Közösen szedték a korrupciós pénzt a röszkei pénzügyőrök

Bűn

Volt, aki egy nap alatt 66-szor fogadott el kenőpénzt a sofőröktől.

A Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség vezető beosztású hivatalos személy által, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtott be vádiratot a Szegedi Törvényszékre. E szerint a Röszke Autópálya Határátkelőhelyen dolgozó pénzügyőrök 2017 októbere és 2018 májusa között, hivatali működésükkel összefüggésben külföldi utasoktól, buszsofőröktől, teherautósofőröktől jogtalan előnyként készpénzt fogadtak el. 

A Nemzeti Védelmi Szolgálattal (NVSZ) szoros együttműködésben felderített ügyben a vesztegetési pénz alkalmanként 5 és 100 euró között változott, de az elkövetők elfogadtak magyar fizetőeszközt is, amelynek összege jellemzően 1000-től 20 ezer forintig terjedt. A pénzügyőrök tevékenységüket összehangolták, a korrupciós pénzt egymással megállapodva gyűjtötték össze és rejtették el, abból általában havonta kétszer részesedtek úgy, hogy a szétosztást többnyire az osztályvezető vagy annak helyettese végezte.

Az 1573 oldalas vádirat szerint a 49 pénzügyőr az érintett időszakban összesen 4356 esetben követett el korrupciós cselekményt. Ennyit tud bizonyítani a vádhatóság. Volt olyan pénzügyőr, aki egy nap alatt 66 alkalommal korrumpálódott, a legtöbb elkövetési magatartást megvalósító vádlott terhére 684 rendbeli vesztegetés róható.

A Narancs.hu kérdésére Kovács Katalin, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője nem tagadta, hogy az NVSZ a történtek kinyomozása és bizonyítása érdekében titkosszolgálati eszközöket is igénybe vett, ám ennél többet nem volt hajlandó elárulni. Korábbi hasonló nagylaki, gyulai és záhonyi példák nyomán azt lehet mondani, hogy az ilyen esetekben a vesztegetés passzív szereplői, a kamionosok gépjárművébe rejtett kamerát és lehallgató készüléket helyeznek el, amelyek rögzítik a pénzügyőrök és sofőrök közötti beszélgetéseket és korrupciós cselekményeket. Ezek a későbbi bizonyítási eljárás szempontjából döntő jelentőségűek.

A pénzügyőrök szolgálati jogviszonya – egy kivételtől eltekintve – megszűnt, jelenleg valamennyi vádlott szabadlábon védekezik. Az általuk elkövetett legsúlyosabb bűncselekmény büntetési tételének felső határa 15 év szabadságvesztés.

(Címlapképünk illusztráció)

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Dobosviccek

„Srácok, van kedvetek meghallgatni a szerzeményeimet?”, szól az egyik legelcsépeltebb dobosvicc csattanója. A közvélekedés szerint a dobosok tipikusan háttérbe húzódó, nem túl izgalmas figurák, de ahogy Dave Grohl, Phil Collins, Don Henley vagy akár Szikora Róbert példája mutatja, megfelelő tehetséggel és szorgalommal belőlük is lehetnek nagy sztárok. Az elmúlt hetekben két neves angol zenekar dobosa is szólóalbumot jelentetett meg – mindkét lemezre érdemes időt szakítani.

Hordta a jelet

  • - minek -

Mátyás Attila számos zenekaron és zenei korszakon átívelő, lassan négy évtizedes pályafutásában különleges epizód a rövid ideig létező Agnus Dei (Isten báránya) zenekar.

Intimebb invenciók

Bacsó Kristóf legutóbbi szerzői anyaga nem konceptlemez, a szaxofonos nem szokott ilyeneket készíteni. A gondolatok, a képzetek, a keresztutalások sokkal összetettebben bontakoznak ki dallamaiból és témáiból, mint hogy kiragasszon egy képet középre, és a körül motozzon a lemez végéig. Bacsó az irányadó jazzalkotók közé emelkedett a rá jellemző nyugodt, intellektuális megközelítéssel; a saját együttesein kívül elsősorban a Modern Art Orchestra szaxofon szólamvezetőjeként és a Zeneakadémia jazz tanszékének élén.

Dehogy vagyunk egyedül

A vígjáték műfaja lefelé tartó pályájának igencsak a végét járja már, s mint számos híres képviselője, mára elgyengült, fárasztó, és ha mond is valamit, az gyakran kellemetlen vagy csitítgatni való. Elég csak az utóbbi idők tömeggyártott spin-off sorozataira gondolnunk, ha az eredetiek színvonalának revíziójával nem is szívesen zaklatnánk fel magunkat.

Tekintetek tüzében

  • Révész Emese

Czene Márta technikai tudása kivételes, nem sajnálja az időt és a fáradságot a részletek megmunkálására, vékony festékrétegei, kifinomult vonalrajza, kimért kompozíciói a reneszánsz fénykorát és a fotórealizmus legjavát idézik. Önmagában ez vajmi kevés lenne azonban ahhoz, hogy érdekes legyen a kortárs szemlélőnek.

Purcell zongorája

Az 1695-ben elhalálozott Henry Purcellnek természetesen nem volt zongorája, hiszen Bartolomeo Cristofori csak egy évtizeddel később találta fel a zongora ősének tekinthető fortepianót, majd újabb 60–70 évnek kellett eltelnie, amíg ez a hangszer lassan egyeduralkodóvá válva kiszorította billentyűs társait. „Purcell, a zongora poétája” – kommentálta a koncert előtt egy barátom kissé helytelenítő mosollyal Szokolov műsorát, aki a koncert teljes első félidejét az angol mesternek szentelte.

Az az űzött hang

„A csapat a Váladék nevű kocsmában gyűlt össze, hogy levonja a nap tanulságait”, olvassa fel színtelen hangon, hadarva A hosszú nap című tárcanovellájának első mondatát Tar Sándor valamikor 1993-ban. Hova sietett vajon? Vagy inkább honnan menekült? Semmi érzelem nincs a hangjában, és mégis zaklatottnak tűnik, talán a gyorsan eldarált szavak, a szinte fuldokló lélegzetvételei miatt. Hallgatni is felkavaró.

Az élet értelme

Ferdinand von Schirach izgalmas szerző: jogászból lett író, ami a hazánkban is játszott két színdarabján meg is látszik. A Terrort a Katona József Színház mutatta be 2016-ban, az Istent most láthatjuk először. Mindkettő zárt tárgyalás formáját ölti, a Terror a tárgyalóteremben játszódik, s bár az Istenben elhangzik az intelem, hogy „ügyvédnő, nem a bíróságon vagyunk”, és látszólag egy nyílt pódiumbeszélgetésen veszünk részt, valójában teljesen nyilvánvaló, hogy de, most is a bíróságon vagyunk. Ahol mi, nézők vagyunk bírók, és a felsorakoztatott számtalan érvből kell levonnunk a végső következtetést, majd szavaznunk kell arról, hogy támogatjuk-e Kertész Tibort abban, hogy orvosi segítséggel vessen véget az életének.

Korszerűtlen elmélkedések

  • Zelei Dávid

„Valószínűleg nem vagyok regényíró; valószínűleg olyan esszéíró vagyok, akinek regényeket kell írnia, mert esszét írni nem tud”, nyilatkozta egyszer a portugál José Saramago. Magyarul eddig hiányzó regényét, a Festészeti és szépírási kézikönyvet kézbe véve pedig minden eddiginél jobban mögé láthatunk e Nobel-díjasként azért álszerénynek ható kijelentés miértjének.