Jozef Roháč is megírta élete történetét

  • narancs.hu
  • 2024. január 21.

Bűn

Az Aranykéz utcai robbantásért és a Fenyő-gyilkosságért elítélt szlovák férfi könyve hazájában jelent meg.

Azt meg tudta akadályozni a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, hogy  Jozef Roháč interjút adjon az Átlátszónak, azt viszont a jelek szerint nem is akarta, hogy az elítélt megírja és kiadja élete történetét Szlovákiában – írja az Átlátszó. 

Az Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság miatt életfogytiglanra ítélt Jozef Roháč ügyében az oknyomozó portál megkérdezte a BVOP-t, tudott-e a könyv megjelenéséről, de nem kapott választ.

Ez azért érdekes kérdés, mert az Átlátszó újságírója korábban interjút készített a szintén emberölés miatt elítélt Portik Tamással, a beszélgetést azonban furcsa körülmények között félbeszakította a BVOP, és nem is nyílt lehetőség a befejezésére, illetve az elkészült interjú közlésére. Ezt az Országgyűlésben is szóvá tette Vajda Zoltán MSZP-s országgyűlési képviselő. Polt Péter legfőbb ügyész válaszából annyi derült ki, a törvény szerint az interjút és annak közlését a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka engedélyezheti.

Jozef Roháčcsal már nem is engedélyezték az interjút – miközben az MTVA Kék Fény című műsorában korábban ő is megszólalhatott. Az Átlátszó ügyvédje, Sepsi Tibor azt mondta, a törvény szerint Jozef Roháč nyilatkozataiból szabad könyvet írni, és ő is írhat ilyet, de Magyarországon csak akkor jelenhet meg, ha a BVOP parancsnoka hozzájárul. 

Az Átlátszó tudakolta, hogy ha Szlovákiában, szlovák nyelven kiadták a könyvet, a BVOP részéről lehet-e akadálya a magyar nyelvű, magyarországi kiadásnak. Ez a válasz érkezett a büntetés-végrehajtástól: „Más, megjelent forrásból történő idézethez, tartalomátvételhez nincsen szükség a büntetés-végrehajtási szervezet engedélyére vagy hozzájárulására. Javasoljuk, hogy ezzel a kérdésével forduljon a forrásként felhasználni kívánt média-tartalom szolgáltató képviselőjéhez.”

Kiderült az is, milyen körülmények között készült a könyv. Roháč kézzel írta, mert laptopot, írógépet nem engedélyeztek neki a magyar börtönben, viszont a szöveget ellenőrizték. Az Átlátszó idéz szlovák újságírót, aki szerint „a könyv egyrészt nehezen áttekinthető, mert se tartalomjegyzék, se fejezetcímek nincsenek benne, ugyanakkor valóban egy szinte irodalmi minőségű szöveg”, egy háromkötetesre tervezett regény első része.  

Címlapkép: Jozef Roháč a Fővárosi Törvényszék tárgyalótermében 2016. március 31-én.  MTI Fotó: Kovács Tamás

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.