Titkosszolgálati dokumentum került elő az LGT gitárosának megöléséről

  • narancs.hu
  • 2022. március 24.

Bűn

Bornemissza ügynök jelentése szerint Barta Tamást a Los Angelesben működő „magyar maffia” utasítására gyilkolták meg.

Egy most előkerült ügynöki jelentés azt állítja, hogy a Los Angelesben működő magyar maffia ölette meg Barta Tamást, az LGT gitárosát – írja a 24.hu.

A jelentést a Siess haza, vár a mama című, Barta életéről és haláláról szóló dokumentumfilm készítői találták meg.

Barta Tamás gitáros, énekes, dalszerző, a Locomotiv GT együttes alapító tagja 1974-ben döntött úgy, hogy egy turnéról nem jön haza. Los Angelesben, 1982-ben halt meg, nagyon gyanús körülmények között. A halálát hivatalosan öngyilkosságnak nyilvánították, de több elképzelés is van arról, ki lőtt rá kétszer is negyven évvel ezelőtt.

A 24.hu a Belügyminisztérium III/II-5C. alosztályának egyik jelentéséről ír, amelyben egy Bornemissza fedőnevű ügynök és Lestány Tibor rendőr hadnagy, tartótiszt beszélgetésének leirata olvasható. A találkozót egy héttel Barta amerikai halála után, 1982. február 24-én tartották a Budapest Szállóban. A jelentést „Szigorúan Titkos!” és „Különösen Fontos!” jelzésekkel látták el. A dokumentum arról szól, hogy Bornemissza találkozott a Los Angeles-i magyar maffia vezetőjével, bizonyos Szendrő Öcsivel, akinek az emberei pisztolyt fogtak rá, és vallatták, ki küldte. Végül nem bántották, de az ügynök a jelek szerint benyomást szerzett arról, hogy az amerikai magyar nehézfiúk nem válogatnak a módszerekben.  A jelentés kitér arra, hogy megölték Barta Tamást is. 

Kult?ra - K?nny?zene - Az LGT zenekar

 
 
 Budapest, 1974. március 19.  Az LGT együttes: Somló Tamás, Presser Gábor, Laux József és Barta Tamás. Fotó: MTI/Bara István

 Barta az Egyesült Államokban Szendrő egyik válalkozásának alkalmazottja volt, de néhány hónap után bejelentette, hogy önállósodni szeretne. A jelentés szerint Szendrőék ebbe nem egyeztek be, és döntöttek Barta sorsáról. A négyoldalas jelentés szerint Bartát azért ölték meg, mert ki akart szállni Szendrőék üzletéből – és azt sugallja, a magyar belügyminisztérium sokkal többet tudhat a halálesetről, mint a helyi rendőrség. Furcsa, hogy Bornemissza ügynök 1982. február 15-én érkezett haza Budapestre, Barta halálának napja pedig a hivatalos dokumentumok szerint február 16. A dokumentumfilm alkotói – akik a jelentésre rábukkantak – nem jöttek rá, ki lehetett Bornemissza ügynök, de azt ígérik, hogy mihelyt megtudják, felfedik, a jelentés teljes tartalmával együtt. 

A Barta életéről két éve készült Siess haza, vár a mama című film készítőit az egyik mellékszereplő beperelte, majd gyakorlatilag betiltották a mű vetítését. Hajdú Eszter rendező és Mester Sándor producer a Kúriához fordult, elérték, hogy ideiglenesen felfüggesszék a tiltást. A betiltó ítélet azonban jogerőre emelkedett. A készítők az Alkotmánybírósághoz és a nemzetközi bírósághoz szeretnének fordulni az ügyben. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.