Ezért nem állt le a balatonföldvári strandkikötő építése a Kúria ítélete után sem

Kis-Magyarország

A legfelsőbb bírói fórum döntése nem elég az építkezés leállításához – mondják a kikötőt építők.

A Kúria minapi ítélete után sem állt le a balatonföldvári strandkikötő építése. Engedélyüket a hatóság még nem vonta vissza, amint megteszi, leállnak – mondták a beruházó Balabo Kft. tulajdonosai, amikor a helyszínen, a balatonföldvári Nyugati strandon exkluzív interjút adtak a Narancs.hu-nak.

Ahogyan megírtuk, a Kúria szeptember végén hozott ítéletében megsemmisítette a Veszprém megyei kormányhivatal azon határozatát, melyben hozzájárulását adja a balatonföldvári Nyugati strandon épülő vitorláskikötőhöz. A legfőbb bírói testület szerint „egy partszakaszt nem lehet egyszerre strandolásra és kikötésre is kijelölni”; a Kúria továbbá kimondta, hogy a továbbiakban nem is adható ki rá engedély. Amit a hatóság az elmúlt négy év során háromszor is kiadott, ebből kettőt a Pécsi Törvényszék megsemmisített, a harmadikat azonban, idén év elején már jóváhagyta. Ezt követően fordult felülvizsgálati kérelemmel a Kúriához a Herényi Károly által elnökölt Mosolygó Balatonföldvárért Egyesület. Az időközben csaknem 80 százalékos készültségi szintig jutott kikötő beruházója, a Balabo Kft. két tulajdonosát, a balatonföldvári Deák Sándort és a Balatonkenesén kikötőt üzemeltető és elektromos hajókat gyártó Viszkei Andrást kérdeztük a kúriai döntés utáni helyzetről.

magyarnarancs.hu: Dolgoznak a munkagépek a parton és a mederben is, miért nem állították le az építkezést?

Deák Sándor: Mert félreértés, hogy a Kúria ítélete ezt mondaná ki. Mi 2020 óta mindig jogkövető módon leállítottuk az építkezést, amikor éppen nem volt építési engedélyünk. Csakhogy ez a jogi hercehurca kezdettől fogva az előzetes környezetvédelmi hatásvizsgálat körül zajlik, most is arról mondott ítéletet a Kúria.

Ami a kikötő tényleges építési engedélye, a vízügyi hatóság által kiadott vízjogi létesítési engedély, azt soha senki sem támadta meg.

Eddig az volt a gyakorlat, hogy ha született egy, a környezetvédelmi dokumentációt megsemmisítő bírósági ítélet, akkor azt követően nem sokkal a vízügyi hatóság is visszavonta az engedélyét. A Kúria friss ítélete után azonban ez még nem történt meg, nyilván elemzik az új jogi helyzetet. Amint azonban kézhez kapjuk a vízjogi létesítési engedélyünk visszavonását, azonnal leállítjuk a munkát, ahogyan tettük ezt az eddigiekben is – máskülönben már régen befejeztük volna.

magyarnarancs.hu: Mennyi pénz van eddig a csaknem elkészült kikötőben?

Viszkei András: 1,6 milliárd forintnál is több, amiből egymilliárd forint körüli összeg az állami támogatás a Kisfaludy-programból. Kész a kőszórás, a majdan mindenki által használható, sétányul szolgáló móló, a mederkotrás, már csak a pontonok behelyezése és a kikötőhelyek kialakítása van vissza, az év végére elkészülhetnénk.

magyarnarancs.hu: Erre most mennyi esélyt adnak? Mit szóltak a Kúria ítéletéhez?

VA: Meg vagyunk döbbenve. A Pécsi Törvényszék ez év elején már kimondta, hogy a strand területe nem csökken, ehhez képest a Kúria visszatért oda, hogy mégiscsak csökken.

DS: A Kúria ítélete nem veszi figyelembe, hogy 264 méter a vízbejutási lehetőség, azért ennyi, mert közben az önkormányzat nyugati irányban megnövelte a strand területét, csökkenésről már csak ezért sem lehet szó.

