25 év után elítélték a vonatbalesetnek álcázott gyilkosság tetteseit

  • narancs.hu
  • 2025. február 28.

Bűn

A kecskeméti diszkó egykori kidobóiról kiderült, megverték az egyik vendéget, aztán a sínre fektették.

Egy 50 és egy 52 éves férfit ítélt el a Szegedi Ítélőtábla pénteken azért, amit 25 évvel ezelőtt követtek el együtt.

A bíróság közleménye szerint mindketten kidobóként dolgoztak egy kecskeméti diszkóban 2000. október elsején. Egy ittas vendéget az egyikük ki akarta vinni a szórakozóhelyről, a részeg ember ellenállt, dulakodtak. A kidobó ököllel, majd viperával ütötte meg a vendéget, aki ekkor még fel tudott állni. A verekedésbe bekapcsolódott a másik kidobó is. Két oldalról karon fogták a vendéget, kivitték a főbejárathoz, közben kézzel ütötték. Ez folytatódott a diszkón kívül: előbb az Izsáki út felé, aztán a belváros irányába vezették a részeg férfit, aki ismét kapott a viperából, végül elveszítette az eszméletét és összeesett. Koponyacsonttörése volt.

A vádlottak látták, hogy a sérülés végzetes, és azért, hogy elkerüljék a felelősségre vonást, elvitték áldozatukat a közeli vasúthoz, lefektették a sínekre olyan testhelyzetben, mintha aludna.

A menetrend szerint közlekedő vonat vezetőjének esélye sem volt arra, hogy időben lefékezze a szerelvényt. Elütötte a sértettet, aki meghalt. 

Az azonban, hogy mi történt a baleset előtt, és hogy a sérülések egy részét nem a vonat okozta, mégis kiderült.

A Kecskeméti Törvényszék elsőfokon társtettességben, előre kitervelten, aljas célból elkövetett emberölés bűntette miatt N. T. elsőrendű és V. L. másodrendű vádlottat is 13 év 6 hónap fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte, és 10 évre eltiltotta a közügyektől. Az ítélet ellen a vádlottak felmentésük érdekében fellebbeztek, az ügyészség viszont súlyosbította volna a büntetést. A Szegedi Ítélőtábla Mezőlaki Erik vezette tanácsa végzésével helybenhagyta a kecskeméti ítéletet, az most már jogerős.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.