Vita a fővárosi légszennyezettségről - Porba veszünk

  • M. László Ferenc
  • 2008. március 6.

Belpol

Össztűz alá vették Budapest vezetését a magas légszennyezettség miatt aggódó civilek: a Radikális Biciklisták egyik tagja hamis adatok közzététele miatt jelentette fel a főpolgármestert és helyettesét, egy allergiával és asztmával küzdő állampolgár pedig próbapert indított a Városháza ellen.
Össztűz alá vették Budapest vezetését a magas légszennyezettség miatt aggódó civilek: a Radikális Biciklisták egyik tagja hamis adatok közzététele miatt jelentette fel a főpolgármestert és helyettesét, egy allergiával és asztmával küzdő állampolgár pedig próbapert indított a Városháza ellen.

Fellélegezhetett a főváros lakossága a hétvégi viharos idő után: az amúgy százmilliós károkat okozó szél kifújta Budapestről az erősen szenynyezett, porral telített levegőt. A szombat reggeli órákban a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által a városban üzemeltetett tizenegy mérőállomásból hét még riasztó adatokkal szolgált: a levegőben szálló, toxikus anyagokat tartalmazó por mennyisége több ponton meghaladta az egészségügyi határérték kétszeresét.

Különösen aggasztó, hogy nem egyszeri "eseményről" van szó: januárban és februárban végig tartósan magas volt a légszennyezettség Budapesten. A legtöbb gondot a 10 mikrométer átmérőnél kisebb részecskékből álló, finom, nehezen ülepedő por (PM10) okozza, amely főleg a kipufogógázokból és a fűtési rendszerekből kerül a levegőbe (élettani hatásairól lásd Hólyagra száll című keretes írásunkat). A kiemelt jelentőségű légszennyező anyagok határértékeit meghatározó 14/2001. KöM-EüM-FVM-rendelet előírása szerint a szálló por egy évben legfeljebb 35 alkalommal lépheti át a legalacsonyabb, úgynevezett egészségügyi határértéket. A helyzet kritikus: idén 53 nap alatt elfogyott a kvóta, a 35. nap 2008. február 21-én volt.

A súlyosbodó helyzetet látva a civil szervezetek mozgásba lendültek. A Levegő Munkacsoport (LM), a Greenpeace és a Magyar Kerékpárosklub január végén látványos sajtótájékoztatót tartott a forgalmas Nagyvárad téri Heim Pál Kórház bejáratánál. A "Tele a tüdőnk a piSZMOGással!" táblák alatt felvonuló demonstrálók a fővárosi önkormányzatot hibáztatták a kialakult helyzetért, és a szmogriadóra vonatkozó kritériumrendszer megváltoztatását követelték. Pár nappal később a civilek már azonnali intézkedéseket követelve vonultak a Városháza elé. A rendezvényen megjelent Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes is, aki hosszasan bizonygatta, hogy a főváros vezetése sikerrel küzd a szmog ellen. Az ellentétek végül közleményháborúba torkollottak - igaz, Hagyó ezen a héten újabb egyeztetésre invitálta a civileket.

A Főpolgármesteri Hivatal szerint a Levegő Munkacsoport feleslegesen riogat, "céljai elérése érdekében" félretájékoztatja a budapestieket. Tény, hogy a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőség 2004-ben már kidolgozott egy intézkedési csomagot a város és az agglomeráció levegőminőségének javítására, a fővárosi önkormányzat pedig 2006 májusában nagy többséggel megszavazta a civilek összes észrevételét magába foglaló Levegőtisztaság-védelmi Intézkedési Programot. Ezek elsősorban a fűtésrendszerek korszerűsítését - a magas kéményekkel működő távfűtés előnyben részesítését -, a zöldövezetek megőrzését, az elkerülő utak építését, a közösségi közlekedés fejlesztését és a személygépkocsi-közlekedés visszaszorítását jelölték meg elérendő célként. Később erre a koncepcióra támaszkodott a városfejlesztési Podmaniczky-, majd a Budapest Szíve program, illetve a 2007. november 29-én elfogadott környezeti program is. Ez utóbbi leszögezi: 2013-ig el kell érni, hogy a nitrogén-dioxid és a szálló por légszennyezettségi indexe a "szennyezett" besorolásról "megfelelőre" változzon.