VA: Lehet persze olyan strandoló, aki ha leteszi a törölközőjét, onnan 50 métert is gyalogolnia kell, mire a vízbe tud menni, de ez minden strandon így van.

DS: Sőt, számos balatoni településen békésen megfér egymás mellett strand és kikötő.

 
Fotó: A szerző felvétele
 

magyarnarancs.hu: De olyan azért sehol sincs, hogy a strand kellős közepére építenének kikötőt…

DS: Ez is csak félreértésen, még inkább szándékos félremagyarázáson alapul. Most Ön is láthatja, mert pont itt állunk, hogy a kikötő nem a Nyugati strand közepén, hanem éppen a keleti szélén épül. És nem azért itt, mert ehhez támadt volna kedvünk, hanem mert kereken húsz éve ide került a kikötőjel, az akkori önkormányzat kérésére a hatóságok itt jelölték ki a kikötő helyét. Az más kérdés, hogy eddig nem épült meg és strandként használták. Bizarr egy helyzet, kétségtelen: valójában egyedül a sokat támadott kikötőnek lenne itt létjogosultsága.

VA: Biztosak vagyunk benne, hogy akik ellenzik a kikötőt, csak egy hangos kisebbség. Tiszteletben tartjuk az ő véleményüket is, de roppantul zavar bennünket, hogy úgy van feltüntetve ez a beruházás, mintha valami ördögtől való dolog készülne itt. A nyáron, amikor szüneteltettük az építkezést, nagyon sok strandolóval beszélgettünk, akik elégedettek voltak azzal, hogy ingyenes a strand (két éve mi vállaltuk fel ennek a költségét), hogy kulturáltabbak lesznek a körülmények a vitorláskikötő elkészültével, s egyben a sétányként funkcionáló móló, valamint az egyetlen tervezett új épület, egy vendéglátó egység megnyitásával.

magyarnarancs.hu: A Kúria ítélete azt mondja ki, hogy egy partszakaszon egyszerre kikötő és strand nem jelölhető ki. Eszerint már húsz éve törvénysértés történt?

DS: Vagy inkább az volt a törvénysértő, hogy strandként lehetett használni? Ezen ma már nem érdemes lamentálni, hiszen valóban bebizonyította az idei nyár is, hogy a kettő megfér egymás mellett.

VA: Való igaz, hogy strandolóból több van, mint vitorlázóból, de egyrészt kikötőhelyből hiány van a Balatonon, másrészt ha a Balaton mindenkié, akkor meg kell férjen egymás mellett a vitorlás, a fürdőző, a horgász, mindenki. Ráadásul a vitorlások és a strandolók érdeke egy ponton találkozik: ők vitorlázni, kikötni szeretnének, a fürdőzők pedig kulturált, ingyenes strandot. És itt mind a kettő megvalósulhat.

magyarnarancs.hu: A strand ingyenessége csak úgy biztosítható, ha önök állják a költségeket?

DS: Mi mindenesetre ezt vállaltuk, miként azt is, hogy létrehozunk egy alapítványt a parti terület fejlesztésére.

magyarnarancs.hu: De nyilván csak akkor, ha végül megépülhet a kikötő…

VA: Igen, hiszen a kikötő bevételéből vállaltuk a finanszírozást.

 
Deák Sándor és Viszkei András az épülő mólószáron
Fotó: A szerző felvétele
 

magyarnarancs.hu: Mekkora esélyét látják az építkezés befejezésének?

DS: Mi csakis ebben gondolkodunk, én balatonföldváriként ennek a projektnek a szerelmese vagyok.

