A Békéscsabai Járásbíróság 2023 végi elsőfokú ítéletében bizonyítottnak látta, hogy S. János, akit a békési megyeszékhelyen mindenki Jacek becenéven ismer (lejjebb hivatkozott korábbi cikkünkben „aranyembernek” is neveztük), zálogkölcsön- és jelzálogszerződéseivel, valamint 20 százalékos kamatra adott kölcsönével bűncselekményt követett el N. Attiláné sértett ellen. Ezért nagyobb értékre, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettében és jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettében mondta ki bűnösnek, amiért 3 és fél éves börtönbüntetéssel sújtotta, továbbá négy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, és 450 ezer forint pénzbírságot szabott ki rá. Élettársa felfüggesztett szabadságvesztést és félmilliós pénzbírságot kapott. Minderről ebben a cikkünkben írtunk:
Jacek jogi képviselője, Balázs Imre ügyvéd már akkor jelezte, hogy ítéletében a bíróság szokatlanul szélesen értelmezte a mérlegelési jogkörét, így ellentmondásoktól terhes, sőt egy általa szavahihetetlennek tartott sértettnek hitt a vádlottakkal szemben. Az ügy szálai nyolc évvel ezelőttre nyúlnak vissza, amikor N. Attiláné az egyik békéscsabai televíziónál reklámasszisztensként dolgozott. Romló anyagi helyzete miatt a családi örökségből származó értékes aranyékszereit zálogházba adta. Pénzügyi viszonyai nem javultak, és nem tudta kiváltani az elzálogosított tárgyakat. Mindezt elmondta egy ismerősének is, aki az egyik helyi zálogház alkalmazottja volt. Az illető jelezte neki, „van megoldás”, egyúttal megadta a későbbi elsőrendű vádlott S. János telefonszámát. A zálogházi közvetítő révén létrejött kapcsolatfelvétel után a sértett gyorsan megegyezett Jacekkel: a férfi a zálogkölcsönöket visszafizeti helyette, az ékszereket pedig mindaddig magánál tartja, amíg a nő ki nem egyenlíti a kölcsön összegét, továbbá a 20 százalékos kamatot. N. Attiláné a tartozását a szülei után megörökölt békéscsabai ház eladásából tervezte rendezni.
Az elsőfokú ítélet szerint az utóbb eladott ház árából Jacek 8 millió forintot magához vett, arra hivatkozva, hogy ennyivel tartozik neki a nő, emellett a nála zálogkölcsönben lévő értékes aranyékszerek közül többet nem is akart visszaadni. Ezért szabott ki rá letöltendő szabadságvesztést a Békéscsabai Járásbíróság. Az igen jó anyagi körülmények között élő, ám saját bevallása szerint jelenleg csak havi 160 ezer forintot és nyaranta hajóskapitányként Horvátországban 10-15 ezer eurót kereső Jacek szorult helyzetbe került. Ezért jogi képviselőt váltott, és a jóhírű budapesti ügyvédet, Tuza Pétert bízta meg védelmével. A szerdai tárgyaláson tapasztaltak és a másodfokú ítélet fényében úgy fest, megszolgálta a megbízatását a fővárosi jogász. Nem kevesebb, mint 55 oldalas fellebbezésében és az Gyulai Törvényszék előtt most előadott bizonyítási indítványában, szándéka szerint, ízekre szedte az elsőfokon született ítéletet és annak indoklását. Bár tény, hogy egyes bizonyítási indítványait nem fogadta el a Kocsár Szilárd vezette büntetőtanács.
Részletező perbeszédében Tuza lépésről lépésre vette, hogy megítélése szerint hol és miben hibázott elsőfokon a bíróság, miként értékelte másként a vádlott és a sértett tanúinak vallomását, nem derítette ki, hogy a sértett mennyivel tartozott a vádlottnak, hogy a szakértői munka kívánnivalót hagyott maga után. Az ügyvéd végül oda jutott, mintha prekoncepció mentén vizsgálta és ítélte volna meg a történeteket a Békéscsabai Járásbíróság. Tuza egyik következtetése szerint a tavaly végződött per minimálisan sem felelt meg a tisztességes eljárás elvének, egyszersmind annyi hiba és téves következtetés található az ítéletben és indoklásában, hogy az felülbírálatra alkalmatlan, ezért elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését kérte. Az elsőfokú eljárás egészét akként jellemezte, hogy az az elfogultság látszatát valósította meg. Majd ezt egyértelműsítve megjegyezte: „Az elfogultság látszata az maga az elfogultság.” Hozzátette: „Nem szabad nem egyenlő mércével mérni.”
A Békés Vármegyei Főügyészség képviselője jelezte, fenntartja a vádat. Megítélése szerint az elsőfokon eljáró bíróság bizonyítási eljárása szabályszerű volt és azok alapján megfelelő következtetéseket vont le a bűnösség és annak mértéke szempontjából.
A Gyulai Törvényszék büntetőtanácsa viszont sem egyik, sem másik álláspontot nem tette magáévá. Így nem helyezte hatályon kívül a Békéscsabai Járásbíróság határozatát, de nem is fogadta el azt eredeti formájában. A tanács hosszú levezetés nyomán arra jutott, valójában a kárérték nem 8 millió forint vagy afeletti, hanem csak 4 millió. A zálogkölcsönügyletet önmagában nem ítélte törvényellenesnek, azt azonban már igen, amikor a sértett ingaltaneladásból származó bevételének nagyobbik részére, 8 millió forintra rátette a kezét. Ezért is az elsőfokú ítélet indoklását tucatnyi helyen pontosította vagy kiegészítette a törvényszék, de a korábbi verdiktet nem látta olyannak, amelyet sutba kellene dobni. Azért is, mert Gyulai Törvényszék szerint a Békéscsabai Járásbíróság az alapvető indoklási kötelezettségének eleget tett.
A törvényszék szerint a csalás megvalósult, a súlyosabb büntetési tétellel járó sikkasztás viszont nem, pontosabban ez utóbbi eltulajdonlással együtt történt meg. Mindezekre tekintettel a büntetőtanács a korábbi 3 év 6 hónap letöltendő szabadságvesztéssel szemben 1 év 8 hónapot látott arányban állónak a történtekkel úgy, hogy annak letöltését két év próbaidőre felfüggesztik, egyben nem tiltják el Jaceket a közügyek gyakorlásától. Élettársának, Z. Évának a pénzbüntetését 250 ezer forintra mérsékelték, s ezzel jogerőssé vált az ítélet.
A letöltendő börtönbüntetéstől ezzel az ítélettel megmenekülő Jacek mégsem lélegezhet fel teljesen. Nemrégiben ugyanis a Szeghalmi Rendőrkapitányság nyomozása alapján jelentős értékre üzletszerűen, társtettesként elkövetett lopás bűntette miatt a Békéscsabai Járási Ügyészség vádat emelt ellene és társai ellen. Emellett egy csoportos feljelentés miatt jelenleg is nyomozás folyik Jacek korábbi, akár 15-20 évre visszamenő tevékenysége ellen. A károsultak szerint jogosulatlan pénzügyi tevékenység, üzletszerű pénzkölcsönzés, de akár pénzmosás gyanúja is felmerülhet az ügycsoportban a férfivel szemben. Mindez azonban nem befolyásolja a mostani ítéletbe foglalt próbaidőt. Ez ugyanis csak a bírósági határozat után esetlegesen elkövetett bűncselekményekre vonatkozik.
(Címlapképünk illusztráció)
