Elutasította az Alkotmánybíróság a a Transparency International Magyarország alkotmányjogi panaszát, amelyet a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) működésével kapcsolatban nyújtott be – írja a hvg.hu.
A döntés előzménye, hogy ez a hivatal vizsgálatot folytatott a Transparency és az Átlátszó ellen, azt állítva, hogy ezek külföldről finanszírozott szervezetek, és a választás eredményét akarják befolyásolni.
A civil szervezet – és mellé állva még 31 másik – azzal fordult az Alkotmánybírósághoz, hogy meggőződésük szerint az úgynevezett szuverenitásvédelmi törvény rendelkezései sértik az Alaptörvényt, a véleménynyilvánítás szabadságát, a tisztességes hatósági, illetve bírósági eljáráshoz és jogorvoslathoz való jogokat, ellentétesek a jogállamiság elvével és nemzetközi szerződésbe is ütköznek.
Az alkotmányjogi panaszban azt kérték, az AB semmisítse meg a jogszabály alkotmányellenes rendelkezéseit.
Az Alkotmánybíróság öt hónap után most határozott, két különvélemény mellett elutasította a panaszt. Juhász Imre elnök, az ügy előadója ismertette a határozat indoklását is, amely szerint a hivatal megállapításainak nincs semmilyen jogkövetkezménye, és még azt sem szankcionálják, ha a vizsgált szervezet nem adja oda a kért iratokat. Ezért az Alkotmánybíróság szerint a hivatal tevékenysége nem korlátozta a Transparency International Magyarország véleménynyilvánítási szabadságát. Mivel az SZH-nak nincs hatósági jogköre, nem is vonatkozik rá a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog. A tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sem sérül, mert az SZH jelentésével szemben bírósághoz sem lehet fordulni.
A tudósítás szerint az alkotmánybírósági határozat indoklásából az is kiderül, hogy bár közigazgatási bírósághoz tényleg nem fordulhat a vizsgált szervezet, de polgárihoz igen, jó hírnevének megsértésére hivatkozva. A Szuverenitásvédelmi Hivatal ugyanis nem adott lehetőséget a Transparency International Magyarországnak, hogy észrevételeket tegyen a vizsgálattal kapcsolatban.
Hörcherné Marosi Ildikó alkotmánybíró különvéleménye arról szólt, hogy „törvényalkotó általi mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség áll fenn”, hiányoznak a garanciális rendelkezések, amelyek az SZH eljárását összhangba hoznák a tisztességes hatósági eljáráshoz való joggal. Az sem világos, hogy a vizsgált szervezet mikor tagadhatja meg a közreműködést, és hogyan tekinthet be a nyilatkozatával összefüggésben keletkezett iratokba. Ezzel a megállapítással részben Schanda Balázs alkotmánybíró is egyetértett.
A Transparency International Magyarország a döntés kihirdetése után bejelentette, a többi civil szervezettel együtt a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordul, abban bízva, hogy az a jogi fórum kimondja, a szuverenitásvédelmi törvény ellentétes az alapvető polgári jogokkal és szabadságokkal.
