Volt III/III-as lett a Szuverenitásvédelmi Hivatal kutatóintézetének vezetője

  • narancs.hu
  • 2024. szeptember 17.

Belpol

Horváth József előző életében radikális ellenzéket és a népieket figyelte meg. 

Megalakult a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet - írja az MTI. A kutatóintézet feladata szerint az egyelőre civil szervezeteket és független sajtótermékeket vegzáló Szuverenitásvédelmi Hivatal szerint az, hogy „a jövőben tudományos elemzésekkel, hazai és nemzetközi kutatásokkal támogassa a hivatal munkáját, annak érdekében, hogy a hivatal beazonosítsa és feltérképezze a Magyarország önazonosságát veszélyeztető cselekedeteket, befolyásolási kísérleteket”.

Sokkal fontosabb, hogy ki vezeti az intézetet: egy bizonyos Horváth József, akit nyugállományú vezérőrnagyként és biztonságpolitikai szakértőként emlegetnek, akit 1999-ben dandártábornokká neveztek ki, majd 2012-ben pedig vezérőrnaggyá léptettek elő. Azt jótékonyan kifelejtették a bemutatásból – szemben a 444-gyel –, hogy Horváth 1986-89-ig a Belügyminisztérium III/III-4-b. alosztályon dolgozott alhadnagyként. Akkoriban is hasonló feladata volt, mint a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak van ma: feladata a radikális ellenzéket és a népieket figyelte meg. A rendszerváltás után is maradt a szolgálatoknál, az első Fidesz-kormány idején a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgató-helyettese volt, de beszélő fejként is bármikor bevethető volt például akkor, amikor migránsozni kellett.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.