A rendőrség nem tartja a közrendre veszélyesnek az SZFE elfoglalását

Belpol

Ezért nem intézkedett eddig, máskülönben kötelessége lett volna részrehajlás nélkül fellépni a diákokkal szemben – olvasható ki az ORFK lapunknak küldött válaszából.

Milyen jogosítványai, eszközei vannak a rendőrségnek arra, hogy "visszafoglalja" a hallgatóktól a Színház- és Filmművészeti Egyetemet (SZFE)? Lapunk egy korábbi cikkében már foglalkozott azzal, lehet-e jogszerű az erőszakos beavatkozás az SZFE-n, ezúttal pedig a rendőrséget kérdeztük erről. (Egyébként Szarka Gábor ezredes, a Vidnyánszky-féle kuratórium által kinevezett kancellár még október elején úgy nyilatkozott, "az erőszak, az erőszakkal való fenyegetés továbbra sem lesz eszköz".)

A rendőrség válaszában elsőként az intézkedéseik alapját jelentő rendőrségi törvény részletére hivatkozott. Ebből pedig az következtetés vonható le, a diákokkal szemben azért nem léptek fel, mert annak törvényi feltételét, a közbiztonság és közrend helyreállítását nem követelte meg a rendőröktől az egyetem elfoglalása. "Amennyiben a törvényi feltételei fennállnak, a rendőr az intézkedési kötelezettsége alapján a Rendőrségi törvény 13. paragrafusa alapján jár el és hajtja végre az adott körülmények között indokolt rendőri intézkedést" – közölte megkeresésünkre az Országos Rendőrfő-kapitányság (ORFK).

Az ORFK által hivatkozott paragrafus értelmében "a rendőr jogkörében eljárva köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha a közbiztonságot, a közrendet vagy az államhatár rendjét sértő vagy veszélyeztető tényt, körülményt vagy cselekményt észlel, illetve ilyet a tudomására hoznak." Mivel ezekben az esetben kötelességük fellépni, az egyetemfoglalás óta eltelt több mint másfél hónapban a rendőrség vagy úgy ítélte meg, vagy a tudomására nem jutott olyan információ, ami azt jelezte volna, hogy a diákok veszélyeztetik a közrendet vagy a közbiztonságot. Ellenkező esetben – folytatódik a paragrafus – "a törvény rendelkezésének megfelelően, részrehajlás nélkül" intézkedniük kellett volna.

A rendőrök egyébként nem sértenének törvényt, ha behatolnának az egyetemre, erre joguk van. A törvény nagyvonalúan határozza meg, hol intézkedhetek; gyakorlatilag bárhol, így korlátozás nélkül intézményekben is. "A rendőr a feladata ellátása során – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – beléphet a magánlakásnak nem minősülő egyéb helyre, és ott az intézmény rendjének lehetőség szerinti tiszteletben tartásával intézkedhet."

Ha ez akadályba ütközne, gond nélkül folytathatja az intézkedést – írja a rendőrségi törvény. "Ha a rendőrt az intézkedés megtételében tárgy akadályozza, azt eltávolíthatja, vagy az akadályt más módon elháríthatja."

A "törvény nevében" felszólítást követően a rendőrnek arra kell törekedni, hogy az intézkedés során megelőzze megtámadását, lefegyverzését, továbbá "akadályozza meg, hogy a figyelmét a szolgálati tevékenységtől elvonják vagy lekötöttségét jogellenes cselekmény elkövetésére használják fel."

Kérdésünkre az ORFK tudatta: oktatási-nevelési intézményekkel kapcsolatban a rendőrségnek nincs törvényi kötelessége az iskolaőrségekkel foglalkozó szabályozáson túlmenően. A rendőrségi törvény nem nevesít külön intézkedést sem "tanítást megbénító" személyekkel, sem az intézmény elfoglalását jelentő cselekménnyel kapcsolatban.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.