Lecsaptak a Vörös Hadsereg Frakcióra Berlinben

  • Narancs.hu/MTI
  • 2024. március 3.

Bűn

Két embert elfogtak, régóta szökésben lévő terroristákat keresnek a német rendőrök.

Berlinben őrizetbe vettek két embert a szélsőbaloldali Vörös Hadsereg Frakció (RAF) szökésben lévő két feltételezett terrorista tagjának felkutatása közben – közölte vasárnap reggel az alsó-szászországi állami bűnügyi hivatal.

A két személy kilétét jelenleg is vizsgálják. 

A rendőrök a főváros Friedrichshain kerületében tartottak razziát. A házkutatások fél nyolckor kezdődtek, az országos és a városi rendőrség tagjai vettek részt bennük. Az egyik helyszínen lövések hallatszottak, de a rendőrség szerint senki sem sérült meg. 

Továbbra is keresik Ernst-Volker Staubot és Burkhard Garwegot, a RAF két másik feltételezett tagját, akik még mindig szökésben vannak.

A hatóságok több mint harminc éve próbálják elkapni a Baader–Meinhof-csoportként is ismert RAF tagjait. A múlt héten letartóztatták Daniela Klette feltételezett szélsőbaloldali RAF-terroristát. A 65 éves Klettét hétfő este vették őrizetbe berlini bérelt lakásában. A nő harminc éve szökésben volt. A német főváros központjában találtak rá, ahol álnéven tartózkodott. A hatóságok gyilkossági kísérlettel és számos súlyos, 1999 és 2016 között elkövetett rablássorozattal vádolják a triót.

A RAF-ot 1968-ban Andreas Baader, Gudrun Ensslin és Ulrike Meinhof szélsőbaloldali szélsőségesek alapították, és tagjai még az 1990-es években is aktívak voltak. 

Klettéhez hasonlóan Staub és Garweg is az egykori RAF harmadik generációjához tartozott. Aktív idejük alatt gyilkolták meg az akkori Deutsche Bank-főnököt, Alfred Herrhausent (1989) és a keletnémet állami vállalatok magánkézbe adásával foglalkozó vagyonügynökség akkori főnökét, Detlev Karsten Rohweddert (1991), Herrhausen sofőrjét pedig súlyosan megsebesítették.

A RAF több mint 30 embert gyilkolt meg, de 1998-ban feloszlott. A csoport akkoriban azzal indokolta támadásait, hogy a nyugat-németországi kapitalista társadalmi rendet akarja lerombolni. Széles körben elterjedt a feltételezés, hogy a kommunista keletnémet állam és annak titkosrendőrsége, a Stasi részben finanszírozta a szervezetet.

 A címlapkép a vasárnapi akcióról készült, fotó: MTI/EPA/Hannibal Hanschke

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.