Jozef Roháč is megírta élete történetét

  • narancs.hu
  • 2024. január 21.

Bűn

Az Aranykéz utcai robbantásért és a Fenyő-gyilkosságért elítélt szlovák férfi könyve hazájában jelent meg.

Azt meg tudta akadályozni a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, hogy  Jozef Roháč interjút adjon az Átlátszónak, azt viszont a jelek szerint nem is akarta, hogy az elítélt megírja és kiadja élete történetét Szlovákiában – írja az Átlátszó. 

Az Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság miatt életfogytiglanra ítélt Jozef Roháč ügyében az oknyomozó portál megkérdezte a BVOP-t, tudott-e a könyv megjelenéséről, de nem kapott választ.

Ez azért érdekes kérdés, mert az Átlátszó újságírója korábban interjút készített a szintén emberölés miatt elítélt Portik Tamással, a beszélgetést azonban furcsa körülmények között félbeszakította a BVOP, és nem is nyílt lehetőség a befejezésére, illetve az elkészült interjú közlésére. Ezt az Országgyűlésben is szóvá tette Vajda Zoltán MSZP-s országgyűlési képviselő. Polt Péter legfőbb ügyész válaszából annyi derült ki, a törvény szerint az interjút és annak közlését a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka engedélyezheti.

Jozef Roháčcsal már nem is engedélyezték az interjút – miközben az MTVA Kék Fény című műsorában korábban ő is megszólalhatott. Az Átlátszó ügyvédje, Sepsi Tibor azt mondta, a törvény szerint Jozef Roháč nyilatkozataiból szabad könyvet írni, és ő is írhat ilyet, de Magyarországon csak akkor jelenhet meg, ha a BVOP parancsnoka hozzájárul. 

Az Átlátszó tudakolta, hogy ha Szlovákiában, szlovák nyelven kiadták a könyvet, a BVOP részéről lehet-e akadálya a magyar nyelvű, magyarországi kiadásnak. Ez a válasz érkezett a büntetés-végrehajtástól: „Más, megjelent forrásból történő idézethez, tartalomátvételhez nincsen szükség a büntetés-végrehajtási szervezet engedélyére vagy hozzájárulására. Javasoljuk, hogy ezzel a kérdésével forduljon a forrásként felhasználni kívánt média-tartalom szolgáltató képviselőjéhez.”

Kiderült az is, milyen körülmények között készült a könyv. Roháč kézzel írta, mert laptopot, írógépet nem engedélyeztek neki a magyar börtönben, viszont a szöveget ellenőrizték. Az Átlátszó idéz szlovák újságírót, aki szerint „a könyv egyrészt nehezen áttekinthető, mert se tartalomjegyzék, se fejezetcímek nincsenek benne, ugyanakkor valóban egy szinte irodalmi minőségű szöveg”, egy háromkötetesre tervezett regény első része.  

Címlapkép: Jozef Roháč a Fővárosi Törvényszék tárgyalótermében 2016. március 31-én.  MTI Fotó: Kovács Tamás

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?