Halálos kutyatámadás Szentesen: az még nem nevelés, hogy elviszik sétálni

Bűn

Szentesen két bulltípusú kutya kijutott az utcára, halálra mart egy férfit és örök életére megnyomorított egy nőt. Az ügyészség letöltendő börtönbüntetést kért a gazdára, akinek fogalma sem volt arról, mire képesek a házőrzői, és milyen nevelésre lett volna szükségük.

Kedves Olvasónk!

Ez a cikk a Magyar Narancs 2024. május 30-i számában jelent meg. Most ezt az írást ebből a lapszámunkból széles körben, ingyenesen is hozzáférhetővé tesszük.

Részben azért, mert fontosnak tartjuk, hogy minél többen megismerkedjenek a tartalmával, részben pedig azért, hogy megmutassuk, érdemes a Narancsot megvásárolni is, hiszen minden számban hasonlóan érdekes cikkeket találhatnak – és a lap immár digitálisan is előfizethető, cikkei számítógépen, okostelefonon és tableten is olvashatóak.

magyarnarancs.hu-n emellett a továbbiakban sem csak fizetőfal mögötti tartalmakat találnak, így mindig érdemes benézni hozzánk. 

Visszavárjuk!

A szerk.

Az ötvenkét éves szentesi kamionsofőr, György Angliában dolgozott, évente kétszer járt haza. A 180 centis, százkilós férfi fiatalon rendszeresen sportolt, és később is, amikor itthon járt, mindennap ment úszni, gyalogolt is, mert fogyni akart. A környezete szerint elővigyázatos volt.

2021. augusztus 20-án nap közben a barátnőjével, Annával járt Ópusztaszeren, délután a csongrádi Körös-torokban vacsoráztak. Este Szentesen, a Kurca hídjáról látták az ünnepi tűzijátékot, de nem mentek közelebb, nem voltak rá kíváncsiak. Elindultak gyalog hazafelé. Anna lakása közelében elbúcsúztak, a nő akkor, 23 óra tájban látta utoljára élve a férfit. György még találkozott lakatos barátjával. Leültek egy kerthelyiségben, ahol valamilyen utcabálszerűség zajlott, megittak két-két sört. Arról beszélgettek, milyen Angliában dolgozni, a kamionsofőr győzködte a lakatost, menjen ki ő is. Elbúcsúztak, György elindult haza azon az útvonalon, amelyen máskor is. A Dr. Berényi Imre utcában,

kétszázötven méterre a házától rátámadt két kutya.

Az esetnek nem volt szemtanúja, így a rendőrség a nyomok alapján rekonstruálta, mi történt: a kutyák megrohanták a férfit, ő próbált megkapaszkodni, talpon maradni – ujjainak, körmének nyomát később a rendőrök megtalálták a fémkerítésen –, de a kutyák mindkét achillesét átharapták. Ahogy legyűrték a földre, már nem volt esélye menekülni. Az igazságügyi orvos szakértő több mint száz sérülést jegyzőkönyvezett. A halál oka a vérveszteség és a sokk volt. A szervezetében minimális mennyiségű alkoholt találtak.

Az, hogy mindez hány óra tájban történt, úgy derült ki, hogy György buszvezető szomszédja, Árpád a Balatonon nyaralt családostul, amikor hajnali 4 óra 11-kor csöngött a telefonja. Látta, hogy a szomszéd hívja, fölvette, de György nem szólt bele. A háttérben kutyaugatás hallatszott. Egy idő után kinyomta a telefont, nem tulajdonított neki jelentőséget, mert olyan hívásnak tűnt, mint amikor valakinek a zsebében véletlenül megnyomódik a készüléke és magától indít hívást.

Egy órával később egy nyugdíjas asszony, Ágnes biciklin elindult otthonról, segíteni akart zöldpaprikát szedni egy ismerősének. Úgy emlékszik, egy kavics megpattant a kerék alatt, és erre a hangra rontottak rá az útszéli bokorból a kutyák, ugyanazok, amelyek a férfit halálra marcangolták. Az egyik elkapta és húzta a jobb lábfejét, ő pedig hatalmasat esett az árokparton. Ahogy elvágódott, a másik kutya is ráugrott, belemart a bal oldalába, a csípőjénél.

