Véletlenül rabolta el a maffia Luis Díaz szüleit

  • narancs.hu
  • 2023. november 12.

Bűn

Az apát tizenkét napon át lovagoltatták, váltságdíjról szó sem volt.

Hiba volt Luis Manuel Díaz és felesége elrablása – ismerte be a kolumbiai Nemzeti Felszabadító Hadsereg (ELN) vezetése, de azt is közölte, ettől függetlenül nem hagynak fel azzal a szokásukkal, hogy embereket rabolnak el váltságdíjért cserébe.

A Liverpool labdarúgócsapatában és a kolumbiai válogatottban játszó Luis Díaz szüleit, Luis Manuel Díazt és Cilenis Marulandát október 28-án rabolták el motoron érkező fegyveresek egy benzinkútnál, Barrancas városában. 

A tettesek a Guardian cikke szerint egy helyi kábítószer-kereskedő bűnszervezethez, a Los Primoshoz tartozhatnak. A maffiózók a túszokat átadták az ELN-nek. Az asszonyt szabadon engedték, az 58 esztendős férfit azonban majd tizenkét napon át hurcolták. Lovagolnia kellett hegyen-völgyön át, olykor esőben. Nagyon keveset alhatott. Közben – mint most beszámolt róla – a fogvatartói rendesen bántak vele, biztatták, hogy hamarosan úgyis szabadon engedik. Azt egyszer sem mondták, miért vitték el, és váltságdíjat sem kértek érte. Azzal is tisztában voltak Luis Manuel Díaz szerint, hogy őt szeretik a szülővárosában azért a munkájáért, amit végez: futballalapítványt működtet a környékbeli gyerekek képzésének támogatására. Azt is megmondták neki a gerillák, hogy személy szerint vele senkinek sincs semmi baja.

Luis Manuel Díaz fia, Luis – aki Szoboszlai Dominik csapattársa – múlt vasárnap a Luton Town ellen játszva az utolsó pillanatban fejelt gólt, ezzel csapata egyelníteni tudott. A gól után Luis Díaz felemelte a mezét, amely alatt olyan felirat villant fel, amelyen édesapja szabadon bocsátását követelte.

A videón ez a 2. percnél látható:

Az apát nem sokkal az előtt engedték szabadon csütörtökön, hogy fia pályára lépett a Toulouse ellen. Telefonon beszéltek egymással.

Az ELN 1964-ben jött létre, radikális papok alapították, ma a becslések szerint 2500 fegyverese van, zsarolással és kábítószer-csempészettel szerez pénzt. A kolumbiai rendőrség szombaton arról számolt be, hogy Díazék elrablásával kapcsolatban négy embert tartóztattak le gyanúsítottként, és kézre kerítésüket a brit hírszerzés is segítette.

Ez a rablás nem jött jól az ELN-nek, amely tárgyalásban állt a kolumbiai kormánnyal, mert még a nyáron hat hónapos tűzszünetben állapodtak meg.

Luis Manuel Díaz azt mondta, a történtek ellenére sem hagyja el Barrancas városát, és amellett érvelt, hogy békés úton kell rendezni a hat évtizede fennálló belső ellentéteket Kolumbiában.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül.