alkalmazkodtak - ért egyet az SZDSZ. Éppen Demszky volt az, aki folyamatosan lebegtette visszatérését. Ezt változtatta meg Magyar bejelentése (nem jelölteti magát újra), amivel kényszerhelyzetbe hozta Demszkyt, és lényegében átadta a pártvezetést a főpolgármesternek. Amit Demszky - a frakciótagok szerint - végképp nem akart.
Pedig radikális hangú levele megírásakor, amelyben az SZDSZ vezetését alkalmatlannak nevezi a párt irányítására, számíthatott Magyar lemondására. Azzal vádolta meg Magyart, hogy az helyi szintű "választási felajánlkozást kezdeményezett", vagyis összefeküdt a szocikkal, felrúgva a Demszkyvel kötött megállapodást. Magyar ezt tagadta: válaszlevelében azt írta, Demszky minden döntés-előkészítésben részt vett, tehát tudja, hogy amivel vádolja, nem igaz. A frakciótagok többsége nem hiszi, hogy Magyar Bálint bárkivel is megállapodott volna. "Másfél éve nem beszél Kovács Lászlóval" - állítja frakciótársa. A Demszkyvel szimpatizáló nem frakciótagok azonban azt mondják: nem legfelsőbb szintű egyeztetésre gondolnak, hanem arra, hogy Magyar néhány vidéki városban rábólintott az MSZP-SZDSZ közös jelöltjére.
"Magyar sem akar megállapodni a szocikkal. Más kérdés, hogy Sértő-Radics István nyerhetett volna a fehérgyarmati időközi választáson, ha a szocialista jelölt visszalép" - mondja az előbb idézett frakciótag. Demszky Gábor azonban úgy véli, az SZDSZ-nek nincs szüksége kegyelemkenyérre, közös listára. A tavaly novemberben Demszkyék által írt és a párt által elfogadott stratégia szerint az SZDSZ igyekszik megakadályozni a kétpólusú rendszer kialakulását, önálló polgári-liberális alternatívát kínál a választóknak, marginalizálni akarja a jobb- és baloldali szélsőségeket, koalícióra pedig választási programja alapján lép. Demszky egyik kifogása pártjával szemben az volt, hogy hiába fogadták el a stratégiát, semmi nem valósult meg belőle. "Fodor Gábor és Bauer például úgy véli, a Fidesz leváltása érdekében az MSZP-vel kell összefogni. Amivel önként törődünk bele a két párt összemosásába" - mondta Demszky Gábor.
A frakcióban néhányan úgy vélik: a 2002-es választások tétje az lesz, ki lép fel a leghatározottabban a kormány ellen; egy középen álló SZDSZ-re nem dobja ki senki a szavazatát. "Becsapjuk a választókat, ha aztán bemegyünk a szocikkal a koalícióba" - vetette ellen egy üt-tag. Demszky viszont minden lehetséges fórumon azt hangoztatja: a Munkáspárttal kokettáló MSZP és a MIÉP-re kacsingató Fidesz egyaránt avítt párt. "Ki vezeti akkor koalícióban a fővárost a szocikkal? Ki fogadta el Katona Béla visszalépését?" - érvelnek többen is a pártban.
Demszky egyenrangú partnerként kormányoz a szocialistákkal, egymással egyeztetett program alapján, válaszolnak erre Demszkyék. "Demszkyék": ez elsősorban a főpolgármester fővárosi csapatát jelenti: Böhm András SZDSZ-frakcióvezetőt, Atkári János főpolgármester-helyettest, Bruck Gábor kommunikációs szakértőt, Demszky többszörös kampányfőnökét, Madarász Aladár fővárosi SZDSZ-képviselőt. Számíthat Demszky az Új Generáció egy részére is, de támogatásukról biztosították a párt megyei vezetői és a vidéki SZDSZ túlnyomó része is. Decemberben vélhetően három pártalelnököt is választanak, a frakcióvezetői posztra Szent-Iványi István és Wekler Ferenc a legesélyesebb.
Hatalomátvétel
Magyar Bálint tavaly novemberi újraválasztásakor az SZDSZ "jövendő elnökeként" üdvözölte Demszkyt. ´98-as elnökké választásakor Magyar maga mondta: tudja, hogy "jobb híján" választották meg. Magyar Bálint mindig is jobban érezte magát a királycsináló szerepében: ő hozta a pártba Tölgyessy Pétert, ő támogatta Pető Ivánt vagy Kunczét, és ő volt Demszky legfőbb lobbistája is a frakcióban. Többek szerint Magyar tisztában volt azzal, hogy nem tudja feljebb hozni a pártot; részben ezért is kért tavasszal bizalmi szavazást önmaga ellen. Demszkyt és Magyart személyes szálak is kötik egymáshoz. "A legjobb barátját szúrta hátba Demszky" - vélik többen a frakcióban. "Két éve Bálint fente a kést, csak nem ért hátra a keze" - fogalmaz plasztikusabban egy ügyvivő.
"Móron Demszky még nem döntötte el, be akar-e szállni. A levél fordulatot jelentett: elhatározta, hogy élére állítja a dolgot" - mondta a párt egy meghatározó politikusa. Csak azt nem értik, miért kellett ehhez "legázolni" Magyart. Többen állítják: Magyar boldogan adta volna át az elnökséget Demszkynek, ha az kéri.
"Médiacirkusz kellett Demszkyéknek" - kezd derengeni valakinek. Demszky azt mondja: követ dobott az állóvízbe. Vagyis látványos visszavonulásával kétfelé üzent: a pártnak azt, hogy vége a játéknak, itt nem lesz második ember meg kollektív vezetés, a közvéleménynek meg azt, hogy vége a taknyolásnak, ez a párt most megújul. Vagy ő nem száll be.
A dolgok ugyanis a látszat elle- nére sem haladtak Demszky szája íze szerint.
A Demszky-csomagnak volt még egy fontos pontja: a választási kabinet, amely a választásokkal kapcsolatos überszervként funkcionált volna. Ennek Demszky elképzelései szerint tagja lett volna a pártelnök, a frakcióvezető, Demszky, Böhm András és Bruck Gábor. Öt fő, három szavazat Demszky Gábornak. "Informálisan le akarta nyúlni a pártot, a balhé a Magyaré, a tényleges hatalom az övé" - mondta egy befolyásos frakciótag.
A választási kabinet szeptember 18-án ült össze először és utoljára. Kuncze nem jött el, mert az adószavazással kapcsolatos módosítókat tárgyalta, Magyar nem hívta meg Böhm Andrást, beszavazta viszont az ot az ot-elnök Béki Gabriellát és a párt szervezéséért felelős Horn Gábort. Hat fő, négy szavazat Magyar Bálintnak.
Az ülés hétköznapi dolgokról szólt, nem arról, amiről Demszky szerette volna, például arról, hogy mely három képviselő mondjon le október elsejével mandátumáról. Az ülés után fogalmazódott meg Demszkyben a levél megírása. "Bálint mini-üt-ként fogta fel a kabinetet, vagyis nem vette komolyan Demszkyt. Aki aztán a levéllel tette világossá: nem lesz plakátfigura" - mondta a Demszky-stáb egy fiatalabb tagja.
A Magyar és Demszky közti bizalom a demszkysták szerint elsősorban attól ingott meg, hogy Magyar nem értette meg: Demszky valóban vállalja a kockázatot. Nemcsak a frakcióban és a vidéki jelöltkiválasztásnál ment minden úgy tovább, ahogy Magyar akarta, de a pártelnök "nem tett rendet" a Gizella utcában sem, ahol többek szerint teljes a fejetlenség, és személyi cserékre lenne szükség.
