Ősszel az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) pert indított az iskolafenntartó önkormányzat ellen, mivel - keresetük szerint - a helyi általános iskolában a roma diákokat elkülönítve, összevont osztályokban tanítják. (A riportban megszólaló gyerekek nevét kérésükre megváltoztattuk.) Kállai Ernő kisebbségi ombudsman tavaly áprilisi jelentése szerint a gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskolában a roma tanulók kétharmadát szándékosan elkülönítve, cigány osztályokban tanítják. A földszinti B osztályokban tanuló cigány gyerekeknek alacsonyabb színvonalú oktatást biztosítanak, mint a nem roma összetételű, emeleti A osztályokban tanuló gyerekeknek. Az alapítvány kérte annak megállapítását is, hogy az általános iskolában a sajátos nevelési igényű tanulókat hátrányos megkülönböztetés éri azzal, hogy - jogsértő módon - összevont osztályokban tanulnak, vagyis az 5-8. évfolyam egyetlen osztályban. (A 10 fős sajátos nevelési igényű osztályban hat gyereknek van papírja arról, hogy integrálható lenne.) A roma gyerekek elkülönítve étkeznek, kizárják őket az úszásoktatásból és a tanulószobából, ha a szülők nem dolgoznak. A település önkormányzata a tanulószobára vonatkozó határozatot a per elindítása után visszavonta, a tanulószoba manapság mindenki által elérhető szolgáltatás - elvileg. A gyakorlatban viszont a CFCF arról győződött meg, hogy a hónapok óta hatályos változásról nemhogy a szülők, de az igazgató sem tudott.
A CFCF munkatársai szeptember elsején részt vettek az iskola tanévnyitóján, és videofelvételeket készítettek az udvaron felsorakozott osztályokról. Ennek alapján állítják, hogy az udvar jobb oldalán csak cigány tanulók álltak, míg a másik oldalon a nem roma diákok. A bőrszín alapján szegregációt állapítottak meg. Végiglátogatták az összes földszinti tantermet, ahol tapasztalatuk szerint az összevont osztályokban csak roma diákok tanulnak.
Mohácsi Erzsébet, a CFCF elnöke szerint szervezetének nem az a célja, hogy pereskedjenek, és azt sem állítja, hogy a kompetenciaméréseken nyújtott gyenge teljesítmény alapján a nem roma gyermekek helyzete sokkal jobb lenne a gyöngyöspatai iskolában. A CFCF a törvényességet kéri számon az iskolát fenntartó önkormányzaton.
A fenntartó önkormányzat nevében Juhász Oszkár polgármester lapunknak elmondta: sérelmezik, hogy a CFCF a tavaly nyáron megtartott időközi választás eredményétől tette függővé, indít-e iskolaszegregációs pert Gyöngyöspatán. "Ha nem a Jobbik nyer, nincs szegregációs per" - állítja a polgármester, aki szerint a "megélhetési szociológusok" konfliktusokat gerjesztenek, tekintet nélkül arra, hogy milyen sérelmeket okoznak ezzel. A napokban a képviselő-testület nemkívánatos személynek nyilvánította Gyöngyöspatán a TASZ jogvédő szervezetet, mert - szerintük - a tavaly tavaszi események után "aktív résztvevői voltak a Magyarországot lejárató kampánynak"; de persona non grata lett az avasi lakótelepen tett látogatása után Gyöngyöspatára készülő Gyurcsány Ferenc is. (A tavalyi gyöngyöspatai konfliktusról lásd: Kihívó behívás, Magyar Narancs, 2011. március 24., és Két hét mennyország, 2011. június 30.)
Földszint
Vége a negyedik órának. A roma pedellus a tanítónőkkel felsorakoztatja az alsósokból álló csoportot. Mindnyájan a földszinti B osztályokban tanulnak, de mivel nem tanulószobások, ebéd után hazamennek. Az iskola bejárati ajtaján felirat figyelmezteti a szülőket, hogy tanítási időben ne zavarják az órákat. "Maga felmehet az emeletre - szólít meg két lány -, de ha mi felmegyünk, a tanárok ledobnak. Minket nem szeretnek."
A lányok összevont "cigányosztályba" járnak a földszinten. Tünde idén végez, fodrász akar lenni, a jegyei alapján biztos felveszik, mert végig négyes-ötös tanuló volt. Rita összevont osztályba jár, végig kitűnő volt, és átmenne az emeleti "parasztosztályba", "de a tanító néni azt mondta, nem vagyok még azon a szinten". Arra a kérdésre, hogy miért szeretne az A osztályban tanulni, azt válaszolja: a szülei mondták, ott jobban magyaráznak a tanárok. Kérdésemre, hogy megnyugodtak-e a tavaly márciusi balhék után, a lányok egymás szavába vágva panaszkodnak. A gárda bejött az iskolafolyosóra és az ebédlőbe, elkísérték a WC-re a cigány gyerekeket - mesélik. "Most szombaton a templom előtt fényképezkedtünk a barátnőmmel, egy férfi elment mellettünk, és azt mondta, hogy a nácik titeket öltek volna meg először, ne a zsidókat. Nem is ismertük, de tudom, hogy gyöngyöspatai, ment misére."
A következő szünetben benyitunk az egyik alsós, összevont B osztályba. A gyerekek mesét betűznek, de jöttünkre hamar borul a rend, mindenki megmutatja, mit színezett utoljára, és belepillanthatunk a számtan- és írásfüzetekbe. "Engem taposnak, engem gyaláznak, hogy a B osztályban nem tanítunk?" - teszi fel a magában vélhetően már ezerszer megfogalmazott költői kérdést a neve elhallgatását kérő tanítónő. 't azért fogadják el a roma családok, mert egy felnőttoktatási program keretében esténként a gyerekek szüleit is tanította. "Ha ebben az osztályban a gyerek megtanul húzni egy vonalat, azt tőlem tanulja. Van olyan kislányom, aki mindennap, tanítás előtt fél órával itt van velem azért, mert kikapcsolták náluk a villanyt. Olyan gyerekem is van, aki átmegy a 'parasztosztályba'. Nézze ezt a füzetet, gyönyörű fecskefarkak, de ennek a kislánynak segít otthon az anyukája. Sokan mondják, hogy nem vagyok normális, ebből a hatalmas pedagógusi fizetésemből pótolom a ceruzát, füzetet, de tőlem van az asztalterítő, a függöny, meg kell nézni az osztálytermet. Kivagyunk ettől az egy éve tartó hecckampánytól, hogy nem hagynak minket nyugton most sem. Ezzel a feljelentéssel csak rontanak a helyzeten" - utal a tanító a CFCF perindítására. Szerinte az egész az iskolában csapódik le, és hosszú távon mérgezi a hangulatot. Tőle tudjuk meg, hogy az osztály felének fél éve nincs tornacipője, úszófelszerelése senkinek nincs, ezért nem járnak úszni.
A gyerekek lassan oldódnak. Egyikük azt mondja, "jószagúval" (folyékony szappannal) csak az iskolában mos kezet; otthon vizük sincs, anyukája reggel a kerítésre rakja ki a ruháit, úgy cseréli.
Emelet
A második és a harmadik szinten az A osztályokat helyezték el. A folyosó, az osztályok külleme hasonlóan rendezett a földszinthez. A számítástechnika-terem ajtaja nyitva, a tanulók itt digitális táblán tanulnak. A szaktantermet minden osztály használja, a pályázaton elnyert másik négy digitális tábla is ezen a szinten van elhelyezve. A következő szünetben az osztályokból kitóduló gyerekek kevésbé beszédesek, mint földszinti társaik. Az elkülönítésről egyikük azt mondja, kérdezzem a polgármestert, mi történt a fiával, úgy megverték a WC-ben, hogy nem mert itt maradni, átvitték a gyöngyösi iskolába. A községben köztudott, és rendőrségi jegyzőkönyv is bizonyítja, hogy Juhász Oszkár tízéves fiát az iskolában három iskolatársa megtámadta és ájultra verte "büdös paraszt, most megdöglesz" szavak kíséretében. Mindhárman az iskola tanulói voltak. A három fiút védelem alá vették; az egyik szülő időközben kifogásolta, hogy az ő fia nem vett részt tevőlegesen a támadásban, mégis védelem alá vették, és ügyvéd nélkül hallgatták ki.
Magas, kerek arcú fiú szólal meg. "Patán a Hegyalja utcában van a cigánysor. Én a nagymamámat sajnálom, mellettük lakik. Bementek a kertjébe, amikor nem volt otthon, kivágták a gyümölcsfáját, kilopták a szalonnát a kamrájából. Az öreg nénik az utcában önvédelmi csoportot alapítottak, etették a szebbjövőtösöket meg a betyárokat, mert azok megvédték őket. A mamát elkísérték boltba, templomba, és akkor nem volt a gyomra a torkában, hogy megint szidni fogják az utcán, és nem köptek rá, nem rángatták a táskáját" - sorolja.
Az iskolakapuban megkérdezett szülők szerint Gyöngyöspatán a mintegy 450 fős cigányság jó egyharmada egy vallási csoporthoz tartozik, velük nincs konfliktus, emellett több nem cigány és cigány család, főként az idősebbek segítő kapcsolatot ápolnak egymással. "Nem igaz, hogy rosszul bánnak a roma tanulókkal. Tavalyelőtt három jó tanuló roma lányt a tanárok megpróbáltak elhelyezni Törökszentmiklóson, egy kollégiumi programban, de a szülők nem engedték el őket. A legtehetségesebbnek otthon vigyáznia kellett a kicsikre, akikre nem vigyáz sem az édesapa, sem az édesanya" - mondja K. Sándorné. Szerinte a fiatalabbaknál van egyfajta büszkeség mindkét oldalon, és egyik fél sem enged. "Sok cigánytól hallottam, hogy ők bizony nem akarnak beilleszkedni a parasztok közé. A magyarok meg ezért lenézik őket. Itt most arra megy ki a játék, hogy a nemkívánatos elemeket elüldözzék Gyöngyöspatáról" - mondja az asszony. Teljes névtelenséget kérő szomszédasszonya hozzáteszi: az lesz a vége, hogy minden magyar elviszi a gyerekét az iskolából. "A mi gyermekeinknek is vannak jogai a megfelelő szintű oktatáshoz. Az iskolának van alapítványa, jótékonysági bált, erdei iskolát, nyári tábort szervezünk, versenyeztetünk. Amit az alapítványnak a parasztok befizetnek, abból a roma gyerekek is részesülnek. Nem szerencsés mindig áldozatnak beállítani a romákat, mert mi a mindennapokban nem ezt látjuk."
Ötven gyereket vittek el az elmúlt egy évben a jelenleg 195 tanulót oktató Nekcsei Demeter Általános Iskolából. "Magyart és cigányt egyaránt. Egy részét a cigánykérdés miatt, a másik részét meg azért, mert a romák szerint a magyar szülők rasszisták" - mondja Molnár Károly igazgató, aki először az iskolatej- és a gyümölcsprogramot említi. "Megmosolyogtak, hogy a tej és az alma össze fog veszni, de sok gyerek reggeli nélkül jön, és így legalább iszik egy pohár tejet, és heti 2-3 alkalommal gyümölcsöt is eszik. A gyerekek ebédeltetését három csoportban oldjuk meg, mindenki ugyanazt eszi, ugyanazzal az étkészlettel, és ugyanazok a konyhás nénik szolgálják fel nekik az ebédet - utal a CFCF keresetére, amely szerint a roma gyerekeket az étkezésben is szegregálják. - Csak alsó tagozaton működtetünk tanulószobát egy pedagógussal. Az önkormányzatnak született sok évvel ezelőtt egy határozata, hogy ahol nem dolgozik mindkét szülő, nem járhat a gyerek tanulószobára. Ugyanúgy eltanácsoltunk roma és nem roma családokat" - mondja az igazgató. Úgy véli, az utóbbi egy év olyan viharosra sikeredett, hogy a mindennapi munka, a szinten tartás, a túlélés vált elsődleges feladattá az iskolafalakon belül is. "Amikor tavaly tavasszal ez a történet kiteljesedett Gyöngyöspatán, az első nagyon fontos megegyezés a tantestületen belül az volt, hogy az iskola függetleníti magát a faluban történtektől. Az iskola falain belül soha nem járt egyenruhás. Mi oktatunk, nevelünk, és nem szeretnénk részt venni a politikai csatározásokban, mert úgy láttuk, nem a roma és a magyar lakosság között kialakult ellentét volt hangsúlyos, hanem egy mesterségesen keltett dolog. Az iskola próbálta a saját életét élni, már amennyire lehetett, mert óhatatlan, hogy a gyerek az otthon tapasztalt feszültséget behozta magával ide. A pedagógusok, amennyire tudták, tompították ezeket a hatásokat. A roma gyerekek rettegtek a fekete ruhás idegen alakoktól, hogy éjszaka ki töri be az ablakukat. Mi ebből a rettegésből semmit nem éreztünk. Ugyanúgy tudtak figyelni, tanultak, mint máskor, nem volt több hiányzás. Szerintünk valakik megtanították őket rettegni, s arra, hogy miket kell mondani. Ha őket megkérdezte bárki, elmondták, hogy félnek, otthon bepisilnek, mert az iskolába bejönnek a fekete ruhások. Nekem személyes tapasztalatom, hogy az első óra végére elfelejtenek rettegni. Ezek nagyon veszélyes játszmák. Eközben hihetetlen összegekért óriási rendőri készültség volt a faluban."
Az iskola elleni perről azt mondja, az ombudsmani vizsgálat anélkül zajlott, hogy a vizsgálatot végzők beültek volna tanórára, csak benéztek az osztályok ajtaján. "Nekünk nincs olyan osztályunk, amelybe az ombudsmani szempontrendszer szerint csak magyar gyerek jár. A tablókról csupán a bőrszín alapján nem merném eldönteni, ki roma és ki nem, de ugyanez a helyzet a nevekkel is. Ha figyelembe veszem a jelentés szempontrendszerét, az emeleti 'parasztosztályban' 16 gyerekből cirka 9 magyar, a többi roma, de én nem vagyok hajlandó elfogadni ezt a szempontrendszert" - jelenti ki az igazgató.
2007-ben az oktatási hivatal megállapította, hogy a Nekcsei Demeter Általános Iskolában folytatott úgynevezett nívócsoportos oktatás - a gyerekek osztályokba sorolása képességeik szerint - nem tartható fenn. Azóta beiratkozási sorrendben töltik fel először az A, utána a B osztályt. Idén már csak egy vegyes első osztály indul az iskolában. Arra a felvetésre, hogy a beiratkozási sorrend is szegregálhat, Molnár Károly azt válaszolja: "Ahogyan van egy iskoláztatási fegyelmezetlenség a szociálisan hátrányosabb helyzetű családok esetében, és ide sorolják a roma családok egy részét, ugyanúgy van egy beiratkozási fegyelmezetlenség is. Van öt gyerekünk, akiket be sem írattak, végül a jegyző közreműködésével tereltük be őket az iskolába. Ha valaki szegregál, az a szülő, aki nem tesz eleget a kötelezettségének. Meglehet, hogy jelentkeznek aránytalanságok, vagy valamelyik gyerek gyorsabban tudna haladni, és mégis egy lassabb csoportba kerül, amely több korrepetálást, speciális tanítási módszereket, speciális tankönyvet igényel, de így jelentősen csökkent az évismétlések száma. Megpróbáltunk a kerettantervi minimumra összpontosítani, így el tudtuk őket arra a szintre juttatni, hogy nem morzsolódtak le, és a végzős elindulhat egy gyöngyösi szakiskolába szakmát tanulni."
Az iskolaudvar másik végében álló tornacsarnokot és benne az uszodát sok városi iskola is megirigyelhetné. Gyöngyöspatán azonban e jól felszerelt sportlétesítmény is ellenségeskedés forrása. Ottjártunkkor a medencében óvodásoknak tartottak úszásoktatást. A tornacsarnok működési rendje rögzíti, hogy az uszoda használatának feltétele a papucs és az úszóruha, törülköző, úszósapka. Akinek ez hiányzik, annak az iskola nem tudja biztosítani a szolgáltatást; a tornacsarnokba sem lehet bemenni tornacipő nélkül. "A tornacipőt még csak-csak megveszi a szülő, de a fürdőfelszerelést nem. Van olyan osztályunk, ahol egyetlen gyermeknek sincs felszerelése, de az is probléma, ha a húsz főből van három, aki úszóruha nélkül jön, és kénytelen végigizzadni az órát a medence szélén ülve." Az igazgató elmondása szerint higiéniai szempontok nem játszanak közre, mert mindenkinek zuhanyoznia kell, mielőtt bemegy a medencébe. Szóba hozzuk, mi lenne, ha egy segítő szervezet megvásárolná a hiányzó fürdőfelszerelést? Az igazgató szerint ebben az esetben "amíg az úszóruha tönkre nem megy vagy el nem tűnik, nincsen akadálya az uszoda használatának. Ilyen egyszerű."
