Öt évet kapott, mert egy hónapon át verte az édesanyját

Bűn

Négy évről öt év börtönre súlyosbította a Szegedi Ítélőtábla annak a szentesi férfinak a büntetését, aki egy hónapon át többször is megverte magatehetetlen, beteg édesanyját. Összesen huszonkét sérülést találtak az asszonyon. Később meghalt, de nem a bántalmazás miatt.

Tüdőgyulladással kórházba került, meggyógyították és 2017. július 14-én hazaengedték azt az idős asszonyt, aki a Szegedi Ítélőtáblán szerdán tárgyalt büntetőügy sértettje volt. Hetente kétszer szociális gondozó járt hozzá, de a fia is odaköltözött a szentesi József Attila utcai házba, hogy gondoskodjon róla. Ő, a 63 éves K.-Sz. I. rendszeresen ivott, és olyankor agresszívan viselkedett. Ingerült és türelmetlen volt édesanyjával is, akinek romlott az állapota, ágyban feküdt, szinte állandó felügyeletre szorult. Az év szeptemberében és októberében a férfi többször is megütötte az anyját: arcán, fején, hátán, nyakán, mellkasán, végtagjain, a haját is kitépte. Október 20-án a házigondozó vette észre az egyértelműen bántalmazásra utaló sérüléseket: az arca eltorzult az asszonynak a verés nyomán. A gondozó értesítette az orvost, aki bevitette a kórházba a beteget, K.-Sz. I. ellen pedig büntetőeljárás indult. Édesanyját 2018 februárjáig gyógyították, aztán otthonba került, ahol még abban az évben, december elsején meghalt, olyan betegségben, amely nem függött össze a bántalmazással.

A Szegedi Törvényszék tavaly májusban folytatólagosan elkövetett, életveszélyt okozó testi sértés miatt négy év börtönre ítélte a vádlottat. A határozat ellen az ügyészség súlyosbításért fellebbezett, a vádlott és védője viszont azt szerette volna elérni, ha másodfokon enyhébb büntetést szabnak ki.

A Szegedi Ítélőtábla átalakított, plexifalakkal ellátott tárgyalótermében elhangzott: a vádlott a Szegedi Törvényszék előtt egy ideig tagadott, végül lelkileg összeomlott és beismerő vallomást tett. Annyira sírt, hogy nem tudta elmondani, de végül is írásbeli beismerését tudomásul vette a bíróság.

K.-Sz. I. most tárgyalt fellebbezésében már azt kérte, ne szerepeljen a jogerős ítéletében, hogy ittasan bántotta az édesanyját, mert ez szerinte nem így volt, azt is tagadta, hogy ököllel ütötte volna az anyját. Védője kérte, hogy a tett minősítése súlyos testi sértés legyen, ne életveszélyt okozó. A védelem azt is kérte, vegye enyhítő körülményként figyelembe az ítélőtábla azt, hogy a vádlott mentális állapota megromlott, személyiségzavarban is szenved.

K.-Sz. I. nem jött el a tárgyalásra, de ez nem volt akadálya annak, hogy határozzanak róla.

Az ítélőtábla úgy döntött, hogy amit a vádlott tett, azért nem négy, hanem öt év börtön a jogos büntetés, és meg kell fizetnie 687 ezer forint bűnügyi költséget is.

Benedek Tibor bíró az indoklásban kifejtette, az orvosszakértői vélemény szerint a vádlott igenis tudatában volt annak, mit tesz az anyjával, amikor egy hónapon át többször is ütötte-verte: a fejet ért ütés nyomán támadt koponyaűri vérzés csak azért nem vezetett az asszony halálához, mert agysorvadása is volt. A vizsgálat 22 különböző sérülést talált a sértett testén. A részleges beismerő vallomást értékelte a bíróság, de azt is figyelembe vette az ítélet kiszabásakor, hogy ez a fajta bűncselekmény elterjedt az utóbbi időben.

A határozat ellen nem lehet fellebbezni, jogerős.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.