A rendőrség nem tartja a közrendre veszélyesnek az SZFE elfoglalását

Belpol

Ezért nem intézkedett eddig, máskülönben kötelessége lett volna részrehajlás nélkül fellépni a diákokkal szemben – olvasható ki az ORFK lapunknak küldött válaszából.

Milyen jogosítványai, eszközei vannak a rendőrségnek arra, hogy "visszafoglalja" a hallgatóktól a Színház- és Filmművészeti Egyetemet (SZFE)? Lapunk egy korábbi cikkében már foglalkozott azzal, lehet-e jogszerű az erőszakos beavatkozás az SZFE-n, ezúttal pedig a rendőrséget kérdeztük erről. (Egyébként Szarka Gábor ezredes, a Vidnyánszky-féle kuratórium által kinevezett kancellár még október elején úgy nyilatkozott, "az erőszak, az erőszakkal való fenyegetés továbbra sem lesz eszköz".)

A rendőrség válaszában elsőként az intézkedéseik alapját jelentő rendőrségi törvény részletére hivatkozott. Ebből pedig az következtetés vonható le, a diákokkal szemben azért nem léptek fel, mert annak törvényi feltételét, a közbiztonság és közrend helyreállítását nem követelte meg a rendőröktől az egyetem elfoglalása. "Amennyiben a törvényi feltételei fennállnak, a rendőr az intézkedési kötelezettsége alapján a Rendőrségi törvény 13. paragrafusa alapján jár el és hajtja végre az adott körülmények között indokolt rendőri intézkedést" – közölte megkeresésünkre az Országos Rendőrfő-kapitányság (ORFK).

Az ORFK által hivatkozott paragrafus értelmében "a rendőr jogkörében eljárva köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha a közbiztonságot, a közrendet vagy az államhatár rendjét sértő vagy veszélyeztető tényt, körülményt vagy cselekményt észlel, illetve ilyet a tudomására hoznak." Mivel ezekben az esetben kötelességük fellépni, az egyetemfoglalás óta eltelt több mint másfél hónapban a rendőrség vagy úgy ítélte meg, vagy a tudomására nem jutott olyan információ, ami azt jelezte volna, hogy a diákok veszélyeztetik a közrendet vagy a közbiztonságot. Ellenkező esetben – folytatódik a paragrafus – "a törvény rendelkezésének megfelelően, részrehajlás nélkül" intézkedniük kellett volna.

A rendőrök egyébként nem sértenének törvényt, ha behatolnának az egyetemre, erre joguk van. A törvény nagyvonalúan határozza meg, hol intézkedhetek; gyakorlatilag bárhol, így korlátozás nélkül intézményekben is. "A rendőr a feladata ellátása során – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – beléphet a magánlakásnak nem minősülő egyéb helyre, és ott az intézmény rendjének lehetőség szerinti tiszteletben tartásával intézkedhet."

Ha ez akadályba ütközne, gond nélkül folytathatja az intézkedést – írja a rendőrségi törvény. "Ha a rendőrt az intézkedés megtételében tárgy akadályozza, azt eltávolíthatja, vagy az akadályt más módon elháríthatja."

A "törvény nevében" felszólítást követően a rendőrnek arra kell törekedni, hogy az intézkedés során megelőzze megtámadását, lefegyverzését, továbbá "akadályozza meg, hogy a figyelmét a szolgálati tevékenységtől elvonják vagy lekötöttségét jogellenes cselekmény elkövetésére használják fel."

Kérdésünkre az ORFK tudatta: oktatási-nevelési intézményekkel kapcsolatban a rendőrségnek nincs törvényi kötelessége az iskolaőrségekkel foglalkozó szabályozáson túlmenően. A rendőrségi törvény nem nevesít külön intézkedést sem "tanítást megbénító" személyekkel, sem az intézmény elfoglalását jelentő cselekménnyel kapcsolatban.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.