Vizsgálja a hatóság, vissza kell-e vonnia a földvári engedélyt

  • narancs.hu
  • 2024. november 15.

Belpol

Vadai Ágnes lapunk cikke nyomán írásbeli kérdést küldött a Belügyminisztériumhoz, most választ kapott.

Amíg nem vonja vissza a hatóság az engedélyüket, nem hagyják abba a balatonföldvári strandkikötő építését, ezt nyilatkozták október 24-én a Narancs.hu-nak a beruházó Balabo Kft. tulajdonosai. 

A Kúria szeptember végén ítéletet hozott arról, hogy megsemmisíti a Veszprém megyei kormányhivatal határozatát, amely hozzájárult a balartonföldvári Nyugati strandon a vitorláskikötő épüléséhez. 

A Kúria úgy ítélte meg, „egy partszakaszt nem lehet egyszerre strandolásra és kikötésre is kijelölni”; kimondta, hogy ezután erre nem is adható ki engedély. Az elmúlt négy év során háromszor kiadott engedélyekből kettőt a Pécsi Törvényszék megsemmisített, a harmadikat idén év elején jóváhagyta. A Herényi Károly által elnökölt Mosolygó Balatonföldvárért Egyesület ezután fordult felülvizsgálatért a Kúriához.

Az építkezés – amelynek az ügyében az egyesület harcolni próbál – közben majdnem nyolcvan százalékban elkészült. 

Vadai Ágnes (DK) országgyűlési képviselő október 30-án írásbeli kérdést intézett Pintér Sándor belügyminiszterhez ebben az ügyben. A képviselő azt kérdezte, mikor fogja visszavonni az illetékes vízügyi hatóság a balatonföldvári strandkikötő vízjogi létesítési engedélyét. Hivatkozott a Narancs.hu-ban megjelent nyilatkozatra, amely szerint mihelyt a beruházók kézhez kapján a vízjogi létesítési engedélyük visszavonását, azonnal leállítják a munkát.

A kérdésre Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára válaszolt pénteken, Lantos Csaba miniszter megbízásából: „a területileg illetékes vízügyi hatóság nem a kikötő létesítésére (ideértve a hajózási és egyéb létesítményeket is) adott vízjogi létesítési engedélyt, hanem a tervezett kikötő részét képező mederhasználati vízilétesítményekre (móló és partvédő mű). Annak ellenére, hogy a Kúria döntése nem kifejezetten erre irányult, a vízügyi hatóság jelenleg hivatalból vizsgálja a vízjogi létesítési engedély visszavonásának szükségességét.”  

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.