Amerika kezdi másként látni a világot

  • Ara-Kovács Attila
  • 2012. december 18.

Diplomáciai jegyzet

A Washington által, kifejezetten Európa vonatkozásában szóvá tett nacionalista biztonsági kockázatokkal szembeni fellépés a fejlemények tükrében alighanem rossz hír néhány olyan kelet-európai állam politikai elitje számára, amely a demokrácián kívül és a szélsőjobboldali eszmékkel megbékélt módon tervezgeti jövőjét. Mint például a magyar.

Olyan titkosszolgálati stratégiai átalakítás körvonalazódik az Egyesült Államokban, amilyenre nem volt példa a hírszerzési és elemzői közösség George W. Bush által kezdeményezett nagy átszervezése óta, amit a 2001. szeptember 11-i események kényszerítettek ki. Ám az akkori és a jelenlegi célok között markáns különbség mutatkozik. Busht egy biztonsági kudarc és a lakosság akut félelme állította kész tények elé; Barack Obama elnök eddigi politikája nem tekinthető kudarcnak, vannak vele szemben régi – egyelőre nem teljesült – elvárások, de a második terminus sikeressé tételén kívül egyelőre kevés kényszerítő szemponttal kell számolnia.

2001-et követően nemcsak a világ vált nagyhatalmi szempontból egypólusúvá, hanem az amerikai titkosszolgálati munka is; megszűnt az orosz prioritás, a Kína, Észak-Korea stb. megtestesítette kihívásokat háttérbe szorította a további terrortámadások kivédésének veszélye, a legfőbb terroristák likvidálásának kényszere, illetve a 9/11 után elindított többfrontos háború. Mindenki arabul tanult, a Közel-Kelet-szakértők ázsiója hihetetlenül megnőtt.

Oszama bin Laden tavalyi kivégzése lezárta a tíz évvel korábban megnyitott fejezetet; a terrorizmus jelen van a világban, de a bevezetett ellenőrző intézkedések és a stratégiák megváltoztatása minimálisra csökkentette annak lehetőségét, hogy a kormányoknak Amerika vagy Európa földjén kelljen nagy veszteségekkel számolniuk. A terrorizmus ellen folytatott harc visszaszorult a terrort képviselő szervezetek és csoportok hátországába. Minthogy az amerikai és szövetségesi harcoló csapatok kivonása 2014-ben már Afganisztánban is lezárul, még idejekorán meg kell gátolni annak lehetőségét, hogy a szélsőségesek elhagyhassák e területeket, s ismét az Egyesült Államokban vagy Európában kereshessenek maguknak célpontokat.

Nem véletlen tehát, hogy ez esetben nem a CIA a stratégiai váltás alanya, hanem a hadsereg hírszerzése – magyarán a katonai felderítés –, a DIA (Defense Intelligence Agency). A szervezet igazgatója, Michael T. Flynn altábornagy a napokban félórás prezentációban vázolta fel mind a stratégiát, mind pedig az új operatív elemeket, melyekben – nem véletlenül – a korszerűsített kommunikáció kulcsszerepet játszik. A CIA-val ellentétben, melynek felhatalmazása van önálló fedett akciókat végrehajtani, célpontokat és célszemélyeket likvidálni, szövetségeseket toborozni az akciókhoz és felfegyverezni őket, vagy politikai szabotázst végrehajtani, a DIA feladata kizárólag hírszerzői jellegű, a végrehajtás a hadsereg különleges alakulatainak a dolga.

Az új stratégiából egy új védelmi magatartás rajzolódik ki: Washington mindenről tudni akar, elvárja a szolgálatoktól, hogy az információt kellő hatékonysággal elemezzék, mielőbb egyértelmű, értelmezhető formában továbbítsák azokat a döntéshozókhoz, majd megosszák azokkal, akik megbízást kapnak a döntések végrehajtására.

Ám a DIA mostani átszervezése már korántsem csak a terrorelhárításról szól, minthogy időközben a világ valójában ismét diverzifikálódott. A katonai hírszerzés számára (is) ismét prioritást élveznek Észak-Korea és Irán fegyverfejlesztései, beszerzései, és az, hogy kiknek hova szállítanak fegyvereket. Az afrikai iszlamista csoportok, valamint a világ más részein – egyebek mellett Európában is – feltűnő nacionalista kormányzatok; Oroszország és a kínai modernizáció vagy annak potenciális kudarca. A dél-amerikai politikai populizmus, az afrikai poszttörzsi háborúk egyre gyakoribb fellángolásai. És nem utolsósorban a gazdasági válság politikai, biztonságpolitikai következményei.

A következő időszakban a fedésben lévő ügynökök, illetve a diplomatastátuszban lévő katonai felderítők számát ezerhatszázra emelik, ami több mint háromszorosa a jelenlegi mintegy ötszáz fős stábnak. Teljesen új felhatalmazásokkal fognak bírni és olyan kommunikációs hálózattal, ami kizárja például a WikiLeaks típusú amatőr, ám mégis veszélyes szélhámosságokat – ígéri az igazgató.

Egy bizonyos, a DIA átszervezése és feladatainak kibővítése azt tükrözi, az Obama-adminisztráció – szemben az előző elnöki terminussal – kezdeményezőbb kíván lenni, és aktívan beleszólni olyan folyamatokba, amilyeneket például az „arab tavasz” vagy a válság nyomán megjelenő hatalmi vákuumok és populista térnyerés óhatatlanul előidéznek. Egyes elemzők szerint bizonyos jelek arra utalnak, hogy Silvio Berlusconi volt olasz miniszterelnök múlt heti bejelentése, hogy visszatér a politikai arénába, illetve pár nappal későbbi visszakozása közötti időszakban nem csak a Brüsszel és Berlin felől érkező politikai nyomás tette meg a maga hatását, de a washingtoni is. A Michael T. Flynn által, kifejezetten Európa vonatkozásában szóvá tett nacionalista biztonsági kockázatokkal szembeni fellépés a fejlemények tükrében alighanem ugyancsak rossz hír néhány olyan kelet-európai állam politikai elitje számára, amely a demokrácián kívül és a szélsőjobboldali eszmékkel megbékélt módon tervezgeti jövőjét. Mint például a magyar.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.