Beperelte a magyar államot a bőnyi rendőrgyilkos

  • narancs.hu
  • 2024. december 27.

Bűn

A 85 éves férfi a nem megfelelő börtönkörülményekre hivatkozva kért kártérítést.

A 2016-os bőnyi rendőrgyilkosság miatt életfogytiglanra ítélt Győrkös István pert indított a magyar állam ellen még májusban, amikor eljuttatott egy beadványt Strasbourgba, az Emberi Jogok Európai Bíróságára – írja a Blikk.

A 85 éves férfi beadványában nem megfelelő börtönkörülményekre hivatkozva kért kártérítést az államtól, továbbá sérelmezte, hogy szerinte nem élhetett a tisztességes eljáráshoz való jogával.

Győrkös ügyvédje szerint utóbbit többek között azért kifogásolták, mert úgy látják, hogy a bíróság „nem vette figyelembe” a bizonyítékokat. Az ügyvéd azt is elmondta, hogy „mivel szeretném, hogy az igazság kiderüljön, bízom abban, hogy ez megtörténhet. Ahogy abban is, hogy az ügyfelem még élve kiszabadulhat a börtönből.” Az ügyvéd szerint Győrkös „meggyőződése, hogy nem ölt meg senkit”, ezért próbálják elérni a perújítást is. Győrkös szerint nem ő, hanem a rendőr kollégája lőtte le 2016-ban Pálvölgyi Péter őrnagyot.

A Telex felidézte, Győrkösnél, a szélsőjobboldali félkatonai Magyar Nemzeti Arcvonal vezetőjénél 2016-ban akartak házkutatást tartani engedély nélküli fegyverek után kutatva. A férfi ekkor egy gépkarabéllyal lelőtte a házkutatásra kiszálló Pálvölgyit. Az ezután kialakuló tűzharcban Győrkös is súlyosan megsérült. 2019-ben ítélték jogerősen életfogytiglanra, a jelenlegi állás szerint legkorábban 101 éves korában szabadulhatna a most 85 éves férfi. A férfi és ügyvédje 2020-ban is megtámadta már a bíróság ítéletét, de a Kúria helyben hagyta a Győri Ítélőtábla elutasítását.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül.