Jozef Roháč is megírta élete történetét

  • narancs.hu
  • 2024. január 21.

Bűn

Az Aranykéz utcai robbantásért és a Fenyő-gyilkosságért elítélt szlovák férfi könyve hazájában jelent meg.

Azt meg tudta akadályozni a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, hogy  Jozef Roháč interjút adjon az Átlátszónak, azt viszont a jelek szerint nem is akarta, hogy az elítélt megírja és kiadja élete történetét Szlovákiában – írja az Átlátszó. 

Az Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság miatt életfogytiglanra ítélt Jozef Roháč ügyében az oknyomozó portál megkérdezte a BVOP-t, tudott-e a könyv megjelenéséről, de nem kapott választ.

Ez azért érdekes kérdés, mert az Átlátszó újságírója korábban interjút készített a szintén emberölés miatt elítélt Portik Tamással, a beszélgetést azonban furcsa körülmények között félbeszakította a BVOP, és nem is nyílt lehetőség a befejezésére, illetve az elkészült interjú közlésére. Ezt az Országgyűlésben is szóvá tette Vajda Zoltán MSZP-s országgyűlési képviselő. Polt Péter legfőbb ügyész válaszából annyi derült ki, a törvény szerint az interjút és annak közlését a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka engedélyezheti.

Jozef Roháčcsal már nem is engedélyezték az interjút – miközben az MTVA Kék Fény című műsorában korábban ő is megszólalhatott. Az Átlátszó ügyvédje, Sepsi Tibor azt mondta, a törvény szerint Jozef Roháč nyilatkozataiból szabad könyvet írni, és ő is írhat ilyet, de Magyarországon csak akkor jelenhet meg, ha a BVOP parancsnoka hozzájárul. 

Az Átlátszó tudakolta, hogy ha Szlovákiában, szlovák nyelven kiadták a könyvet, a BVOP részéről lehet-e akadálya a magyar nyelvű, magyarországi kiadásnak. Ez a válasz érkezett a büntetés-végrehajtástól: „Más, megjelent forrásból történő idézethez, tartalomátvételhez nincsen szükség a büntetés-végrehajtási szervezet engedélyére vagy hozzájárulására. Javasoljuk, hogy ezzel a kérdésével forduljon a forrásként felhasználni kívánt média-tartalom szolgáltató képviselőjéhez.”

Kiderült az is, milyen körülmények között készült a könyv. Roháč kézzel írta, mert laptopot, írógépet nem engedélyeztek neki a magyar börtönben, viszont a szöveget ellenőrizték. Az Átlátszó idéz szlovák újságírót, aki szerint „a könyv egyrészt nehezen áttekinthető, mert se tartalomjegyzék, se fejezetcímek nincsenek benne, ugyanakkor valóban egy szinte irodalmi minőségű szöveg”, egy háromkötetesre tervezett regény első része.  

Címlapkép: Jozef Roháč a Fővárosi Törvényszék tárgyalótermében 2016. március 31-én.  MTI Fotó: Kovács Tamás

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A hatalom lába

A hetvenes években a brazíliai Recifét groteszk városi legenda tartotta lázban. Eszerint egy önálló életre kelt „szőrös láb” (perna cabeluda) terrorizálta a város lakosságát.

Akarsz-e?

Ha mindenki ennyire elviselhetetlen, mi értelme szaporodni? – ez valószínűleg csak nekem jutott eszembe, amikor elsötétült a kép, a filmkészítők nem hatoltak ilyen mélységekbe. Ellenkezőleg, valamiféle pozitív végkicsengést is ragasztottak a sztorihoz az utolsó két-három percben, de erről majd később.

Innen nézve

  • Pálos György

A szerző második regényének kiemelten fontos szereplője egy ház Brassó belvárosában, eredetileg a Sfântul Ioan (a szocialista diktatúra éveiben Majakovszkij) utcában, nem messze a nevezetes Aro szállodától.

A kék ég felettünk

Jobb hangversenyt elképzelni sem tudtunk volna Kurtág György 100. születésnapján: a koncert nemcsak muzsikusokat, hanem mindenféle jelességeket és a széles közönséget is a Müpába vonzotta, megközelíthetővé tette Kurtág György életművét, miközben miniatűröket és nagyobb műveket, a pianínótól a nagyzenekarig mindent felsorakoztatott. Meg egy világsztárt.

Bársonyos halálvágy

A Kurtág György 100. születésnapjára szervezett fesztivál zenetörténeti esemény. Száz évet megért, sőt azon túl is alkotó világhírű zeneszerzőre nem akad sok példa: a tengerentúlról a 2012-ben bekövetkezett haláláig aktívan komponáló, mások mellett Eötvös Péter által is nagyra becsült Elliott Carter nevét tudjuk felidézni egyedüliként, Európából pedig Kurtág Györgyét, akit a százegyedik esztendejébe lépve a Die Stechardin című új operájának bemutatásával ünnepeltek.

Szlava Ukraini!

Négy éve tart a háború Ukrajnában. Pontosabban a teljes körű katonai invázió tart négy éve, mert a háború már 2014-ben elkezdődött. Csak az akkor senkit sem érdekelt Ukrajna határain kívül. Valójában ez a háború sem érdekel már szinte senkit. Alig szerepel a vezető hírek között.

Rész és egész

  • Molnár T. Eszter

A mű és a befogadó viszonya mindig aktív, különösen igaz ez a performatív művészetekre, ahol a mű a befogadóval egy térben születik meg, lehetőséget teremtve az azonnali interakciókra is. De milyen színház az, amelyik a tervezhető nevetésen vagy megrendülésen túl is számít a közönség aktivitására? Mitől közösségi és mitől részvételi? Hogyan működik a beavató, illetve hogyan az osztályteremszínház?

A láthatatlan színész

Elsősorban rendezőként ismerjük Porogi Dorkát, ő rendezte egyebek közt az Antigonét a Radnóti Színházban, vagy az Elfriede Jelinek művéből készült Árnyékot a Trafóban. Jóval többet rendez azonban a határon túl, erdélyi magyar színházakban, talán azért is, mert a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen végezte a rendező szakot.

Szerelmi csalódás

A Pelsőczy Réka – Perczel Enikő alkotópáros (előbbi rendezőként, utóbbi dramaturgként jegyzi a produkciót) az első jelenetben jelzi, hogy a tavaly 250 éve született Jane Austen legismertebb regényének új adaptációjával valamiképpen a mára is szeretnének reflektálni. Ennek jegyében a mű kerettörténetet kapott a „színház a színházban” technikával.