Vonatgázolásos balesetek: nem történik kormányzati intézkedés a megelőzésük érdekében

A vasúti balesetek továbbra is sok áldozatot követelnek: újra meg újra előfordulnak a KRESZ be nem tartása miatti végzetes kimenetelű ütközések, és változatlanul gyakori formája az öngyilkosságnak a vonat elé ugrás. Az egyik vasutas-szakszervezet elnöke szerint az elmúlt nyolc-tíz évben nem történt kormányzati intézkedés mindezek megelőzéséért.

Tíz vasúti gázolás következett be már ez év januárjában a Magyar Államvasutak (MÁV) vonalain, mondhatni, rendszeresek a végzetes kimenetelű balesetek. Például a január 7–8-i hétvégén két tragédia is volt: Kiskunmajsánál valaki a sínekre feküdt, Vecsésen pedig a vasúti kereszteződésben ütött el a vonat egy kerékpárral a tilosban átkelő embert. Január 9-én a gyömrői vasúti átjáróban gázoltak el egy embert, miközben a fény- és félsorompó tilos jelzést mutatott. Január 18-án a Nyugati pályaudvartól Vácra tartó vonat Dunakeszi megállóhelynél ütött el valakit, február 1-jén a tápiószecsői állomáson gázolt a Szolnok felől érkező vonat, február 8-án a mecsekpölöskei átjárónál ütközött a szerelvény egy személyautóval – utóbbi esetben személyi sérülés szerencsére nem volt.

Az elmúlt 14 évben nem történt a vasút hibájából halálos kimenetelű baleset – írta megkeresésünkre a MÁV –, a bekövetkezett eseteket a figyelmetlenség vagy a KRESZ-szabályok megszegése okozta. A vállalat szerint Magyarországon a vasúti átjárók védelme, azok biztosítási módjai kivétel nélkül minden esetben megfelelnek a hatóságilag előírt biztonsági szintnek, a berendezéseket az elvárt gyakorisággal és rendszerben vizsgálják. „A gépjárművezetők szabálytalansága és a KRESZ előírásainak figyelmen kívül hagyása miatt a MÁV vonalain 2022-ben 90 baleset történt vasúti átjárókban, amiből 16 volt halálos 34 áldozattal.”

A balesetek áldozatainak száma kétszeresére nőtt a korábbi évhez képest (2021-ben 86 balesetből 16 volt halálos, összesen 17 áldozattal, 2020-ban 62 vasúti átjárós balesetben 6-an vesztették életüket). A tavalyi 34 áldozat közül 19-en (köztük gyerekek is) utasok voltak. A legtöbb vasúti átjárós baleset a 80-as vonalon (Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely) és a 154-es vonalon (Bátaszék–Baja–Kiskunhalas) történt, az előbbin hat, az utóbbin öt. A MÁV tájékoztatása szerint a vonat féktávolsága több száz méter, így a mozdonyvezetőnek egy átjáróban nincs esélye az ütközés megelőzésére.

A MÁV az átjárós balestek miatt 2021-ben egymilliárd forintot meghaladó, míg 2022-ben megközelítőleg félmilliárdos kárral számolt. 2022-ben összesen 83 motorvonat-vezető vagy mozdonyvezető vette igénybe a rehabilitációs szabadságot, egyikük mentori kíséretet igényelt. Arról a MÁV-nak nincs tudomása, hogy „gázolás vagy ütközéses baleset miatt hagyott volna fel a szakmával kollégánk”. Gázolás azonban nemcsak vasúti átjárókban történhet, hanem tiltott helyen (például a peronok mellett húzódó síneken, a nyílt pályán, rendező pályaudvarokon stb.) tartózkodás miatt: az elmúlt három évben 223 személyt ütött el vonat így, s ezekben a balesetekben összesen 138-an vesztették életüket.

Rábízzák a véletlenre

A legtöbb vasúti átjárós balesetet a gyorshajtás (a „még átérek” gondolkodásmód), az agresszív vezetési stílus, a vezetés közbeni telefonálás és a vasúti fényjelző tilos jelzésének figyelmen kívül hagyása okozza.

A záródó sorompórudakat látva a járművezetők megállás helyett sokszor gyorsítanak, néhányan még a lezáródott félsorompót is megkerülik. Évente átlagosan 800 félsorompót törnek le az autósok – 2022-ben 885 ilyen eset történt. A figyelmetlen kerékpárosok vagy gyalogosok is veszélybe kerülnek: ők körültekintés nélkül haladnak át a kereszteződéseken, vagy nem a kijelölt átjárókat használják. Az ilyen baleseteket sok esetben az „érzékszervek működését akadályozó tényezők”, például a fülhallgató használata, a kapucnis ruházat vagy a mobiltelefonozás okozzák.