VA: Valóban fennáll most akár a projekt ellehetetlenülésének a veszélye is, rajtunk kívül álló okokból. Gondoljon bele, mennyire különleges helyzetben vagyunk; mi miben hibáztunk? Engedély nélkül építkeztünk? Nem. Miután a turisztikai ügynökség pályázatot írt ki kikötők létesítésére, a balatonföldvári önkormányzat is kiírt egyet, hogy építse meg végre valaki ezt a húsz éve ide tervezett létesítményt. Mi ebbe beleugrottunk és most ott tartunk, hogy bár minden pillanatban jogszerűen építkeztünk, hirtelen kérdésessé vált a folytatás. Amikor a korábbi környezetvédelmi engedélyeket a bíróság megsemmisítette, a helyi önkormányzat rendre az együttműködés folytatásáról biztosított bennünket, még a helyi építési szabályzatot is módosította. Abban a hiszemben folytattuk az építkezést, hogy ezzel már végérvényesen rendben vagyunk, ezt erősítette meg a Pécsi Törvényszék év eleji döntése is. Miből kellett volna gondolnunk, hogy bármi baj lehet még vele?

A projekt ellehetetlenülése a lehető legnagyobb veszteség lenne, mert ezt innen eltüntetni elképesztő pénzösszegbe kerülne, ez sem a déli partnak, sem Balatonföldvárnak nem lehet érdeke.

Mert a magyar állam egy ilyen helyzetben joggal mondhatná: a helyi képviselő-testület írta ki a pályázatot, ha akarják, tüntessék is el a kikötőt.

magyarnarancs.hu: Önök indítanának kártérítési pert?

DS: Nyilván keresnünk kellene ez esetben jogorvoslatot, bár hiszünk benne, hogy ez nem fog bekövetkezni. Nem erre készülünk, hanem a gyors befejezésre.

magyarnarancs.hu: Akad olyan jogi érvük, amibe belekapaszkodhatnak? A földvári civilek jogi képviselője szerint nincs mód a kikötő legalizálására.

VA: Már a legalizálás se ide illő kifejezés, hiszen ez a kikötő minden pillanatban legálisan épült. Más kérdés, hogy négy éve tart ez a jogi hercehurca és az alatt hol épült, hol nem, mert a számos joghézagnak és tisztázatlan fogalomnak (például hogy mi is az a strand) köszönhetően az egyik hatóság így, a másik bíróság amúgy értelmezte a jogi helyzetet. Azért is mondjuk, hogy az emberek többsége biztosan támogatja az építkezést, mert a Balaton-szeretők régi igénye, hogy ingyen strandolhassanak. A jogalkotó a Balaton-törvény módosításával is abba az irányba megy, hogy minél több szabadon hozzáférhető partmenti terület legyen. A Kúria legutóbbi döntését a 2023-ban érvényben lévő jogszabályok alapján hozta, hiszen akkor született a vizsgált környezetvédelmi határozat. Csakhogy 2024. januártól megváltozott a Balaton-törvény, új jogszabályi környezet van, másként kell vizsgálódni egy új eljárás esetén.

 
Fotó: A szerző felvétele
 

magyarnarancs.hu: De a Kúria szerint egy új eljárásban sem adható engedély a kikötőre…

DS: Álláspontunk szerint a Kúria azt nem mondta, nem is mondhatta ki, hogy soha nem adható ki innentől kezdve engedély, csak azt, hogy az általa vizsgált jogszabályi környezet fennállása estén nem adható ki. De az meg közben megváltozott.

magyarnarancs.hu: Úgy vélik, hogy ez a változás önöknek kedvez?

VA: A jogászok majd eldöntik, de ebben bízunk. Nehéz helyzetben vagyunk, nem igazán látjuk ma még az ebből kivezető utat, de ha már a Kúria a józan észt hozta fel indokolásában: azt sem nehéz belátni, hogy a bontás nem lehet érdeke most már senkinek, ahogy az sem, hogy – ahogyan azt a Mosolygó egyesület jogi képviselője is felvetette egy variációként – a Balabo Kft. „bedőljön”, a kikötőtorzó meg ittmaradjon. Hiszünk benne, hogy a józan ész diadalmaskodik és létrejön az idilli állapot: a vitorlások hajóznak, a strandolók fürdőznek. Hiszen a Balaton mindenkié.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.