Vidékre költöztethetik a Közlekedési Múzeumot is

  • narancs.hu
  • 2022. november 21.

Belpol

Az építési minisztérium egyik államtitkára többször arra utalt, hogy a közlekedési gyűjteménynek jobb helye lehetne vidéken, például Nyíregyházán vagy Debrecenben.

A Természettudományi Múzeum után egy újabb fővárosi intézményt költöztethet vidékre a kormány – írja a Népszava. A Közlekedési Múzeum városligeti épületét 2015-ben zárták be, akkor az volt a terv, hogy az évtized végére egy teljesen új, korszerű intézmény nyílik majd a helyén. Bár az épületet eldózerolták, az Orbán-kormány 2017-ben úgy döntött, inkább a MÁV Kőbányai úti egykori ipartelepén húzzák fel az új közlekedés múzeumot. Ám most úgy tűnik, elképzelhető, hogy még messzebbre költöztetik.

A lap értesülései szerint az építési minisztérium egyik államtitkára

az elmúlt hetekben több helyen is arról tett említést, miszerint a közlekedési gyűjteménynek jobb helye lehetne vidéken, például Nyíregyházán vagy Debrecenben.

Mint ismert, a Természettudományi Múzeumot a kormány Debrecenbe költözteti. Ehhez Debrecen önkormányzata a kormánnyal tavaly év végén kötött megállapodás értelmében 2,4 milliárd forintot költhet az intézmény létesítésének előkészítésére, eszerint a dolgozók, az akadémia és a szakma tiltakozása egyaránt hiábavalónak bizonyult.

A Közlekedési Múzeum vidéki helyszínválasztásával azonban kidobnák az új múzeum létesítésének előkészítésére kapott 10 milliárd forintot és a tervezésre költött csaknem 8 milliárdot is. 

Pedig a nemzetközi építészeti tervpályázatot elnyerő New York-i székhelyű Diller Scofidio+Renfro és Noll Tamás építészirodája által a Kőbányai úti helyszínre készített tervek idén nyáron megkapták az építési engedélyt, már csak a tervezés utolsó fázisa, a részletes kiviteli tervek elkészítése maradt hátra. Ezzel 2023 elejére végeznek elvileg, de a kivitelezői tendereket aligha írják ki akkor. Korábban azt nyilatkozták, hogy a kivitelezés várható időigénye az építkezés megkezdésétől számított mintegy 28-30 hónap. Így a 7 éve bezárt múzeum akkor se nyithatna meg 2026 előtt, ha maradna a kőbányai helyszín és az a terv.

A lap vidéki helyszínről szóló kérdésére azt válaszolta a minisztérium, hogy

"A beruházás döntő részben központi költségvetési forrásokból valósulhat meg. A működés kereteiről, így helyszínéről pedig a kormány dönt." A költözésről szóló pletykákat nem erősítették meg, de nem is cáfolták.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.