Jozef Roháč is megírta élete történetét

  • narancs.hu
  • 2024. január 21.

Bűn

Az Aranykéz utcai robbantásért és a Fenyő-gyilkosságért elítélt szlovák férfi könyve hazájában jelent meg.

Azt meg tudta akadályozni a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, hogy  Jozef Roháč interjút adjon az Átlátszónak, azt viszont a jelek szerint nem is akarta, hogy az elítélt megírja és kiadja élete történetét Szlovákiában – írja az Átlátszó. 

Az Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság miatt életfogytiglanra ítélt Jozef Roháč ügyében az oknyomozó portál megkérdezte a BVOP-t, tudott-e a könyv megjelenéséről, de nem kapott választ.

Ez azért érdekes kérdés, mert az Átlátszó újságírója korábban interjút készített a szintén emberölés miatt elítélt Portik Tamással, a beszélgetést azonban furcsa körülmények között félbeszakította a BVOP, és nem is nyílt lehetőség a befejezésére, illetve az elkészült interjú közlésére. Ezt az Országgyűlésben is szóvá tette Vajda Zoltán MSZP-s országgyűlési képviselő. Polt Péter legfőbb ügyész válaszából annyi derült ki, a törvény szerint az interjút és annak közlését a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka engedélyezheti.

Jozef Roháčcsal már nem is engedélyezték az interjút – miközben az MTVA Kék Fény című műsorában korábban ő is megszólalhatott. Az Átlátszó ügyvédje, Sepsi Tibor azt mondta, a törvény szerint Jozef Roháč nyilatkozataiból szabad könyvet írni, és ő is írhat ilyet, de Magyarországon csak akkor jelenhet meg, ha a BVOP parancsnoka hozzájárul. 

Az Átlátszó tudakolta, hogy ha Szlovákiában, szlovák nyelven kiadták a könyvet, a BVOP részéről lehet-e akadálya a magyar nyelvű, magyarországi kiadásnak. Ez a válasz érkezett a büntetés-végrehajtástól: „Más, megjelent forrásból történő idézethez, tartalomátvételhez nincsen szükség a büntetés-végrehajtási szervezet engedélyére vagy hozzájárulására. Javasoljuk, hogy ezzel a kérdésével forduljon a forrásként felhasználni kívánt média-tartalom szolgáltató képviselőjéhez.”

Kiderült az is, milyen körülmények között készült a könyv. Roháč kézzel írta, mert laptopot, írógépet nem engedélyeztek neki a magyar börtönben, viszont a szöveget ellenőrizték. Az Átlátszó idéz szlovák újságírót, aki szerint „a könyv egyrészt nehezen áttekinthető, mert se tartalomjegyzék, se fejezetcímek nincsenek benne, ugyanakkor valóban egy szinte irodalmi minőségű szöveg”, egy háromkötetesre tervezett regény első része.  

Címlapkép: Jozef Roháč a Fővárosi Törvényszék tárgyalótermében 2016. március 31-én.  MTI Fotó: Kovács Tamás

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.