A zöldek szerint nem is a tervekkel, hanem azok gyakorlatba való átültetésével van gond. "Mivel a szálló por főleg a dízelmotorok kipufogójából kerül a levegőbe, csak olyan új BKV-buszokat szabad beszerezni, amelyek rendelkeznek részecskeszűrővel, továbbá minél több régi járművet kell felszerelni ilyen eszközzel" - mondta lapunknak Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke. A BKV megvizsgálta, hogy a különféle motortípusokra milyen hatással lenne a részecskeszűrők beépítése, és arra jutott, hogy csak az Euró 2 normatívát teljesítő autóbuszoknál van realitása a koromszűrők utólagos felszerelésének. A buszállomány 73 százalékát azonban az Euró 0 és Euró 1 kategóriájú járművek teszik ki, amelyeknél a magas olajfogyasztás miatt a szűrők élettartama aránytalanul alacsony lenne. Más környezetvédelmi szakértők a gázüzemű és hidrogénhajtású buszokra esküsznek. "Gázüzemű buszokkal Magyarországon csak a Tisza, a Hajdú és az Alba Volán rendelkezik. Kaposvárott tavaly kísérleteztek hidrogénüzemű autóbusszal, de már az sem közlekedik. Ez hosszú távú stratégiai döntést igényelne, egyelőre nem tervezzük ilyen járművek beszerzését" - magyarázta Regőczi Miklós, a közlekedési vállalat vezérigazgató-helyettese, miért nem vásárol ilyen típusú járműveket a BKV.

A civilek ugyanakkor rossz jelnek tartják a tömegközlekedési tarifák 13 százalékos emelését, de kritizálták a néhány hete nyilvánosságra került járatritkítási tervet is. Attól tartanak, a közösségi közlekedés leépítésével tovább növekszik a személyautót használók száma, ami újabb dugókhoz, a szennyezés növekedéséhez vezethet. Elismerően nyilatkoztak viszont a 3,5 tonnánál nehezebb tehergépkocsik városi mozgását korlátozó rendszer átalakításáról, a behajtási díjak emeléséről és kiterjesztéséről, amiről december közepén döntött a Fővárosi Közgyűlés.

A munkacsoport másik vesszőparipája a gépkocsiforgalom visszaszorítására szolgáló dugódíj, melyet a civilek szerint azonnal be kellene vezetni - Demszky Gábor a 2010-es évet jelölte meg céldátumként (részletesen lásd: Torlódó társadalom, Magyar Narancs, 2007. szeptember 20.). "A decemberben közreadott javaslatunk közterület-használati hozzájáruláshoz kötné az autók használatát, mely alól csak az adott kerületben lakók mentesülnének. A díjfizetés elmulasztásának következményei a várakozási díjakhoz hasonló módon alakulnának azzal a különbséggel, hogy a díjfizetés érvényesítése a fővárosi önkormányzat feladata lenne" - vázolta a koncepció alapelemeit a Narancsnak Bendik Gábor, a munkacsoport jogásza. Számításaik szerint ez egy viszonylag mérsékelt díjmértéknél is évente 25 milliárdos pluszbevételt hozna az önkormányzatnak, aminek mintegy felét a BKV működésének támogatására lehetne költeni. Az elképzelés ellenzői ezzel szemben úgy vélik, a rendszer működtetéséhez több száz közterület-felügyelőt kellene felvenni - és őket hordozható számítógépekkel ellátni -, ami jelentős mértékben megdobná a kiadási oldalt. A főváros szerint a díj bevezetését nem lehet elkapkodni. Előbb meg kell vizsgálni, hogyan lehet korlátozni a behajtást a belső kerületekbe, új P+R parkolókat kellene építeni, valamint a közösségi és elővárosi közlekedés fejlesztésére is szükség van, hogy a MÁV, a Volán és a BKV elbírja a megnövekedett utasszámot. A Levegő Munkacsoport szakértői azonban úgy látják, a dugódíj hatására jelentősen felgyorsulna a tömegközlekedés, így növekedne a kapacitása.

A civilek és a városháza között a legnagyobb vita a hatáskörökről alakult ki. Ez a probléma már a Levegőtisztaság-védelmi Program kidolgozásakor is felmerült, ugyanis a levegővédelem kérdéseivel foglalkozó 21/2001-es kormányrendelet homályosan fogalmaz. A szöveg részben a Környezetvédelmi Felügyelőséget, részben a "települési önkormányzat jegyzőjét" jelöli meg illetékes hatóságként, csakhogy ez Budapesten 23+1 jegyző együttes intézkedését feltételezi. Ráadásul a városházán azt állítják, nincs joguk hozzányúlni a határértékekhez, megváltoztatásukat csak a szakminiszter rendelheti el. Ám az LM jogászai szerint az önkormányzati törvény világosan fogalmaz: a fővárosi közgyűlés kötelessége a budapesti levegőtisztasági feladatok ellátása. Az önkormányzatnak a környezetvédelmi törvény alapján jogában áll "az előírtaknál nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi előírásokat" hozni, ezért a zöldek azt követelik, hogy a főváros ne várjon a miniszteri rendelet módosítására, szigorítsa saját hatáskörében a szmogriadó elrendeléséhez szükséges kritériumrendszert (erről lásd Küszöbön című keretes írásunkat).

A füstködriadó elrendelésének pontos menetrendjét 2003-ban a fővárosi önkormányzat dolgozta ki. A rendelet leszögezi: ha a szennyezés meghaladja a riasztási értéket, akkor "a belső égésű motorral hajtott közlekedési eszközök üzemeltetőit tevékenységük korlátozására vagy felfüggesztésére kell kötelezni" - azaz ki lehet tiltani a városból az autókat. Csakhogy ez elsősorban az ózonszennyezésre vonatkozik (tavaly ennek alapján rendeltek el füstködriadót), mi több, a szálló port a jelenlegi szabályozás a kén-dioxid-szennyezettséggel együtt számítja - ami viszont a széntüzelés visszaszorulása miatt hosszú évek óta messze a határérték alatt marad.

A viták ellenére a városvezetés is felismerte, hogy átfogó intézkedésekre van szükség. A szabaddemokrata vezetésű környezetvédelmi és egészségügyi tárca már dolgozik a kritériumrendszert megváltoztató, a porra új küszöbértéket meghatározó jogszabályon. Demszky február közepén bejelentette: zöld zónákat alakítanak ki a fővárosban - kitiltanák a belső kerületekből a legszennyezőbb környezetvédelmi tulajdonságú járműveket -, továbbá kezdeményezik a gépjárművek környezetvédelmi felülvizsgálati rendszerének módosítását. Csakhogy időközben a civilek is léptek: jogászaik készítették elő azt a keresetet, melyet az asztmával küzdő Gyömrei Andrea tavaly tavasszal adott be a Pesti Központi Kerületi Bíróságra egymilliós kártérítést és a levegőszennyezést csökkentő intézkedések meghozatalát követelve. Pár napja Magosányi Árpád, a Radikális Biciklisták egyik tagja büntetőfeljelentést tett Demszky és Hagyó ellen, amiért a városvezetők tagadták, hogy a szennyezés elérné az egészségügyi határértéket.

A hétvégi vihar csak átmeneti enyhülést hozott. Vasárnap este Budapest egyik legszennyezettebb pontján, a Teleki téren hosszú hetek után végre kiváló minőségű levegőt figyeltek meg: a por mennyisége az egészségügyi határérték 30 százaléka alá esett.

Hólyagra száll

A PM10 elsősorban a szén, olaj, fa, hulladék elégetése, a közúti közlekedés, a poros utak, és az ipari technológiák (cementgyártás, kohászat) révén kerül a levegőbe. A szálló por a kén-dioxid, a korom és a szén-monoxid mellett a London-típusú szmog fő alkotóeleme, amely főleg télen alakul ki. Ilyenkor a légkör alsóbb rétegeiben megül a nehezebb hideg levegő, így nincs függőleges irányú légmozgás, szélcsend idején napokig nem tisztul ki a város levegője. A PM10 és a sokkal kisebb részecskéket tartalmazó PM2,5 azért veszélyes, mert a finom port a légutak csillószőrös hámja nem tudja teljesen kiszűrni, így lejut és megülepszik a tüdőhólyagokban. "A porrészecskék toxikus anyagokat (például fémeket, karcinogén, mutagén anyagokat), valamint baktériumokat, vírusokat, gombákat adszorbeálnak, és elősegítik bejutásukat a szervezetbe" - olvasható a figyelmeztetés az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat honlapján. A PM10 és a PM2,5 csökkenti a tüdő ellenálló képességét a fertőzésekkel szemben, főleg a még gyenge immunrendszerű gyerekekre, az asztmásokra és allergiásokra komoly veszély. Ingerli, sérti a szem kötőhártyáját, a felső légutak nyálkahártyáját, heves köhögőrohamokat képes kiváltani. Az Európai Bizottság megbízásából készült tanulmány szerint, ha marad a jelenlegi szenynyezési szint, a fővárosi lakosok három évet veszítenek az életükből.

Küszöbön

A 14/2001-es együttes rendelet három főbb határértéket ad meg. Egészségügyi határérték: a légszennyezettségnek azon mértéke, amely tartós egészségkárosodást nem okoz, de az emberi egészség védelme érdekében be kell tartani (a PM10 esetében 50 mikrogramm/köbméter). Tájékoztatási küszöbérték: a légszennyezettségnek a lakosság egyes érzékeny (gyermek, időskorú, beteg) csoportjaira megállapított szintje, amelynek túllépése esetén a lakosságot tájékoztatni kell (500 mg/m3). Riasztási küszöbérték: a légszennyezettség azon szintje, amelynek rövid idejű túllépése is veszélyeztetheti az emberi egészséget (600 mg/m3). A főváros jelenlegi szmogriadó-rendelete egyébként egyértelműen meghatározza a teendőket: a legsúlyosabb helyzetben a Hungária körúton belüli belvárosi övezetben a személygépjárművek teljes, a peremkerületekben pedig egy páros-páratlan elven működő forgalomkorlátozását kell elrendelni. Demszky és Hagyó az első két határértéket keverte, amikor azt állította, hogy a fővárosnak nincs intézkedési kötelezettsége. Ebbe kapaszkodott bele Magosányi, aki közérdekű adatokkal való visszaélés miatt tett feljelentést a rendőrségen.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.