Zajos csata Szegedért: legyűri-e a Fidesz Botkát?

  • narancs.hu
  • 2018. október 30.

Belpol

Leszedheti-e a Fidesz a népszerű és az egyetlen, honi nagyvárost ellenzékiként irányító polgármestert, Botka Lászlót a 2019-es őszi helyhatósági választáson? Ennek a kérdésnek járt utána friss számában a Magyar Narancs.

Hosszú hónapok csendjét megtörve lapunknak nyilatkozott Szeged első embere, aki elmondta: az történt a tavaszi országgyűlési választáson és utána, amit a legjobban szeretett volna elkerülni. 

Kétségtelen tény, hogy a Tisza-parti egyetemi városban már egy ideje ráfordultak a jövő őszi választás célegyenesére. A kormánypárti propagandasajtó és a Fidesz korlátlan erőforrásait kihasználva ott üti Botkát, ahol csak tudja.

Botka és Orbán találkozója 2017-ben, amikor a kormányfő Szegedre látogatott

Botka és Orbán találkozója 2017-ben, amikor a kormányfő Szegedre látogatott

 

A cikkben szó van arról is, hogy Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója az elmúlt időszakban miért jár sokat Szegedre, s arról, hogyan segíti Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök a csongrádi megyeszékhelyen a Fideszt és a focit? A Magyar Narancs elment a szegedi Izabella híd tőszomszédságában közel 20 milliárd forintért épülő új labdarúgó-stadion építkezéséhez, amelynek kivitelezője egészen véletlenül a Garancsi István birtokolta Market Zrt. Ez az ultramodern és méregdrága stadion a püspök harmadosztályú csapatának épül!

Miért merülne fel, hogy ne induljak a 2019-es önkormányzati választáson? – kérdezte Botka, aki szerint „egy élhető, európai Magyarország reménye miatt” kell megtartania a baloldalnak a Tisza-parti nagyvárost. „Szegednek hiteles és a kormánnyal együttműködő városvezetésre van szüksége, egyben a dél-alföldi régióközpontot gazdaságilag meg kell erősíteni és fel kell tenni a térképen az őt megillető helyre” – ezt már B. Nagy László, a Fidesz szegedi elnöke, egyben egyik parlamenti képviselője mondta lapnak.

A cikkből kiderül, hogy a Fidesz „mini nemzeti konzultáció” keretében keresi, ki lehet a polgármesterjelöltje Szegeden, ekként ki lehet a kihívója Botka Lászlónak. Bőséges névsort közöl a szóba került nevekről a Magyar Narancs.

A lap ezen a héten kivételesen már szerdától kapható a standokon, illetve itt előfizethető.

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szüksége lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következő platformokon érhetők el online és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elő egy évre, fél évre, negyedévre, egy hétre!

 

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.