Vizsgálja a hatóság, vissza kell-e vonnia a földvári engedélyt

  • narancs.hu
  • 2024. november 15.

Belpol

Vadai Ágnes lapunk cikke nyomán írásbeli kérdést küldött a Belügyminisztériumhoz, most választ kapott.

Amíg nem vonja vissza a hatóság az engedélyüket, nem hagyják abba a balatonföldvári strandkikötő építését, ezt nyilatkozták október 24-én a Narancs.hu-nak a beruházó Balabo Kft. tulajdonosai. 

A Kúria szeptember végén ítéletet hozott arról, hogy megsemmisíti a Veszprém megyei kormányhivatal határozatát, amely hozzájárult a balartonföldvári Nyugati strandon a vitorláskikötő épüléséhez. 

A Kúria úgy ítélte meg, „egy partszakaszt nem lehet egyszerre strandolásra és kikötésre is kijelölni”; kimondta, hogy ezután erre nem is adható ki engedély. Az elmúlt négy év során háromszor kiadott engedélyekből kettőt a Pécsi Törvényszék megsemmisített, a harmadikat idén év elején jóváhagyta. A Herényi Károly által elnökölt Mosolygó Balatonföldvárért Egyesület ezután fordult felülvizsgálatért a Kúriához.

Az építkezés – amelynek az ügyében az egyesület harcolni próbál – közben majdnem nyolcvan százalékban elkészült. 

Vadai Ágnes (DK) országgyűlési képviselő október 30-án írásbeli kérdést intézett Pintér Sándor belügyminiszterhez ebben az ügyben. A képviselő azt kérdezte, mikor fogja visszavonni az illetékes vízügyi hatóság a balatonföldvári strandkikötő vízjogi létesítési engedélyét. Hivatkozott a Narancs.hu-ban megjelent nyilatkozatra, amely szerint mihelyt a beruházók kézhez kapján a vízjogi létesítési engedélyük visszavonását, azonnal leállítják a munkát.

A kérdésre Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára válaszolt pénteken, Lantos Csaba miniszter megbízásából: „a területileg illetékes vízügyi hatóság nem a kikötő létesítésére (ideértve a hajózási és egyéb létesítményeket is) adott vízjogi létesítési engedélyt, hanem a tervezett kikötő részét képező mederhasználati vízilétesítményekre (móló és partvédő mű). Annak ellenére, hogy a Kúria döntése nem kifejezetten erre irányult, a vízügyi hatóság jelenleg hivatalból vizsgálja a vízjogi létesítési engedély visszavonásának szükségességét.”  

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.