„Nagyon durva személyes, írásos, névtelen leveles, illetve telefonos fenyegetéseket is kaptak generátorkezelők. Például van, akinek a családját is megfenyegették, illetve azzal fenyegetőztek, hogy rágyújtják a tarlót. De olyan is megesett, hogy húszfős társaság személyesen fenyegette a kezelőt, a rendőrséget is ki kellett hívni emiatt” – tette közzé honlapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) tavaly júliusban. A megfenyegetett emberek az országos jégkármérséklő rendszer, a Jéger készülékeit kezelték.
Világszerte több mint 52 országban igyekeznek befolyásolni úgy az időjárást, hogy minél kevesebb kárt okozzon. Magyarországon a hatvanas évek óta próbálják mérsékelni a jégeső miatti károkat, a Dél-Dunántúlon 1991-től a Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés működtetett komolyabb rendszert 141 talajgenerátorral. Az egész országot 986 generátorral lefedő Jégert a NAK hozta létre, 2 milliárd forintba került. Ebből 200 milliót a gazdák kamarai tagdíjából fizettek, a többi uniós pályázaton nyert összeg. A rendszer 2018 májusa óta működik, évente 1,5 milliárd forintból. A felhasznált ezüst-jodid-oldatból egy liter 3 ezer forint. A kezelők évi bruttó 420 ezret kapnak azért, hogy április 15-től szeptember 30-ig éjjel-nappal készenlétben állnak. Bár a jégesőt megelőzni nem lehet, csak mérsékelni a lehulló jégszemek méretét, a kamara adatai alapján egyértelműen megéri ezt tenni. Az országos rendszer működése előtti három évhez, 2015–2017-hez képest 2018-tól 2021-ig 42 százalékkal kisebb területről jelentettek jégkárt. Vagyis évi másfél milliárd forintból kb. 50 milliárd forintnyi értéket óv meg a Jéger.
Tavaly nyáron egész Európát aszály sújtotta, Magyarországon a keleti megyékben volt különösen nagy szárazság. Az Alföldön, ahol csak 2018 óta védekeznek a jég ellen, a gazdák körében kialakult az a meggyőződés, hogy a rendszer nemcsak a jégtől véd, hanem az esőfelhőket is „elhajtotta”.
A kamara az első megdöbbenés után ezt több közleményben cáfolta. Tavaly július 8-án jelentette be, hogy a generátorkezelőket ért halálos fenyegetés és rémhírterjesztés miatt feljelentést tett az ügyészségen, és „ezzel egyidejűleg – munkatársai testi épségét mindenek elé helyezve – egyes alföldi megyékben, a megfenyegetett generátorkezelők körzeteiben ideiglenesen leállította a rendszert. Több megyében kellett leállítani generátorokat egyes körzetekben, illetve több további generátor kezelésére alapvetően emiatt nincs jelentkező. Ez azt jelenti, hogy a NAK egyes területeken nem tudja teljeskörűen biztosítani a jégkár elleni védekezést, ami nemcsak a gazdálkodókat, hanem a lakossági ingatlanokat és ingóságokat is érinti. Több másik generátorkezelőt ért fenyegetés vagy egyéb atrocitás, ezen kezelők saját felelősségükre továbbra is működtetik a berendezéseket” – ez a tájékoztató máig olvasható a kamara honlapján.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
