Vidéki abszurd: az iskolaigazgató börtönbe küldte volna az anyukát, mégis kinevezték újra

  • narancs.hu
  • 2024. július 20.

Belpol

Elmérgesedett a viszony a szülők és az iskola fura úrnője között.

A tankerület és a Belügyminisztérium továbbra is Hüse Gabriellát tartja a legalkalmasabbnak a nagycenki Széchenyi István Általános Iskola igazgatói posztjára, pedig az igazgatónő esőben várakoztatta a diákokat a koronavírus-járvány idején és szülőket perelt be, petíció is indult ellene.

Az Eduline beszámolója szerint több mint 300 szülő tiltakozott a személye ellen, mivel úgy vélik, 10-15 évvel ezelőttig innen „bárhová eljuthattak” a nagycenki gyerekek, mostanra azonban leginkább már a rossz híréről ismert az intézmény. Sokan inkább a szomszédos településekre járnak, nem a Széchenyi-család egykori falujának az iskolájába. Idén legalább 17 kisgyereket fognak kiíratni a szülők az iskolából.

A szülők az igazgatónő „diktatórikus” és „nárcisztikus” természetére panaszkodnak, aki „el akarja taposni azokat a szülőket, akik nem akarnak szürke kisegérként láthatatlanok maradni és felemelik a hangjukat a gyerekek és az iskola érdekében.”

Az iskolában megtörtént, hogy egy kislányt például tanítási idő alatt, az egyik órák közti szünetben véraláfutásosra rugdostak a társai, a szülők panaszára azonban az igazgatónő azzal felelt, hogy miért nem védte meg magát a gyerek.

A legsúlyosabb eset az volt, amikor az intézményvezető 2020 őszén rágalmazás és rémhírterjesztés vádjával számos nagycenki szülőt beperelt, és letöltendő börtönbüntetést kért egy háromgyerekes anyukára. A Covid idején az udvaron lázmérőzték a gyerekeket, miközben esett az eső; az igazgatónő azokat perelte, akik beszéltek az esetről.

Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárhoz is eljutott az intézményvezető híre, de a „a tanulók érdekében” mégis kinevezi újra Hüse Gabriellát. Az Emberi Erőforrások Miniszteriuma 2020-ban egyébként kitüntetéssel ismerte el a Nagycenki Széchenyi István Általános Iskola szakmai teljesítményét, az elismerést az igazgatónő vette át.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.