„Ütni-vágni kezdtem, a kutyák orrát, szemét, a biciklit nekilöktem az egyiknek, és magamon kívül üvöltöttem – mondta –, egy kapu kinyílt a közelben, és mintha valaki azt mondta volna, »gyertek, gyertek«, de nem nekem szólt, és be is csukódott gyorsan. A táskámhoz másztam, azzal vagdostam pofán őket, hátrébb is húzódtak. Felhívtam telefonon Lajost, akihez elígérkeztem paprikát szedni, nem nagyon értette, mit mondok, de elindultak értem. Hívtam a rendőrséget.

A kutyák közben lassan megint jöttek közelebb, de odaért egy autó, kinyílt az ajtó, mondta a sofőr, hogy szálljak be, nehogy megegyenek.

Odaértek a másik autóval Lajosék is. El akartak vinni rögtön a sürgősségire, de szóltam, várjuk meg a rendőröket. Jött a járőrkocsi egy keresztutcánál, de másfelé ment, lehet nem jól magyaráztam el, hol vagyok. Úgyhogy végül csak elindultak velem a kórházba, és a rendőrök utánam jöttek később, ott tudtunk beszélni.”

 
Hrrrrrr
Fotó: Kuklis István

Fájdalomcsillapítóval él

Azt, hogy mi történt azon a szentesi éjszakán, a Szegedi Törvényszéken Kemenes Krisztián bíró vizsgálja. A gondatlanságból elkövetett emberölés miatt indult büntetőeljárásban Tóthné Dávid Gabriella főügyészségi ügyész letöltendő börtönbüntetést kért a vádlottra, Imrére.

A május 8-án tartott tárgyaláson az ügyész kezdeményezte, hogy a bíróság kérjen kiegészítő orvosi szakvéleményt a nyugdíjas asszony állapotáról. Az első változat szerint ugyanis nincs maradandó sérülése. Ágnes tizenkétszer járt a sebészeten, de most is sántít. Az ínszalagszakadás miatt a lábujjai rendellenesen állnak, fájdalomcsillapítóval él. Lelkileg is megviselte a támadás, rémálmai voltak. A pszichológus azt javasolta neki, próbáljon barátkozni kutyákkal, de ezt nem akarja, az eset óta mindenféle kutya látványától rosszul lesz.

Az első padon ülő vádlott, Imre mutató- és hüvelykujját összedörzsölte, és közben ügyvédje tekintetét kereste. Arra gondolhatott, a nyugdíjas asszony azért mondja mindezt, hogy majd nagyobb kártérítést perelhessen ki tőle. A bíróságon kiderült Imre feleségének és lányának a tanúvallomásából, hogy ami történt, az ő családjuk életét is tönkretette.

Gazdálkodásból élnek, az udvaron több értékes gépet is tárolnak. A kiskaput rég benőtte egy fügebokor, a portára egy kétszárnyú nagykapun járnak be. A kapu szárnyai befelé nyílnak, egy sasszeg és egy karika segítségével lehet rögzíteni. Lakatot nem használtak a zárásra. A család négy kutyával lakott együtt.

Imre lánya azt mondta, ő depresszióra hajlamos volt, azt a tanácsot kapta, tartson valamilyen állatot. Macskája volt, az elpusztult. Ezután tízezer forintért egy ismeretlentől vett egy – bevallása szerint – staffordshire terriert. A nőstény kutyát, Maját a lakrészükben tartotta, egy szobában, oltásai voltak, de veszettség elleni vakcinát nem kapott, és csip sem volt benne. Ivartalaníttatni akarta, de ez elmaradt. Amikor egyszer nem volt otthon, Maja kiszökött az udvarra szülei kutyájához, Mardelhez, és mivel tüzelt, vemhes lett. Az alomból két kan kutya maradt meg, Igor és Szása.

Augusztus 20-án este 8-kor Imre felesége adott enni a kutyáknak, aztán bement lefeküdni. Reggel fél hatkor kelt fel. Kiment az udvarra, látta, hogy a kutyák nincsenek, és a kapuban a sasszeg sincs benne, viszont mindkét szárny csukva. Elindult keresni a kutyákat a közeli utcákban, de nem találta őket. Szólt a férjének, hogy baj van, együtt keresték őket tovább. A Dr. Berényi Imre utcában, rendőrök kíséretében találták meg az állatokat. Szóltak nekik, azok jöttek, hazavitték őket. Igor és Szása csapzott volt, mintha vizes fűben szaladgáltak volna. A rendőrök elmondták, hogy a kutyák megtámadtak egy nőt, és nagyon sok vér folyt el.

Imre elment megnézni, hol történhetett az eset; nem hitte el, hogy ezek a kutyák ilyesmire képesek.

Az utcában távolabb, Imre talált rá az árokban fekvő halott kamionsofőrre, és szólt a rendőröknek.

Valahogy kijutottak

Azt, hogy a két kutya hogyan jutott ki a kapun és mikor, eddig nem sikerült kideríteni. A házaspár lánya pultosként dolgozott Szegváron. Az első rendőrségi vallomásában azt mondta, este értek haza munka után az élettársával – később ezt úgy módosította, hogy éjjel érkeztek meg, taxin. Határozottan állítja, a kaput becsukta, rögzítette a szokásos módon, a sasszeggel. Arra nem emlékszik, a kutyák benn voltak-e – nem szaladtak eléjük, de ez nem is volt szokásuk, lehet, hátul, a szalmabálák mögött aludtak. Azt is vallotta, korábban előfordult, hogy a kaput valaki – vagy a szél – benyomta kívülről.

Az eset után a házat sokan fényképezték, újságírók hívogatták őket, volt, hogy járókelő köpte le a kerítésüket, ő pedig nem kap munkát. Édesapja, Imre sztrókot kapott. Azóta nehezen mozog, sok mindent elfelejt, nem lehet egyedül hagyni. Nem érti meg, amit mondanak neki, indulatos, a magas vérnyomás és cukorbetegség miatt fölírt gyógyszereit nem veszi be. Erről, meg arról, hogy Imrének nincs betegségtudata, s ez mi mindenben nyilvánul meg, az ügyvéd, Kecskés Ákos kérdéseire válaszolva a feleség is részletesen beszélt a bíróság előtt úgy, hogy a férje is hallgatta.

Ami Igort és Szását illeti, azért maradtak a családnál, mert aranyosak voltak, sosem csavarogtak el, egyszer, még fiatalabb korukban jártak a kapun kívül, de hívásra rögtön visszajöttek. Amikor a nagyobbik lány férjhez ment, és zajlott a kikérő, a kutyákat Imre elzárta hátul. A család szerint azért voltak, hogy őrizzék a portát. Egy-egy patkányt megfogtak az udvaron, és volt rá példa, hogy az egyik szomszéd a macskája eltűnése miatt ezt a két kutyát gyanúsította. Ha a családból valaki rájuk szólt keményebben, eltakarodtak hátra. A nevükre hallgattak, de tanítva nem voltak, vezényszavakat nem ismertek. Kaptak egy ládát, hogy ne fagyjanak meg.

A rendőrök a szemle idején egyetlen moslékos vödröt találtak az udvaron.

A kutyák az eset után a szentesi gyepmesteri telepre kerültek, kennelbe. Ott vizsgálta meg őket 2022. január 17-én a rendőrség által felkért kinológus igazságügyi szakértő. Arra jutott, hogy Igor és Szása valamilyen bulltípusú kutyafajták (amerikai pitbull terrier, amerikai staffordshire terrier, esetleg angol stafford­shire bull terrier) keveréke lehet. Nagyon agresszíven viselkedtek, az idegenre erősen morogtak, fölugrottak a rácsra. A szakértő szerint emberre fokozott veszélyt jelentenek, rehabilitációjuk nem biztonságos. Elaltatták őket.

Az is szerepel a szakvéleményben, hogy

a kutyák borzalmas tettéhez hozzájárulhatott a tűzijáték mint idegrendszeri terhelés, és hogy semmilyen nevelést nem kaptak.

Az ilyen eseteket azért nehéz megelőzni, mert egy átlagos kutyatartó – még az is, aki a saját meggyőződése szerint megfelelően foglalkozik az állattal – képzettség híján nem veszi észre a figyelmeztető jeleket. A farkcsóválás nemcsak az öröm jele, hanem az izgatottságé is. A morgás, minél halkabb, mélyebb, annál magabiztosabb a kutya, és valószínűbb a támadás. A hang nélküli nézés is előjel lehet. A kutya territóriuma, ahol otthon érzi magát, nem azonos a tartási helyével, annál sokkal nagyobb. Magában foglalhatja a szomszédos portákat, kóborló állatok esetében ez több négyzetkilométer is lehet.

Kinézetre ugyanolyan

A kinológus által eddig vizsgált halálos kimenetelű támadások többségében kettő vagy több állat támadott. Akit megrohantak, az gyermek volt vagy idős, beteg ember, rokkant, ittas, vagy a kutyák számára más miatt szokatlanul mozgott. Ezekre az esetekre az is jellemző, hogy nem elüldözni, hanem megölni akarták az áldozatukat, előbb a területvédő, majd a falka- és a zsákmányszerző ösztön hatására. Az is közös, hogy valamilyen bulltípusú kutya ölt, vagy legalább az egyik támadó ilyen fajtájú volt.

A 35/1997-es kormányrendelet, amely a pitbull terrier és keverékeinek tartását, tenyésztését feltételekhez kötötte, és a veszélyesnek minősített ebekről rendelkezett, 2010-ig élt. Az Alkotmánybíróság a 34/B/2009 AB számú határozatával alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette.

A szentesi esetet vizsgáló kinológus a hajdani rendelet alkotójának céljával teljesen egyetértett, de a végrehajtás lehetetlen volt. Hiszen csak egy fajtát és a keverékeit határozta meg, miközben a bulltípusú kutyák és a keverékeik elkülönítése nagyon nehéz.

„Az tényleg segítene – mondta a Narancsnak Sipos Tibor ezüstkoszorús mesterkiképző –, ha törvény kötelezné Magyarországon a kutyatartókat arra, hogy a kutyájukkal foglalkozzanak, neveljék. Bizonyos fajták tartását célszerű lenne vizsgához kötni. Fontos tudatosítani:

az, hogy elviszem sétálni, kozmetikushoz, megnézem a hónalját, a gondoskodás egy szelete, de a neveléshez nincs még köze.

Egy ilyen törvény sokkal jobb megoldás lenne, mint ami nyugati országokban jellemző, hogy egyszerűen betiltják egy-egy fajta tartását. Kategóriákba lehetne sorolni a fajtákat olyan alapon, hogy melyik okozhat nagy bajt, ha elmarad a szakszerű nevelése, és melyiknél nem áll fönn ilyen veszély. Figyelembe kell venni, hogy vannak kivételek: a legtöbb sima harapás azért a golden retrieverekkel fordul elő, mert nagyon népszerű, elterjedt fajta, és nem minden példány viselkedik úgy, ahogyan az elvárható, de ez a nagy számok törvénye. Betartható szabályokat kell hozni annak érdekében, hogy aki kutyát szeretne, pontosan tisztában legyen azzal, az a fajta milyen adottságokkal rendelkezik, és gazdaként milyen képzettségre van szüksége neki, hogy kezelni tudja. Ezt egy laikus önmaga nem képes megítélni, erre valók a hozzáértők.

A szakértői hátteret is célszerű tisztázni. Ma Magyarországon bárki nyithat kutyaiskolát, nem szükséges hozzá az OKJ-s szakképzettség. Ám állatorvosról is van olyan történetünk, hogy egy kisgyerekes családnak berni pásztor helyett kinézetre szinte ugyanolyan moszkvai őrkutyát javasolt beszerezni. Az egyik fajta általában kedves, aranyos, kezelhető, nyugodt, a másiknak pedig minden élő példánya a szovjet hadsereg tulajdonában volt 1987-ig, és nem terápiás állatnak tenyésztették. Ami a staffordokat illeti, ha a kutyaiskolába lelkiismeretes gazdákkal jönnek, és hat hónapos korukig rendesen foglalkoznak velük – nem kapnak megerősítést arra, hogy agresszióval érvényt tudnak szerezni az akaratuknak –, általában később sincs velük probléma. Ha idősebb korban jönnek, az előzményeket tényleg nehéz korrigálni. Ezeket a fajtákat száz-százötven évig arra tenyésztették, hogy harcoljanak. Ha kerítésen belül élik az életüket, nevelés nélkül, de az agresszióra való hajlamuk megerősítést nyer akár csak úgy, hogy a betévedt macskát széttépik, izgatott állapotban, kontroll nélkül az utcára kikerülve életveszélyesek.”

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk