Vonatgázolásos balesetek: nem történik kormányzati intézkedés a megelőzésük érdekében

Belpol

A vasúti balesetek továbbra is sok áldozatot követelnek: újra meg újra előfordulnak a KRESZ be nem tartása miatti végzetes kimenetelű ütközések, és változatlanul gyakori formája az öngyilkosságnak a vonat elé ugrás. Az egyik vasutas-szakszervezet elnöke szerint az elmúlt nyolc-tíz évben nem történt kormányzati intézkedés mindezek megelőzéséért.

Kedves Olvasónk!

Ez a cikk a Magyar Narancs 2023. március 2-i számában jelent meg. Most ezt az írást ebből a lapszámunkból széles körben, ingyenesen is hozzáférhetővé tesszük.

Részben azért, mert fontosnak tartjuk, hogy minél többen megismerkedjenek a tartalmával, részben pedig azért, hogy megmutassuk, érdemes a Narancsot megvásárolni is, hiszen minden számban hasonlóan érdekes cikkeket találhatnak – és a lap immár digitálisan is előfizethető, cikkei számítógépen, okostelefonon és tableten is olvashatóak.

magyarnarancs.hu-n emellett a továbbiakban sem csak fizetőfal mögötti tartalmakat találnak, így mindig érdemes benézni hozzánk. 

Visszavárjuk!

A szerk.

Tíz vasúti gázolás következett be már ez év januárjában a Magyar Államvasutak (MÁV) vonalain, mondhatni, rendszeresek a végzetes kimenetelű balesetek. Például a január 7–8-i hétvégén két tragédia is volt: Kiskunmajsánál valaki a sínekre feküdt, Vecsésen pedig a vasúti kereszteződésben ütött el a vonat egy kerékpárral a tilosban átkelő embert. Január 9-én a gyömrői vasúti átjáróban gázoltak el egy embert, miközben a fény- és félsorompó tilos jelzést mutatott. Január 18-án a Nyugati pályaudvartól Vácra tartó vonat Dunakeszi megállóhelynél ütött el valakit, február 1-jén a tápiószecsői állomáson gázolt a Szolnok felől érkező vonat, február 8-án a mecsekpölöskei átjárónál ütközött a szerelvény egy személyautóval – utóbbi esetben személyi sérülés szerencsére nem volt.

Az elmúlt 14 évben nem történt a vasút hibájából halálos kimenetelű baleset – írta megkeresésünkre a MÁV –, a bekövetkezett eseteket a figyelmetlenség vagy a KRESZ-szabályok megszegése okozta. A vállalat szerint Magyarországon a vasúti átjárók védelme, azok biztosítási módjai kivétel nélkül minden esetben megfelelnek a hatóságilag előírt biztonsági szintnek, a berendezéseket az elvárt gyakorisággal és rendszerben vizsgálják. „A gépjárművezetők szabálytalansága és a KRESZ előírásainak figyelmen kívül hagyása miatt a MÁV vonalain 2022-ben 90 baleset történt vasúti átjárókban, amiből 16 volt halálos 34 áldozattal.”

A balesetek áldozatainak száma kétszeresére nőtt a korábbi évhez képest (2021-ben 86 balesetből 16 volt halálos, összesen 17 áldozattal, 2020-ban 62 vasúti átjárós balesetben 6-an vesztették életüket). A tavalyi 34 áldozat közül 19-en (köztük gyerekek is) utasok voltak. A legtöbb vasúti átjárós baleset a 80-as vonalon (Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely) és a 154-es vonalon (Bátaszék–Baja–Kiskunhalas) történt, az előbbin hat, az utóbbin öt. A MÁV tájékoztatása szerint a vonat féktávolsága több száz méter, így a mozdonyvezetőnek egy átjáróban nincs esélye az ütközés megelőzésére.

A MÁV az átjárós balestek miatt 2021-ben egymilliárd forintot meghaladó, míg 2022-ben megközelítőleg félmilliárdos kárral számolt. 2022-ben összesen 83 motorvonat-vezető vagy mozdonyvezető vette igénybe a rehabilitációs szabadságot, egyikük mentori kíséretet igényelt. Arról a MÁV-nak nincs tudomása, hogy „gázolás vagy ütközéses baleset miatt hagyott volna fel a szakmával kollégánk”. Gázolás azonban nemcsak vasúti átjárókban történhet, hanem tiltott helyen (például a peronok mellett húzódó síneken, a nyílt pályán, rendező pályaudvarokon stb.) tartózkodás miatt: az elmúlt három évben 223 személyt ütött el vonat így, s ezekben a balesetekben összesen 138-an vesztették életüket.

Rábízzák a véletlenre

A legtöbb vasúti átjárós balesetet a gyorshajtás (a „még átérek” gondolkodásmód), az agresszív vezetési stílus, a vezetés közbeni telefonálás és a vasúti fényjelző tilos jelzésének figyelmen kívül hagyása okozza.

A záródó sorompórudakat látva a járművezetők megállás helyett sokszor gyorsítanak, néhányan még a lezáródott félsorompót is megkerülik. Évente átlagosan 800 félsorompót törnek le az autósok – 2022-ben 885 ilyen eset történt. A figyelmetlen kerékpárosok vagy gyalogosok is veszélybe kerülnek: ők körültekintés nélkül haladnak át a kereszteződéseken, vagy nem a kijelölt átjárókat használják. Az ilyen baleseteket sok esetben az „érzékszervek működését akadályozó tényezők”, például a fülhallgató használata, a kapucnis ruházat vagy a mobiltelefonozás okozzák.

A MÁV vasútbiztonsági kampányokkal igyekszik növelni a közlekedési tudatosságot: 2022-ben a vasúti átjárók közelében a közlekedők figyelemfelkeltő plakátokkal találkozhattak. Online felületeken is megjelentek üzenetek, filmek, esetenként influenszerek bevonásával, de országos rádiókban is hirdettek. Nyáron a Balaton menti vasúti átjárók közelében, ősszel családi rendezvényeken tartott a vasúttársaság baleset-megelőzési célú kitelepüléseket. Gyakran járják az iskolákat is vasútbiztonsági programjaikkal. A társaság 2018 óta folyamatosan, éves szinten 60–70 helyszínen tart közös vasúti-közúti közlekedésbiztonsági ellenőrzést a rendőrséggel együtt.

 
Visszafordíthatatlan károk
Fotó: MTI/Krizsán Csaba

„Az esetek kevesebb mint egy százalékában hibáztatható a vasút” – mondja Barsi Balázs, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének (MOSZ) elnöke, akinek volt már része önhibáján kívüli gázolásban. Az eset Budapest elővárosában kora reggel történt: a szerelvény Miskolc felől érkezett, amikor egy autó behajtott elé. A sofőr nem volt bekötve, az ütközéstől kirepült a járműből, és meghalt. Barsit megviselték a történtek, ezért arra kérte az üzemorvost, hogy egy időre mentse fel a munkavégzés alól. Úgy véli, mivel évente sok ilyen eset van, a témában társadalmi vitát kellene kezdeményezni. Állítja, szinte kizárólag a közúton közlekedők okozzák a végzetes baleseteket; a 2022-es adatok szerint tavaly majd’ minden hétre jutott két baleset. Ezek a magas számok azt is jelzik, hogy minden mozdonyvezető potenciálisan ki van téve az ilyen tragédiának.

A baleseteket számos tényező (rossz látási viszonyok, nagy forgalom, figyelmetlenség stb.) befolyásolhatja, és a MOSZ-elnök hangsúlyozza, a legtöbb esetben a MÁV ezekért nem hibáztatható. Úgy látja azonban, bizonyos intézkedésekkel a szerencsétlenségek száma csökkenthető lenne. Ennek legjobb módja a vasúti átjárók számának ritkítása volna aluljárók és felüljárók építésével. A biztonsági szintet növelni lehetne, ha több andráskeresztet, sorompót és fényjelzőt szerelnének a nem biztosított átjárók elé, illetve kamerarendszerek felállítása, a már kialakult helyzetek, szabálytalanságok elemzése is előrelépés lenne – utóbbi nem is kimondottan drága. Barsi azoknál a helyszíneknél, ahol több szerencsétlenség is történt, roncsokat helyezne ki, illusztrálandó a szabálytalan áthaladás következményeit. „Az elmúlt nyolc-tíz évben nem láttunk olyan kormányzati intézkedést, amely erre a területre fókuszálna. Ez nincs rendben. Rábízzák a dolgot a véletlenre” – mondja Barsi, aki szerint a fejlesztéseknek nyilván lenne költségük, de a pénzt nem lehet egy lapon emlegetni az emberéletekkel.

A rájuk vonatkozó szabályokon is lehetne javítani. Mint mondja, vagy tíz éve vitázik a MÁV-val arról, hogy a mozdonyvezető egy baleset után eldöntheti-e, hogy továbbviszi a vonatot vagy sem. Számos európai országban nincs erre lehetőség, a balesetben érintett járművezetőket azonnal leváltják, és a MOSZ elnöke is ezt szorgalmazza. (A baleseti protokollról lásd Nem könnyű feldolgozni című keretes írásunkat.)

Rossz minták

„Magyarországon nagyon magas a befejezett öngyilkosságok száma, európai szinten a harmadik helyen állunk” – mondja Tóth Mónika Ditta pszichológus, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének adjunktusa, aki 11 éve foglalkozik a témával. A szakértő szerint minden országban az a leg­elterjedtebb módszer, ami a legkönnyebben elérhető (Magyarországon a kötél és a gyógyszeres túladagolás, Ázsiában egyes növényvédő szerek, az Egyesült Államokban a fegyver), de a mozgó jármű elé ugrás mindenhol gyakori. Magyarországon a vonat elé ugrás „ikonikus” tett, hiszen József Attila vagy Latinovits Zoltán is így vetett véget életének. A nagy költő sorsát ráadásul már általános iskolában megismerhetik a gyerekek. A szakértő szerint a krízisben lévő személy ezt a módszert azért találhatja megfelelő megoldásnak, mert „nem hagy nyitva lehetőségeket”, a mozdonyvezető nyílt pályán nem tud megállni. Főleg a férfiak választják ezt, négyszer-ötször nagyobb náluk a befejezett vasúti öngyilkosságok száma, mint a nőknél.

A szakértő szerint vannak arra utaló jelek, hogy bizonyos öngyilkos személyekre hatással volt József Attila esete; voltak, akiknek a zsebében megtalálták a költő valamelyik kötetét. A médiának is nagy a felelőssége abban, hogyan tálalja az ilyen eseteket, hiszen a hírek is könnyen befolyásolják az öngyilkosságot fontolgatókat. Egy német példát említ: amikor Robert Enke válogatott futballkapus a vonat elé vetette magát 2008-ban, a következő két hétben kimutathatóan nőtt az ilyen típusú öngyilkosságok száma nemcsak Németországban, hanem másutt, például nálunk is. (A szaknyelv copycat suicide-nak, vagyis utánzásos öngyilkosságnak nevezi e jelenséget.)

Tóth Mónika Ditta szerint némi technikai lehetőség van a vonatgázolásos öngyilkosságok megelőzésére. Az ázsiai országokban például üvegfalat húznak a metróállomásokon, vagy annak is látható eredménye van, ha az ún. krízis telefonszámokat több helyen feltüntetik. „A beszűkült tudatállapot sokszor csak néhány percig tart, és ha ez idő alatt a gyors végrehajtást valamivel gátolni lehet, mondjuk egy üvegajtó segítségével, akkor azzal életet lehet menteni” – véli.

A MÁV-pályák mentén persze nem lehet végig kerítést felszerelni, de külföldön akad rá példa, hogy egyes vasúti szakaszokat e módszerrel tesznek nehezen hozzáférhetővé.

Nem könnyű feldolgozni

A MÁV tájékoztatása szerint baleset esetén a mozdonyvezetőnek kell „irányítania” az eseményeket, amíg a hatóság meg nem érkezik. Ilyenkor a rendőrséget, mentőket, helyszínelőket kell értesíteni. A rendőrségi helyszínelés általában hamarabb elkezdődik, a vasúti helyszínelés egészen a pálya felszabadulásáig tart.

A vizsgálatok többek között arra keresik a választ, hogy a baleset öngyilkossági szándékkal történt-e. Gázolásnál a rendőrségi helyszínelés befejezése és a halott­szemle után a rendőrség értesíti a kegyeleti szolgálatot, és engedélyt ad a holttest elszállítására, a maradványok összeszedésére. A MÁV készenléti szolgálata végzi el a fertőtlenítő meszelést.

Gázoláskor a baleseti vizsgálók megkérdezik, hogy vállalja-e a mozdonyvezető a további szolgálatot, vagy inkább a leváltását kéri. Ha úgy érzi, hogy nem képes a munka folytatására, az üzemirányítás egy másik mozdonyvezetőt küld.

A gázolást követő három napra a szolgálatai alóli mentesítését is kérheti „rehabilitációs szabadság” címén, de mentori kíséretet is igényelhet, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az átélt trauma feldolgozásához erre szüksége van. A felkért mentor a „rehabilitációs szabadság” után két szolgálatban elkíséri a mozdonyvezetőt. A mozdonyvezető dönthet úgy is, hogy szakorvosi ellátást igényel.

Ha önnek vagy ismerősének öngyilkossági gondolatai vannak, vagy azt észleli, hogy barátja, rokona segítségre szorul, akkor hívja a 116-123-as lelki elsősegély-telefonszámot. Ha öngyilkossági szándéka van, hívja a 112-t! Az Alapítvány az Öngyilkosság Ellen civil szervezet nyitóoldalán megtalálható a pszichiátriai gondozók országos listája és térképe. Egy-egy öngyilkosság, öngyilkossági kísérlet átlagosan 6–8 közeli hozzátartozót, barátot érint. A Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány nekik segít, a szervezet a 06/20-464-8005-ös telefonszámon érhető el.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.