Viszály a százhalombattai önkormányzatban: Visszaütöttek

  • - kr -
  • 2001. február 8.

Belpol

Az érintettek állítják: a csetepaté nem pártpolitikáról szól, hanem helyi érdekcsoportok egymásnak feszüléséről. A mérkőzés jelenlegi állása: Vezér Mihály polgármester egyfős testületi többséggel a háta mögött annyira belejött
Az érintettek állítják: a csetepaté nem pártpolitikáról szól, hanem helyi érdekcsoportok egymásnak feszüléséről. A mérkőzés jelenlegi állása: Vezér Mihály polgármester egyfős testületi többséggel a háta mögött annyira belejött a hatalom gyakorlásába, hogy az ellenzékiek egyelőre beérnék a szabad panaszkodás lehetőségével is.Kétségbeesetten fordult a nyilvánossághoz a százhalombattai önkormányzat nyolcfős ellenzéki képviselőcsoportja (hat MSZP-s, egy MIÉP-KDNP-s, egy MDF-es), mivel tehetetlennek érzik magukat a harmadik ciklusát taposó polgármesterrel (SZDSZ) és az őt támogató nyolc (három SZDSZ-es, két fideszes, egy kisgazda, két független) képviselővel szemben. Elmondásuk szerint manapság már annyi beleszólásuk sincs a városka ügyeibe, hogy legalább a testületi üléseken felszólalhatnának. Az egyfős többségű városvezetés ugyanis megszüntette a napirend előtti felszólalásokat, és áttette azokat az ülések végére, ráadásul egy percben maximálva az időtartamot. Akkor viszont már mindenki hazaballag.

A médián keresztül sem juthatnak el kritikus hangok a battai polgárokhoz. A városi tévébe például be sem teheti a lábát ellenzéki. A helyi újságba írhatnak, ha akarnak, de megjelenés előtt a cikket átolvassa a polgármester is, aki általában - az ellenzék szerint - képtelen rágalmakkal teletűzdelt válaszcikket írat.

A 17 ezres Százhalombatta pár éve még az ország második leggazdagabb városa volt mintegy hatmilliárd forintos éves költségvetésével (az első változatlanul Tiszaújváros), ám a milliárdos tartalékokkal rendelkező önkormányzat tavaly egymilliárdos, idén várhatóan kétmilliárd forintos költségvetési hiányt halmoz fel. Aki ez ellen felszólalt, súlyos retorziók érték - kezdi sorolni a Narancsnak az ellenzék kritikai észrevételeit Szabó Attila (MSZP), akit képviselőtársaival együtt éppen egy testületi ülésről történő kivonuláson értünk tetten a városházán. Szabó Attila e retorziókat is összefoglalta nekünk: betörtek az alpolgármester autójába a szakközépiskola előtt, pedig csak néhány percre ment be; a lakásszövetkezet elnökének autóján ugrált valaki, a kár akkora volt, hogy le kellett vágni a tetejét (az elnök többször is kritizálta a városvezetést); a KDNP-MIÉP-es ellenzéki képviselő zsebébe az egyik testületi ülés alatt emberi ürüléket csempészett valaki; a jegyző világosan tudtára adta a polgármesteri hivatal dolgozóinak, hogy akit meglát egy szocialista képviselővel beszélgetni, megnézheti magát.

Balla Károly, az ellenzék pénzügyi szakértője úgy kalkulált, hogy öt évvel ezelőtt rossz boltot csinált az önkormányzat, amikor a testület - két ellenszavazattal - egymilliárd forint névértékű Mol-részvényt Postabank-részvényre cserélt. Mai árfolyamon ez ötmilliárd forintnyi veszteséget jelent az önkormányzatnak. Az ellenzék figyelmét nem kerülte el az a tény sem, hogy Vezér Mihály polgármester az ügylet után a Postabank felügyelőbizottságának a tagja lett; úgy tudják, hogy évi kétmillió forintot kapott ezért a pozícióért.

A másik fájó pont számukra a százhalombattai ipari park pályáztatása körüli szabálytalanság. Az önkormányzat létrehozott egy Ipari Park Kft.-t, amelynek ügyvezetője a pályázat győztesének egyik szennyvízzel és csatornázással foglalatoskodó alvállalkozója volt: a szabálytalanságért 15 millió forint bírságot rótt ki a közbeszerzési döntőbizottság.

"Már kifizettük a bírságot, valóban összeférhetetlenség volt, de a nyertes cég kiválasztása helyes döntésnek bizonyult" - mondta a Narancsnak Vezér Mihály polgármester, aki arra is felhívta a figyelmünket: az egyik vesztes cég fellebbezését elutasította a döntőbizottság, s ez szerinte jelzi, hogy a bírság nem befolyásolta a végeredményt.

A város romló anyagi helyzetével kapcsolatban annyit közölt, hogy az évről évre csökkenő iparűzési adó miatt kevesebb a pénze az önkormányzatnak. Míg ebből öt éve ötmilliárd forint folyt be, addig az időközben bevezetett központi elvonás és újraelosztás miatt jelenleg már csak 1,8 milliárd. Százhalombatta helyzetét azonban most is jónak látja, mint mondta, náluk a köztisztviselők és a közalkalmazottak most is az országos átlag felett keresnek.

Az ellenzék Vezér szerint destruktívan viselkedett a testületi üléseken: órákkal később kezdődtek az ülések, rontották a légkört, ezért törölték el a napirend előtti felszólalásokat. Postbabanki felügyelőbizottsági tagságára pedig azért volt szükség, hogy az önkormányzat érdekeit képviselhesse.

A polgármester az ellenzék által említett retorziókat egytől egyig cáfolta, az emberi ürülékkel történt visszaélést viszont szégyenteljesnek tartja. A városházi ellenzékről összességében az a véleménye, hogy nem tudják civilizált módon megélni a hatalomból való kiszorulásukat.

Az áldatlan testületi viszonyokról pedig imigyen vélekedik: "Lassan már nem tudjuk, ki adta az első pofont, éppúgy, mint egy tömegverekedésnél."

- kr -

Fura esetek

Gyetvai Balázs, a Távhő Kft. ügyvezetője polgármesterjelöltként indult Vezér Mihállyal szemben az 1998-as önkormányzati választáson. Nemsokára feljelentették (számítógépalkatrész-sikkasztás, telekügy), ám később bűncselekmény hiányában megszüntették ellene a nyomozást; a büntetőeljárásokra hivatkozva viszont felmentették igazgatói posztjáról.

Körösi László, a városi rendelőintézet igazgatója is polgármesterjelölt volt. Másfél éve egyszerre három képviselő is feljelentette pénzügyi szabálytalanságok miatt. Az ügy azóta sem került bíróság elé, ellenben lemondatták igazgatói székéből, megfosztották háziorvosi állásától, kétezer százhalombattai aláírásos támogatása ellenére.

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?