A rendőrség nem tartja a közrendre veszélyesnek az SZFE elfoglalását

Belpol

Ezért nem intézkedett eddig, máskülönben kötelessége lett volna részrehajlás nélkül fellépni a diákokkal szemben – olvasható ki az ORFK lapunknak küldött válaszából.

Milyen jogosítványai, eszközei vannak a rendőrségnek arra, hogy "visszafoglalja" a hallgatóktól a Színház- és Filmművészeti Egyetemet (SZFE)? Lapunk egy korábbi cikkében már foglalkozott azzal, lehet-e jogszerű az erőszakos beavatkozás az SZFE-n, ezúttal pedig a rendőrséget kérdeztük erről. (Egyébként Szarka Gábor ezredes, a Vidnyánszky-féle kuratórium által kinevezett kancellár még október elején úgy nyilatkozott, "az erőszak, az erőszakkal való fenyegetés továbbra sem lesz eszköz".)

A rendőrség válaszában elsőként az intézkedéseik alapját jelentő rendőrségi törvény részletére hivatkozott. Ebből pedig az következtetés vonható le, a diákokkal szemben azért nem léptek fel, mert annak törvényi feltételét, a közbiztonság és közrend helyreállítását nem követelte meg a rendőröktől az egyetem elfoglalása. "Amennyiben a törvényi feltételei fennállnak, a rendőr az intézkedési kötelezettsége alapján a Rendőrségi törvény 13. paragrafusa alapján jár el és hajtja végre az adott körülmények között indokolt rendőri intézkedést" – közölte megkeresésünkre az Országos Rendőrfő-kapitányság (ORFK).

Az ORFK által hivatkozott paragrafus értelmében "a rendőr jogkörében eljárva köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha a közbiztonságot, a közrendet vagy az államhatár rendjét sértő vagy veszélyeztető tényt, körülményt vagy cselekményt észlel, illetve ilyet a tudomására hoznak." Mivel ezekben az esetben kötelességük fellépni, az egyetemfoglalás óta eltelt több mint másfél hónapban a rendőrség vagy úgy ítélte meg, vagy a tudomására nem jutott olyan információ, ami azt jelezte volna, hogy a diákok veszélyeztetik a közrendet vagy a közbiztonságot. Ellenkező esetben – folytatódik a paragrafus – "a törvény rendelkezésének megfelelően, részrehajlás nélkül" intézkedniük kellett volna.

A rendőrök egyébként nem sértenének törvényt, ha behatolnának az egyetemre, erre joguk van. A törvény nagyvonalúan határozza meg, hol intézkedhetek; gyakorlatilag bárhol, így korlátozás nélkül intézményekben is. "A rendőr a feladata ellátása során – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – beléphet a magánlakásnak nem minősülő egyéb helyre, és ott az intézmény rendjének lehetőség szerinti tiszteletben tartásával intézkedhet."

Ha ez akadályba ütközne, gond nélkül folytathatja az intézkedést – írja a rendőrségi törvény. "Ha a rendőrt az intézkedés megtételében tárgy akadályozza, azt eltávolíthatja, vagy az akadályt más módon elháríthatja."

A "törvény nevében" felszólítást követően a rendőrnek arra kell törekedni, hogy az intézkedés során megelőzze megtámadását, lefegyverzését, továbbá "akadályozza meg, hogy a figyelmét a szolgálati tevékenységtől elvonják vagy lekötöttségét jogellenes cselekmény elkövetésére használják fel."

Kérdésünkre az ORFK tudatta: oktatási-nevelési intézményekkel kapcsolatban a rendőrségnek nincs törvényi kötelessége az iskolaőrségekkel foglalkozó szabályozáson túlmenően. A rendőrségi törvény nem nevesít külön intézkedést sem "tanítást megbénító" személyekkel, sem az intézmény elfoglalását jelentő cselekménnyel kapcsolatban.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.