A Hegyalja utca
Eldobált műanyag palackok, papírpelenkák, nejlonzacskók között haladunk. A megadott szám alatt a házigazdán kívül mások is várnak. A bekerítetlen házat öreg kutya őrzi. "Nekünk ez a pitbullunk" - nevet F. Krisztián. Mint mondja, tavasszal a "betyárok" szájkosár nélkül járőröztek pitbulljukkal az utcán, de a rendőrök, "akik Pestről jöttek, és igazságosan mindenkit egyformán büntettek", emiatt elvitték őket. "Most már csak a cigányokat büntetik, sokszor, nem is tudjuk, miért, csak jön a papír 10-20 ezer forintos büntetésről, vagy hogy ledolgozhatjuk közmunkával" - mondja Csemer Mária, aki szerint hiába jön ide rendőr, újságíró, miniszter, senki nem szünteti be a vonulásokat. Most vasárnap is itt volt száz fekete ruhás a focipályán. Az asszony két testvére nyolc gyerekkel és a szülei is menedéket kértek Kanadában. "Az egyik öcsém a saját kertjében kivágott egy fát, és ott mentek rá húszan, de a kisgyereket is megfenyegették, hogy ki lesztek nyírva, le lesztek mészárolva. Kanadában lakást kaptak, most intéznek munkát, nincsenek félelemben. Több család kiment, vagy százan vannak kint Patáról. A szüleimnek volt a legnehezebb. Nem mondok neveket, de most már a cigányok is gyűjtik az embereket. Ha van magyar gárda, lesz cigány gárda is" - jelenti ki indulatosan. Megjegyzi, a magyarok is ráfaragtak, hogy etették-itatták a különböző egyenruhásokat. "Aztán mi az eredmény, nem jön ide a kutya se, nem tudják eladni a bort, üres a panzió. De a romák is ráfáztak, akárhová mennek, ki van adva, hogy gyöngyöspatai roma nem kell mezőgazdasági munkára. Marad a 47 ezer forintos közmunka."
A kéthelyiséges, komfort nélküli ház jéghideg, "nekünk egyszer sem járt fa" - mondja a neve elhallgatását kérő háromgyermekes édesanya, és rezsóval átforrósított székkel kínál. A ház egyetlen értéke az óriásképernyős televízió, amelyre számítógép is van kötve. A minden általános iskolás gyöngyöspatai gyermeket megillető úszásoktatásról semmit nem tudnak. Megvennék a fürdőruhát, "de nem szólt a tanárnő, hogy lesz úszás". "Azt mondják a magyarok, hogy büdös lesz a cigány gyerekektől a víz, meg hogy nem mosakszanak" - állítja az anya.
Mi lesz, ha az állandósult feszültség miatt elviszik az összes nem roma tanulót? - firtatjuk. "Ha színtiszta cigányiskola lesz Gyöngyöspatán, mi is elvisszük a gyerekeinket Gyöngyösre. Akkor hadd tudja meg az egész világ, hogy micsoda rasszizmus van Gyöngyöspatán, szégyelljék magukat a parasztok."
Távozásunk előtt megkérdezünk néhány Hegyalja utcai lakót, hogy szerintük hogyan lehetne megszüntetni Gyöngyöspatán a rasszizmust. Íme, a válaszok:
"Csak ha Juhász Oszkár lemond."
"Jó, hogy Juhász Oszkár hozott ide közmunkát, mert a patai cigányt most sehol nem foglalkoztatják."
"A kiszolgáltatottság a legrosszabb, ha nincsenek a jogvédők, nincs igazsága a romának."
"A jogvédők hagyják békén a gyöngyöspataiakat, de a rendőrök legyenek igazságosak a cigányokkal is. A jegyző magyarázza el levélben, miért küldi a büntetést."
"A romapénzek jussanak el a legszegényebb gyerekek oktatására, hogy a cigány gyerekek bebizonyíthassák, ugyanolyan normálisak, mint a többi, hogy nem bolondok, amilyennek tartják őket."
