Jozef Roháč is megírta élete történetét

  • narancs.hu
  • 2024. január 21.

Bűn

Az Aranykéz utcai robbantásért és a Fenyő-gyilkosságért elítélt szlovák férfi könyve hazájában jelent meg.

Azt meg tudta akadályozni a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, hogy  Jozef Roháč interjút adjon az Átlátszónak, azt viszont a jelek szerint nem is akarta, hogy az elítélt megírja és kiadja élete történetét Szlovákiában – írja az Átlátszó. 

Az Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság miatt életfogytiglanra ítélt Jozef Roháč ügyében az oknyomozó portál megkérdezte a BVOP-t, tudott-e a könyv megjelenéséről, de nem kapott választ.

Ez azért érdekes kérdés, mert az Átlátszó újságírója korábban interjút készített a szintén emberölés miatt elítélt Portik Tamással, a beszélgetést azonban furcsa körülmények között félbeszakította a BVOP, és nem is nyílt lehetőség a befejezésére, illetve az elkészült interjú közlésére. Ezt az Országgyűlésben is szóvá tette Vajda Zoltán MSZP-s országgyűlési képviselő. Polt Péter legfőbb ügyész válaszából annyi derült ki, a törvény szerint az interjút és annak közlését a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka engedélyezheti.

Jozef Roháčcsal már nem is engedélyezték az interjút – miközben az MTVA Kék Fény című műsorában korábban ő is megszólalhatott. Az Átlátszó ügyvédje, Sepsi Tibor azt mondta, a törvény szerint Jozef Roháč nyilatkozataiból szabad könyvet írni, és ő is írhat ilyet, de Magyarországon csak akkor jelenhet meg, ha a BVOP parancsnoka hozzájárul. 

Az Átlátszó tudakolta, hogy ha Szlovákiában, szlovák nyelven kiadták a könyvet, a BVOP részéről lehet-e akadálya a magyar nyelvű, magyarországi kiadásnak. Ez a válasz érkezett a büntetés-végrehajtástól: „Más, megjelent forrásból történő idézethez, tartalomátvételhez nincsen szükség a büntetés-végrehajtási szervezet engedélyére vagy hozzájárulására. Javasoljuk, hogy ezzel a kérdésével forduljon a forrásként felhasználni kívánt média-tartalom szolgáltató képviselőjéhez.”

Kiderült az is, milyen körülmények között készült a könyv. Roháč kézzel írta, mert laptopot, írógépet nem engedélyeztek neki a magyar börtönben, viszont a szöveget ellenőrizték. Az Átlátszó idéz szlovák újságírót, aki szerint „a könyv egyrészt nehezen áttekinthető, mert se tartalomjegyzék, se fejezetcímek nincsenek benne, ugyanakkor valóban egy szinte irodalmi minőségű szöveg”, egy háromkötetesre tervezett regény első része.  

Címlapkép: Jozef Roháč a Fővárosi Törvényszék tárgyalótermében 2016. március 31-én.  MTI Fotó: Kovács Tamás

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Madarak és angyalok

  • - turcsányi -

Nehéz megmondani, hogy mikor mondtak fel az angyalok. Már akkor, amikor Wim Wenders folytatni merészelte a Berlin felett az eget (Távol és mégis közel, 1993)? Vagy csak 1998-ban lett elegük, amikor meglátták magukat az Angyalok városa című filmben – a Berlin felett az ég e remake-jét Nicolas Cage-dzsel? Az biztos, hogy Los Angelesből eztán szedték a sátorfájukat. De senki nem pótolhatatlan, L. A. pedig különösen nem maradhatott efféle égi szárnyasok nélkül.