A Magyar Pünkösdi Egyház intézménye átvette és felszámolta a várpalotai iskolát

Visszakérik az iskolapénzt

Belpol

A nehéz helyzetben lévő várpalotai alapítványi iskola – utóbb semmisnek kimondott – jogutódlási szerződést kötött a Magyar Pünkösdi Egyház (MPE) intézményével, a békéscsabai központú Adventum Központtal. Azóta iskola sincs, csak 100 milliós kifizetetlen bér és számlák.

A Tehetségekért Alapítvány fenntartásában 1991. szeptember elsejei indulással hozták létre Várpalotán a Képesség- és Tehetségekért Magán Általános Iskola, Szakképző Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium elnevezésű oktatási intézményt. Az oktatási törvény akkortól lehetővé tette, hogy közoktatási intézmények alapítványi formában működhessenek. A tanítás 103 tanulóval kezdődött meg, a csúcson, 2017 szeptemberében mintegy ezren jártak oda. Az alapítók egyike Deák Istvánné 28 évig, 2019-ig vezette az iskolát úgy, hogy Veszprém megye tucatnyi településén, sőt 2015-től Budapesten, a Villányi úton is oktattak – az utóbbi helyen ekkor egy hatosztályos alapítványi gimnázium működését indították be. Az aktív közéleti tevékenységet folytató Deák Istvánné 2006-ban az MSZP színeiben nyert a várpalotai egyéni országgyűlési választókerületben, majd az új parlamentben a kulturális bizottság tagja lett. (Később sem hagyott fel a politizálással, 2018-ban a DK parlamenti képviselőjelöltje volt Veszprém megye 2-es, Balatonfüred központú választókerületében, a 2019-es helyhatósági választáson pedig a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésében szerzett mandátumot.)

Az alapítás után több mint másfél évtizeddel, 2018-ban az Orbán-kormány elvette a szakképzés lehetőségét az alapítványi iskoláktól. Ez a várpalotai intézményt is érintette: a tanulói létszám és a normatív támogatás is mintegy a felére esett vissza, miközben az oktatási intézmény fenntartási költségei drasztikusan emelkedtek. A kieső bevételek egy részét nem tudták pótolni azzal, hogy szülői hozzájárulást kérnek, ugyanis tanulóik túlnyomó része szociálisan hátrányos helyzetű családokból érkezett.

A fővárosban indított gimnázium sikeres volt, de ott a létszámnövekedés behatárolt volt. Így bár a Villányi úti gimnázium komoly bevételt termelt, a teljes alapítványi hálózat hirtelen támadt súlyos anyagi gondjait ez nem oldhatta meg. Majd következett az újabb csapás: a szakképzés megszüntetése után 2018 második felében az oktatást is irányító Emmi azt a kiegészítő támogatást is megvonta a várpalotai intézménytől, amelyet 15 évig éppen azért kaptak, mert sok tanulási és magatartási problémával küzdő, sajátos nevelési igényű (SNI) diákot oktattak.

Fenntartóváltás

Budapesti gimnáziumuk vezetőhelyettesének kapcsolatai révén az alapítvány ajánlatot kapott, miszerint egy fenntartóváltás megmentheti a várpalotai intézményt, sőt az új egyházi fenntartó a hosszabb távú, kiegyensúlyozott működést is biztosítaná. Az alapítványi és iskolavezetés így ismerkedett meg Wengerter Andrással, a békéscsabai központú Adventum Központ képviselőjével és feleségével, Wengerter Bernadett-tel, utóbbi az Adventum első számú vezetője. Az Adventum ahhoz a Közösségi Misszióhoz tartozik, amely a Magyar Pünkösdi Egyház része, és jogosult iskolát működtetni. (A Békés Megyei Főügyészség és a NAV Bűnügyi Igazgatósága az ugyancsak békéscsabai központú Közösségi Misszió és annak két ügyvezetője, valamint több társa ellen folytat büntetőeljárást bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalás és pénzmosás miatt. A kárérték meghaladja a 8 milliárd forintot. Az öt gyanúsított közül ketten közel hat hónapja előzetes letartóztatásban vannak. A részletekről lásd: És tényleg a fejükre omlik, Magyar Narancs, 2022. június 30.)

Az egyeztetéseken a várpalotai alapítvány és a békéscsabai Adventum képviselői tisztázták, hogy az oktatási intézmény a jövőben nem csupán az alapnormatívát kapná a költségvetéstől, hanem azonnal jogosult lenne a kiegészítő egyházi normatívára is, a fővárosi gimnáziumban pedig továbbra is számíthatnának a szülők anyagi hozzájárulására. Wengerter Bernadett azt is reális lehetőségnek tartotta, hogy jó kormányzati kapcsolataik révén esély nyílik a korábban elvett kiegészítő támogatás visszaszerzésére is, valamint arra, hogy újból beindíthassák a szakképzést.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.