A MÁV vasútbiztonsági kampányokkal igyekszik növelni a közlekedési tudatosságot: 2022-ben a vasúti átjárók közelében a közlekedők figyelemfelkeltő plakátokkal találkozhattak. Online felületeken is megjelentek üzenetek, filmek, esetenként influenszerek bevonásával, de országos rádiókban is hirdettek. Nyáron a Balaton menti vasúti átjárók közelében, ősszel családi rendezvényeken tartott a vasúttársaság baleset-megelőzési célú kitelepüléseket. Gyakran járják az iskolákat is vasútbiztonsági programjaikkal. A társaság 2018 óta folyamatosan, éves szinten 60–70 helyszínen tart közös vasúti-közúti közlekedésbiztonsági ellenőrzést a rendőrséggel együtt.

 

Visszafordíthatatlan károk

Fotó: MTI/Krizsán Csaba

„Az esetek kevesebb mint egy százalékában hibáztatható a vasút” – mondja Barsi Balázs, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének (MOSZ) elnöke, akinek volt már része önhibáján kívüli gázolásban. Az eset Budapest elővárosában kora reggel történt: a szerelvény Miskolc felől érkezett, amikor egy autó behajtott elé. A sofőr nem volt bekötve, az ütközéstől kirepült a járműből, és meghalt. Barsit megviselték a történtek, ezért arra kérte az üzemorvost, hogy egy időre mentse fel a munkavégzés alól. Úgy véli, mivel évente sok ilyen eset van, a témában társadalmi vitát kellene kezdeményezni. Állítja, szinte kizárólag a közúton közlekedők okozzák a végzetes baleseteket; a 2022-es adatok szerint tavaly majd’ minden hétre jutott két baleset. Ezek a magas számok azt is jelzik, hogy minden mozdonyvezető potenciálisan ki van téve az ilyen tragédiának.

A baleseteket számos tényező (rossz látási viszonyok, nagy forgalom, figyelmetlenség stb.) befolyásolhatja, és a MOSZ-elnök hangsúlyozza, a legtöbb esetben a MÁV ezekért nem hibáztatható. Úgy látja azonban, bizonyos intézkedésekkel a szerencsétlenségek száma csökkenthető lenne. Ennek legjobb módja a vasúti átjárók számának ritkítása volna aluljárók és felüljárók építésével. A biztonsági szintet növelni lehetne, ha több andráskeresztet, sorompót és fényjelzőt szerelnének a nem biztosított átjárók elé, illetve kamerarendszerek felállítása, a már kialakult helyzetek, szabálytalanságok elemzése is előrelépés lenne – utóbbi nem is kimondottan drága. Barsi azoknál a helyszíneknél, ahol több szerencsétlenség is történt, roncsokat helyezne ki, illusztrálandó a szabálytalan áthaladás következményeit. „Az elmúlt nyolc-tíz évben nem láttunk olyan kormányzati intézkedést, amely erre a területre fókuszálna. Ez nincs rendben. Rábízzák a dolgot a véletlenre” – mondja Barsi, aki szerint a fejlesztéseknek nyilván lenne költségük, de a pénzt nem lehet egy lapon emlegetni az emberéletekkel.

A rájuk vonatkozó szabályokon is lehetne javítani. Mint mondja, vagy tíz éve vitázik a MÁV-val arról, hogy a mozdonyvezető egy baleset után eldöntheti-e, hogy továbbviszi a vonatot vagy sem. Számos európai országban nincs erre lehetőség, a balesetben érintett járművezetőket azonnal leváltják, és a MOSZ elnöke is ezt szorgalmazza. (A baleseti protokollról lásd Nem könnyű feldolgozni című keretes írásunkat.)

Rossz minták

„Magyarországon nagyon magas a befejezett öngyilkosságok száma, európai szinten a harmadik helyen állunk” – mondja Tóth Mónika Ditta pszichológus, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének adjunktusa, aki 11 éve foglalkozik a témával. A szakértő szerint minden országban az a leg­elterjedtebb módszer, ami a legkönnyebben elérhető (Magyarországon a kötél és a gyógyszeres túladagolás, Ázsiában egyes növényvédő szerek, az Egyesült Államokban a fegyver), de a mozgó jármű elé ugrás mindenhol gyakori. Magyarországon a vonat elé ugrás „ikonikus” tett, hiszen József Attila vagy Latinovits Zoltán is így vetett véget életének. A nagy költő sorsát ráadásul már általános iskolában megismerhetik a gyerekek. A szakértő szerint a krízisben lévő személy ezt a módszert azért találhatja megfelelő megoldásnak, mert „nem hagy nyitva lehetőségeket”, a mozdonyvezető nyílt pályán nem tud megállni. Főleg a férfiak választják ezt, négyszer-ötször nagyobb náluk a befejezett vasúti öngyilkosságok száma, mint a nőknél.

A szakértő szerint vannak arra utaló jelek, hogy bizonyos öngyilkos személyekre hatással volt József Attila esete; voltak, akiknek a zsebében megtalálták a költő valamelyik kötetét. A médiának is nagy a felelőssége abban, hogyan tálalja az ilyen eseteket, hiszen a hírek is könnyen befolyásolják az öngyilkosságot fontolgatókat. Egy német példát említ: amikor Robert Enke válogatott futballkapus a vonat elé vetette magát 2008-ban, a következő két hétben kimutathatóan nőtt az ilyen típusú öngyilkosságok száma nemcsak Németországban, hanem másutt, például nálunk is. (A szaknyelv copycat suicide-nak, vagyis utánzásos öngyilkosságnak nevezi e jelenséget.)

Tóth Mónika Ditta szerint némi technikai lehetőség van a vonatgázolásos öngyilkosságok megelőzésére. Az ázsiai országokban például üvegfalat húznak a metróállomásokon, vagy annak is látható eredménye van, ha az ún. krízis telefonszámokat több helyen feltüntetik. „A beszűkült tudatállapot sokszor csak néhány percig tart, és ha ez idő alatt a gyors végrehajtást valamivel gátolni lehet, mondjuk egy üvegajtó segítségével, akkor azzal életet lehet menteni” – véli.

A MÁV-pályák mentén persze nem lehet végig kerítést felszerelni, de külföldön akad rá példa, hogy egyes vasúti szakaszokat e módszerrel tesznek nehezen hozzáférhetővé.

Nem könnyű feldolgozni

A MÁV tájékoztatása szerint baleset esetén a mozdonyvezetőnek kell „irányítania” az eseményeket, amíg a hatóság meg nem érkezik. Ilyenkor a rendőrséget, mentőket, helyszínelőket kell értesíteni. A rendőrségi helyszínelés általában hamarabb elkezdődik, a vasúti helyszínelés egészen a pálya felszabadulásáig tart.

A vizsgálatok többek között arra keresik a választ, hogy a baleset öngyilkossági szándékkal történt-e. Gázolásnál a rendőrségi helyszínelés befejezése és a halott­szemle után a rendőrség értesíti a kegyeleti szolgálatot, és engedélyt ad a holttest elszállítására, a maradványok összeszedésére. A MÁV készenléti szolgálata végzi el a fertőtlenítő meszelést.

Gázoláskor a baleseti vizsgálók megkérdezik, hogy vállalja-e a mozdonyvezető a további szolgálatot, vagy inkább a leváltását kéri. Ha úgy érzi, hogy nem képes a munka folytatására, az üzemirányítás egy másik mozdonyvezetőt küld.

A gázolást követő három napra a szolgálatai alóli mentesítését is kérheti „rehabilitációs szabadság” címén, de mentori kíséretet is igényelhet, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az átélt trauma feldolgozásához erre szüksége van. A felkért mentor a „rehabilitációs szabadság” után két szolgálatban elkíséri a mozdonyvezetőt. A mozdonyvezető dönthet úgy is, hogy szakorvosi ellátást igényel.

Ha önnek vagy ismerősének öngyilkossági gondolatai vannak, vagy azt észleli, hogy barátja, rokona segítségre szorul, akkor hívja a 116-123-as lelki elsősegély-telefonszámot. Ha öngyilkossági szándéka van, hívja a 112-t! Az Alapítvány az Öngyilkosság Ellen civil szervezet nyitóoldalán megtalálható a pszichiátriai gondozók országos listája és térképe. Egy-egy öngyilkosság, öngyilkossági kísérlet átlagosan 6–8 közeli hozzátartozót, barátot érint. A Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány nekik segít, a szervezet a 06/20-464-8005-ös telefonszámon érhető el.