Magyar Bálint többek szerint az a típus, aki "megrázza magát", és megy tovább. Magyar múlt heti nyilatkozatai is ezt tükrözik: a Nap-keltében kicsit kiszáradt torokkal ugyan, de határozottan a stratégia szellemében beszélt az SZDSZ-ről. Vagyis - látszólag - teljes mellszélességgel beállt Demszky mögé. Néhány frakciótag szerint Demszky nem számított arra, hogy Magyar azonnal lemond, a Demszky-stáb egy tagja szerint viszont ez "be volt kalkulálva".
PR-boyok kontra
szürkeállomány
A frakció egyelőre hallgat. Így Kuncze Gábor is, akiről Demszky levelében azt írta: "látványosan elfoglalt, hogy velem ne kelljen együttműködnie". A szeptember 25-i összevont üt- és frakcióülésen Kuncze bejelentette: ha Demszkyt megválasztják, ő lemond a frakcióvezetésről. Kuncze és Demszky ellentétei leginkább személyi eredetűek. Két teljesen más ember - állítják mindkettejük jó ismerői, akik szerint Kuncze felszínes, tartalom nélküli embernek gondolja Demszkyt, Demszky pedig rossz és nem hatékony vezetőnek Kunczét. Kuncze belügyminisztersége idején néhányszor szembekerültek egymással, így például amikor Demszky a helyben maradó szja csökkentése miatt fideszes polgármesterekkel fogott össze Kuncze ellen. Frakciótársak szerint a vidéki SZDSZ-ben nagy népszerűségnek örvendő Kuncze vélhetően nem indul ügyvivőnek sem.
A Demszky-Kuncze-konfliktus jól mutatja a két tábor egymással kapcsolatos fenntartásait. A frakció néhány tagja szerint az SZDSZ-ből nem lehet PR-pártot csinálni, Demszkyék nem kezelhetik úgy a pártot, mint a fővárost, ahol konkrét feladatok és felelősségek vannak. "A Szadihoz nem jár pénz, paripa, fegyver, avatások és médiafigyelem" - vélte egy, a párt ügyeit jól ismerő pártonkívüli. Többen kétségbe vonják, hogy Demszky és csapata képes lesz politikát csinálni és pártot szervezni, vagy hogy Demszkyék kommunikációs stílusát lenyeli-e a frakció.
"Kuncze, amint egy darussisakkal a fején integet? Na ne vicceljünk" - vélte az előbb idézett pártonkívüli. "Csakhogy Orbán fel fog menni a darura" - vetette ellen egy vidéki eszdéeszes. Demszky támogatói úgy vélik, a politikusok túlságosan el vannak ájulva maguktól, hogy "milyen magasztos dolgokról döntenek a parlamentben"; ők viszont csak azt látják, hogy "megy a szájtépés", senki se felel semmiért, a párt meg a béka segge alatt. Ráadásul pusztán píárról szerintük szó sincs: Demszkyék nagyban fognak támaszkodni a most elkészült Korszakváltás programjára.
A párt többsége mindenesetre támogatja Demszkyt, egyedül Fodor Gábor jelezte: indul az elnökségért, ha a párt vezető politikusai támogatják. "Nincs szükség emberáldozatra" - vélte egy frakciótársa, aki szerint Demszkynek még jól is jönne az alternatíva, mert legitimálná őt. Információink szerint a tagság körében népszerű Fodort a párt meghatározó politikusai nem támogatják.
"Decemberig kihordja a párt ezt a mostani bizonytalanságot, legfeljebb kicsit parkolópályára kerül a frakció. Mindenki el tudja dönteni, részt akar-e venni Demszky SZDSZ-ében" - vélte egy meghatározó pártpolitikus. "Itt mindenki éhes a sikerre. Ha siker lesz, mindenki Demszky mögött fog állni" - mondta egy ügyvivő.
Varró Szilvia
