Indulatok Zala megyében: vinnék a pölöskei tavat, de a horgászok nem engedik

Pölöske és Zalaszentmihály között fekszik a Pölöskei Öreg-tó; családok, barátok járnak össze, hogy horgásszanak, sütögessenek, amíg a gyerekek játszanak a parton, és pecázni tanulnak az idősebbektől. Ám a kirándulóhely körül mérgezővé vált a levegő.

Felkorbácsolódtak az indulatok a Zala megyében található Pölöskei Öreg-tó körül. A horgászhelyet annak idején kispénzű helyi lakosok tették rendbe és használták, s ők szereztek benne tulajdonrészt is – ám egy befolyásos személyekből álló tulajdonosi csoport most kicsavarná a kezükből az irányítást. Cikkünket teljes terjedelmében a friss Magyar Narancsban olvashatják!

„A tó korábban az önkormányzat tulajdona volt, de az nem tudta hasznosítani; a mocsaras, növényzettel sűrűn benőtt területet megközelíteni is nehezen lehetett. Tucatnyi horgász a 90-es évek végén úgy döntött, megvásárolja; 3 millió forint törzstőkével közhasznú társaságot (kht.) alapítottak, és tárgyalni kezdtek a település vezetésével. A vételárat az önkormányzat 40 millió forintban szabta meg, amit három év alatt kellett megfizetni. Ehhez további tagokra volt szükség, így toborzásba fogtak – rokonokat, barátokat, ismerősöket kerestek meg, majd két lépcsőben feltolták a társaságot közel 200 fősre, akik anyagi hozzájárulásért cserébe bármikor horgászhattak. Két évvel később sikerült megvásárolni a tavat, amelyet a tagok társadalmi munkában elkezdtek rendbe tenni. (...)

 

Wikipédia/Karakai András

A kht. mint társasági forma a kétezres évek második felében megszűnt, a többség pedig nem értett a céges ügyekhez, nem tudták, hogyan érdemes tovább működni. Ám akadtak páran, akik jártasak voltak a jog világában, a tagok egy része pedig azt szorgalmazta, hogy ez a kör vegye át az irányítást. (...) A következő év elejével meg is alakult a – mostani nevén – Pölöskei Tó Nonprofit Kft. Vezetői közül többen ügyvédként dolgoznak – akad köztük olyan is, aki forrásaink szerint komoly kapcsolati tőkével rendelkezik, s befolyással bír a helyi intézmények működésére. (...)

2017-ben elszabadultak az indulatok. Az éves horgászjegy addig egységesen 40 ezer forintba került, ám a májusi taggyűlésen differenciált jegyáremelésről szavaztak: ettől fogva az egy üzletrésszel rendelkező tagoknak évente 90 ezer forintot kell fizetniük, a kettő vagy több üzletrésszel rendelkezőknek csak 60 ezret. A tagok egy része nem értette, hogy ez miképpen mehetett át a taggyűlésen: miért szavazták (volna) meg a többségben lévő, kevesebb fizetésből élő, kisebb üzletrésszel rendelkezők, hogy többet fizessenek? (...)

A tagok egy része kíváncsi volt a döntések hátterére, de állításuk szerint korlátozták betekintésüket a hivatalos iratokba. Ezek után rendkívüli taggyűlést hívtak össze, amelyen megfelelő számú szavazat összegereblyézésével leváltották az addigi bejegyzett ügyvezetőket, és saját maguk közül neveztek ki újakat. A vezetőváltás estéjén a tagok lecserélték a hivatalos dokumentumokat tartalmazó épület zárját, hogy az előző garnitúra ne tudja megsemmisíteni a papírokat.”

Ha kíváncsi a történet további részleteire, és arra, hogy mi történt azután, hogy a horgászok „átvették a hatalmat” a cégben, akkor vegye meg a friss Narancsot vagy fizessen elő rá!